Bienvenu sur www.francianyelv.hu   A kijelölt francia nyelvű szöveg felolvasásához kattints a hangszóróra! Bienvenu sur www.francianyelv.hu GSpeech

A látó

„Vídulj, gyászos elme! megújul a világ, (…)„Álljon fel az erkölcs imádandó széki! Nemzetek, országok, hódoljatok néki!”

A vers nincs lefordítva (még) franciára. A címe lehetne: observateur, prévoyant, voyant. A legkifejezőbb talán a clairvoyant.

…  

A francia elnök nem szeret, írtam korábban, s azt is, hogy ez a kijelentés rosszul esik. Azért folytassuk a szemlézést.

Az írás első része ITT, második része ITT olvasható.

A francia sajtó. Interjú Alain de Benoist-val. Az indító kérdés: „Franciaországban a sajtó egyre inkább rosszul viselkedik. Miért?A filozófus, politológus válaszának fontos része: „Az újságírók nem áldozatai a cenzúrának, hanem kórokozói.” (A sajtó ingatag), írta Juhász Gyula már 1922-ben.  „A sajtó ingatag, / Álnok és csalfa, link, / Megcáfolja holnap, /Amit ma írt. (…) Dicsér, csak fizess / Te soronkint!” Megint kis francia–magyar összecsengés. Nincs új Európában.

A francia lélek. Minden összefügg mindennel. A hálózattal sűrített globalizációban főleg. A franciaországi Eb idején nem a labda nyomába eredek. Fussanak a játékosok. Futnak is, játszanak is, nézem is. A nagy rendezvény, egyelőre, sínen van, peregnek az események, a felemás Franciaország állja a sarat. Illetve a rohamot. Figyelem a tévét, a sajtójukat is pásztázom, milyen most a francia magatartás. Kiderül-e? És legbelül, mi megy végbe legbelül? És akkor rábukkanok egy könyvre: „L'âme française” – A francia lélek.Írta Denis Tillinac, számos nagy társadalomelemző könyv szerzője. (Albin Michel Kiadó, 2016.) A külső borítón rikító vörös mezőben a mottó: „À la recherche de notre honneur perdu” – Nem ’gloire’: dicsőség, nagyság, hírnév, és így a fordítás: Eltűnt becsületünk nyomában. Lehet ’megbecsülés’, olyan dicsőség, melyben fontos a becsület. Csak ismertetőt olvastam a könyvről, a címből, a mottóból ítélve, a szerző kerülni kívánja a ’gloire’ fogalmat, túl történelmi, sok minden tapad hozzá és rá, túl általános. Az ’honneur’ személyesebb, az egyesre apellál, az egyes polgár lelke s léte immár a tét.

Fontos ez nekik, nagyon. Pár évvel ezelőtt, francia barátaimmal beszélgetve, levelezve ez is szóba került. Mindig, amikor súlyos dolgok történtek Európában, és ők magyarázatot kértek. Például 2006-ban, amikor a magyar forradalom 50 éves évfordulóján a kormány vezetése az ünneplő tömeget lövette. A tanító szándékú levelem: À la recherche de l’esprit européen perdu. Lettre didactique à mes amis français. (Le 1er novembre 2006)

A nyugati sajtó felemásan igyekezett beállítani a történteket. Szerencsére a nemzetközi LePetitJournal budapesti irodájának akkori igazgatója, Cécile Vrain hitelesen, pontosan tudósított az eseményekről, a helyszíneken készült fotókkal illusztrálva. Mindent elmentettem, a képek is megvannak. A történész, szociológus szerkesztőnőt hamarosan áthelyezték valahová, az újság működött egy darabig, erősen megváltozott beállítódással, hangsúlyosan politizálva, és kizárólag az ún. balliberális gondolatok mellett. (A kolontári iszapkatasztrófáról a tényeket elferdítő cikkeket küldött szét, alattomos tudósításokat szerkesztő véleményekkel ideologizált. Próbálta tisztára mosni a Mol vezetésének vörös iszapját. Ez már az újság központjának is sok lehetett, a budapesti szerkesztőtől megváltak. Talán nem is működik budapesti iroda, az újságot kapom, amely nem politizál, inkább a külföldön élő, dolgozó francia honfitársaikat célozza meg. A Mol-os időkről szóló cikkeket elmentettem, ma már nehezen találnánk meg őket az interneten.)

Nagyon szomorúan láttam akkoriban a helyzetet, „eltűnt európai szellemről” írtam. Aztán nekirugaszkodtam, tisztáztuk, hogy kik azok a „feketeruhások”, akik Budapesten masíroznak, a migránsáradat ellen épített határkerítést is sikerült elmagyarázni. Már másképp lát a Nyugat ebben a kérdésben is. Fűzfa Balázs „A 12 legszebb magyar vers”-sorozat francia adaptációival már bizakodón fogalmaztam:Az európai szellem nyomában.A franciák és BABITS az ESTI KÉRDÉS kapcsán”. Hozzátéve „a közvetítők felelősségét”. (Egy franciatanár irodalmi kalandjai. Szombathely, SUP, 2015)

És most a derék franciák lelkiismeret-vizsgálatot tartanak, át kell értékelniük eddigi történelmüket, illetve történelmük változásait. Mondjuk a 70 éve tartó időszakot, ahogy André barátom is bevallotta. Jöjjön hát egy „Hősköltemény: „Régi dicsőségünk, hol késel az éji homályban? / Századok ültenek el, s te alattok mélyen enyésző / Fénnyel jársz egyedűl. Rajtad sürü fellegek, és a Bús feledékenység koszorútlan alakja lebegnek.” Vörösmartyval igyekezünk segíteni a galloknak, már bevált: Le vieux tzigan (A vén cigány), Exhortation (Szózat), a „magyar Marseillaise”, ahogy a figyelő franciák nevezték. A verset Jókai fordította le Alexandre Dumas-nak. Hát, itt tartunk: A Romlás virágai. Írta Charles Baudelaire. Nálunk még tanítják a középiskolában.  „Franciák, szemetek Budapestre vessétek!”

Tananyagcsökkentés Európában. A Le Figaro cikkéből: „Tudta ön, hogy a francia középiskolákban már nem tananyag Clovis, Szent Lajos, I. Ferenc, de XIV. Lajos király vagy Napóleon sem? Ezeket mind törölték a francia kötelező tantárgyakból. Az oktatásügy válasza: a szűkös időkeretben helyet kell csinálni az Európán kívüli civilizációk oktatásának Malitól a han Kínáig”, írja felháborodottan a francia jobboldali napilap a francia történelem nagyjainak eltörléséről a francia iskolákban. Ennyit a francia nemzeti alaptantervről. Csökken a tananyag, nő a gond. Tanártüntetés nincs az eltűnő értékek nyomában. Európa a „levilágosodás” útján.

Hogyan tovább? A francia elnök nem szeret. Hát nem tudok tenni ellene, csak érte, mármint az európai összetartozásért, valamicskét. És ugye, az örök bölcsesség: Ne keverjük össze a népet a vezető politikusaival. Maradok ezen a nyomvonalon, ezekben a dimenziókban. Már ha „emberközeli párbeszédet” akarunk. Még hiszek benne, ez „humanizál” bennünket.És ha unitárius szemmel belenézünk:„A legfontosabb a humánum megőrzése és továbbfejlesztése, vagyis szabad szellemmel kapcsolódjunk be a Teremtő munkájába, bátran vállaljuk a tovább-teremtést. A költő a lélek csatornáin vezet el az unitárius gondolkodás mélységeibe, az igazi szabadszellemű világ rejtelmeibe. Legfontosabb teendőnk az emberiség-tudat kimunkálása a tovább-teremtés bátor vállalásával, hisz a világ mindnyájunké és felelősséggel tartozunk mindenért.” Felhős Szabolcs ír így a „Szabadelvű füzetek” 4. kötetéről, ismertetve Ószabó István Csillagbölcső című kötetét. (Partium, 2015. nyár, 86.)

Itt kapcsolódhatunk egy magyar közgazdász nézeteihez: „A globalizáció nem ’rossz’, avagy ’jó’. Az emberiség történelmének része. Folyamat, amelyet lehet lassítani, gyorsítani, befolyásolni. Elátkozni, ördögtől valónak tekinteni azonban értelmetlen”. De ne hajszoljuk bele magunkat az „aranykorba”. Inkább: „örök reformációnk”, ami az ember teljességének, állandó megújulásiigényének kifejezője, az ökumenizmus protestáns felfogása szerint. Ezen gondolkodjunk el. Ezen dolgozva hozzuk magunkat helyzetbe.

Utóhang – sajtónyomon, francia körúton. Frankofón hírportálokon böngészve érdekes jelenséget fedezek fel: találok kapcsolódást a honlapon megjelent publicisztikai sorozattal. Abban Baudelaire „Mal”-ja többször előkerül, többféle megnevezésben: ’rossz’, ’romlás’, ’baj’. Ez napjainkban is „él” Franciaországban: „Ma nagyon mély a baj. (…) Igen, a helyzet súlyos”. Idézet egy jogász véleményéből. „Aujourd’hui, le mal est bien plus profond. (…) Oui, la situation est grave.” (Olivier Damien, Docteur en droit – Commissaire divisionnaire honoraire – La cri d’alerte des policiers… avant la guerre civile? = Boulevard Voltaire, 2016. október 18.) Nem érzek elégedettséget. Vigyázó szemünket a magyar felvilágosodásra vessük!

 (Megjelent: Partium, XXV. évf., 3. sz., 2016. ősz, 82-86. Honlapunk a Partium főszerkesztőjének és a szerzőnek engedélyével közli.)

A felolvasó használata

A honlapon található francia nyelvű szövegeket a beépített program felolvassa, ha kijelölöd a szöveget az egérrel. Ha nem tudod hogyan kell, nézd meg ezt a videót: 

Bíró Ádám könyvei

Vive la langue française!

Oublie ton passé,
qu`il soit simple ou composé,
Participe à ton Présent
pour que ton Futur
soit Plus-que-Parfait !

Kövess minket!

Francia szótárak

Hirdetés

Pierre Waline blogja

 
 

Bíró Ádám blogja Párizsból

Actualité sportive vue de Budapest

Francia idegenlégió blog

 

Baranyi Beatrix, Recto et verso

Baranyi Beatrix, Recto et verso

 

 

 

Állásajánlatok

A címoldalról ajánljuk

  • 1
  • 2
  • 3
  • 4

Franciatanárok

  • 1
  • 2
A kijelölt francia nyelvű szöveg felolvasásához kattints a hangszóróra! Francianyelv.hu felolvasó