Bienvenu sur www.francianyelv.hu   A kijelölt francia nyelvű szöveg felolvasásához kattints a hangszóróra! Bienvenu sur www.francianyelv.hu GSpeech
A francia haderõ átalakítása

A hidegháborút és az Öböl-háborút követõen a francia haderõben jelentõs változások mentek végbe. Az Öböl-háború elsõ tanulságait már 1992/93-ban levonták, és egyúttal létrehozták az új feladatokhoz, döntéshozatalhoz és irányításhoz szükséges és nélkülözhetetlen szervezeteket a kialakult új nemzetközi és stratégiai környezetben. Ezzel kezdetét vette a francia haderõ – és szélesebb értelemben a francia biztonságpolitika – átalakítási folyamata.

A professzionális haderõre történõ átállás egy hosszú, több évig tartó és a katonai és civil élet szinte minden területére kiterjedõ tervezési folyamattal indult, és magában foglalta a hivatásos haderõ kialakítását, a vezetési szintek reagáló képességének átgondolását, valamint a katonai szervezetek átstrukturálását is.
A vezetési struktúrák kialakításának elsõdleges célja az volt, hogy képes legyen biztosítani a csapat- és dandártörzsek állandó harckészültségét az új kihívásoknak megfelelõen. Az új szervezet kialakítása után élesen elkülönültek a csapatok hadmûveleti irányítását végzõ, valamint a területi szervezetû parancsnokságok. Ezzel tehermentesítették a törzseket a napi „ügyviteli” és adminisztrációs feladatok alól.
Az átalakított struktúrájú ezredek, mint a szárazföldi csapatok alappillérei, két komplementer részbõl állnak. Az ”áttelepíthetõ rész”-t törzs és kiszolgáló alegység, valamint négy–hat harcoló és harcbiztosító alegység alkotja, míg a „nem-áttelepíthetõ rész”-t a támogatást, ügyvitelt, kiképzést és a védelmet biztosító elemek alkotják.
Az új struktúra kialakításánál a vezetési szinteken is változás történt, nevezetesen létrehozták a Katonai Felderítõ Hivatalt (DRM1), az Összhaderõnemi Törzseket (EMIA2) – melyeknek fõ feladata a hadmûveleti tervezés koordinálása –, és az Összhaderõnemi Tervezési Központot (COIA3).
Jacques Chirac köztársasági elnök 1996. február 22-én ismertette döntéseit a televízióban a francia haderõ és hadiipar fejlesztésérõl. Másnap a védelmi szféra 600 vezetõje jelenlétében tartott beszédet a Katonai Akadémián a jövõ tervezett reformjairól. Az új haderõ modellje a hivatásos hadsereg lett, amely a haderõ áttelepítés képességein alapul a kiadások fokozott ellenõrzése mellett. Chirac elnök tehát felfüggesztette a sorozáson alapuló hadsereget, amely a Nagy Francia Forradalomban (1789) jött létre. A döntés hosszú vitákat váltott ki, hiszen Chirac elnök ezzel nem „egyszerûen” csak a haderõt, hanem a Francia Köztársaság államformájának alappilléreit, az oktatást és a kötelezõ sorkatonai szolgálatot is megreformálta. A haderõ fõ rendeltetése ettõl kezdve nem a fiatalok társadalmi beilleszkedésének megvalósítása lett.
A hivatásos haderõ megteremtésének társadalmi visszhangja pozitív volt. A parlament által 1996. július 2-án megszavazott 1997–2002-ig szóló Tervezési törvény meghatározta a védelmi politika irányait és a költségvetést 2002-ig, amely a hivatásos haderõvé történõ átalakulás dátuma is volt egyben. Meg kell jegyezni azonban, hogy a reformlépések elõkészítése elsõ ízben képezte tárgyát egy olyan minisztériumok közötti egyeztetésnek, amely összehangolta a haderõreformot a területi átalakítás politikájával. Figyelembe vették a speciális kísérõintézkedések fontosságát a katonai objektumok és az infrastruktúra gazdasági átalakítása érdekében.
A 2002-ig szóló tervezésnek három fõ célja volt: a hivatásos hadsereg létrehozása és a létszámcsökkentés végrehajtása, a csapatok fegyverzetének, felszerelésének modernizálása, a hadiipar átalakítása.
A haderõ átalakítási folyamat két idõszakban ment végbe. Az elsõ ütemben 1997–99 között a vezérkarok, törzsek, szárazföldi ezredek, légi bázisok, haditengerészet és a csendõrség alakulatainak át- és kialakítását hajtották végre, majd ezt követte a területi, kiképzési és támogató struktúrák létrehozása 2000–2002 között (beleértve a Haditechnikai Fejlesztési és Beszerzési Fõigazgatóságot is).
A szárazföldi haderõnemre nézve ez a reform nagyon fontos volt. Fõ elve a csapatok (parancsnokságok, harcoló alakulatok, a támogatás és a logisztika kialakítása) a válságidõszaki felkészítés volt, az állandó szervezeti struktúrára támaszkodva. Ez gyakorlatilag a béke-háború struktúráról egy állandó válságstruktúrára történõ áttérést jelentette. A haderõ reformját tervszerûen be is fejezték, mely sikeresnek tekinthetõ.
Igazolja ezt a francia haderõ eddig soha nem látott mértékben történõ bevetése az utóbbi években (60 szárazföldi mûvelet volt 1990–98 között, az addigi 30 mûvelethez képest 1950–90 között).
A haderõ átalakítása és fejlesztése nagyon fontos volt abból a szempontból is, hogy a haderõ – mint a diplomácia hatékony eszköze és a francia hatalmi eszme nélkülözhetetlen velejárója – már egy kicsit „elfáradt” a túlterhelés miatt, ahogy ezt a szárazföldi erõk vezérkari fõnöke is kijelentette.4 Az anyagi-technikai eszközök hadrafoghatósága jelentõsen csökkent, amely az alakulatok hadmûveleti képességeit is veszélyeztette, valamint a haderõ utánpótlása és a hadiipar lassú reagálása is problémákba ütközött.
{mospagebreak}
A „Haderõ 2015” program

A „Haderõ 2015” program eredetileg az 1994-es „Fehér könyv” modelljén alapul, amely 4 fõ hadmûveleti alaprendeltetést határoz meg a haderõ részére, mint az elrettentés, a megelõzés, a harctevékenység és a védelem. A hangsúly ettõl kezdve a haderõ áttelepítési képességeire tevõdött át, azaz a hivatásos haderõre.

Deklarált, illetve potenciális nukleáris hatalom hiányában (mint pl.: a berlini fal lerombolása elõtt) a különbözõ konfliktusok (pl.: Öböl-háború), válságok (volt Jugoszlávia) kitörése szükségessé tették olyan képességek kifejlesztését a regionális válságok megoldása érdekében, melyekkel a haderõ korábban nem rendelkezett.

Franciaország nukleáris elrettentési stratégiáját garanciának tekintik mindenfajta nemzeti érdeket és értékeket fenyegetõ lépés ellen. A hadászati erõk az átalakítás után tengeralattjáró komponensbõl (új generációs nukleáris tengeralattjáró és M–51 típusú hadászati rakéta), és légierõ komponensbõl (új közepes hatótávolságú levegõ–föld rakéta) állnak majd. Ezeket a rakétákat a haditengerészetnél és a légierõnél is hadrendbe állítják.

Az Albion-fennsík föld–föld komponensét a korszerûsítés folyamán megszûntették. A HADES fegyverrendszert – föld–föld nukleáris rakéta, amely 5 szárazföldi tüzérezrednél volt hadrendben – végleg kivonták a hadrendbõl, és a megelõzés minden korábbi idõszaknál nagyobb jelentõséget kapott. Ennek érdekében a felderítés és az elõretolt alakulatok központi szerepet játszanak a hadmûveleti alkalmazások során.

A honi terület védelmét és biztonságát is újra át kellett gondolni. A hidegháborút követõen a belsõ fenyegetések természete, mint a terrorizmus, a fegyver- és kábítószer-kereskedelem, stb. nagymértékben megváltozott. A biztonság fogalma ugyanakkor már a védelem fogalmát is magában foglalja, mely a francia fegyveres erõk közül fõként a csendõrség5 feladatai közé tartozik. A védelmi költségvetés összegét a Védelmi tervezési törvény idõszakára évi 185 milliárdban határozták meg.

Az áttelepítés a hagyományos erõ alapvetõ feladatává vált. A csapatok állandó beavatkozásra képes alakulatokkal rendelkeznek és bevetésük sikertelensége esetén, ha a helyzet igényli, a fegyveres erõk képesek lesznek a támogató és logisztikai erõkkel együtt honi területtõl távolra áttelepíteni:

  • 50 000 fõt a szárazföldi csapatok állományából az észak-atlanti szövetség keretén belül történõ nagy kiterjedésû hadmûvelet végrehajtása céljából,
  • illetve 30 000 fõt a fõ hadszíntérre egy évig részleges váltásokkal és 5000 fõt egy másodlagos hadszíntérre hosszabb idõszakra;
  • o egy légi–tengeri csoportot (GAN6) és annak kísérését biztosító, valamint egy tengeralattjáró haderõt (SNA7) több ezer km távolságra az országtól a haditengerészet állományából;
    o egy harcászati és egy nagy távolságú légi szállító kapacitást biztosító erõt, mintegy 100 harci- és légi utántöltést biztosító repülõgépet, valamint légi felderítést és irányítást végzõ eszközöket (légitámaszpontjaikkal) a légierõ állományából;
    o különleges és kísérõ alakulatokat a csendõrség állományából, valamint;
    o olyan összhaderõnemi vezetési képességeket egy összhaderõnemi hadszíntér harcálláspontra, amelyek többnemzetiségû erõkbe integrálhatók.

    Ezzel a nagymértékû átalakítási programmal a francia haderõ még ütõképesebb, nagyobb reagáló képességgel rendelkezõ alakulatokból fog állni, mely tovább erõsíti Franciaország nemzetközi szerepvállalását a terrorizmus elleni harcban és a nemzetközi békefolyamat fenntartásában.

    JEGYZETEK
    1 Direction de Renseignement Militaire.
    2 Etat-Major Interarmées.
    3 Centre d’Opération Interarmées.
    4 Konferencia a haderõátalakításról (1996. február 22. Ecole Militaire – Párizs).
    5 Gendarmerie Nationale.
    6 Groupe Aéronaval.
    7 Soumarin Nucléaire d’Attaque.

    FELHASZNÁLT IRODALOM
    [1] Livre blanc sur la défense – Paris. Union générale d’Editions, 1994.
    [2] Aymeric CHAUPRADE: Géopolitique – Paris. Ellipses, 2003.
    [3] Hervé COUTAU–BEGARIE: Traité de stratégie – Paris. Economica,

    A felolvasó használata

    A honlapon található francia nyelvű szövegeket a beépített program felolvassa, ha kijelölöd a szöveget az egérrel. Ha nem tudod hogyan kell, nézd meg ezt a videót: 

    Bíró Ádám könyvei

    Vive la langue française!

    Oublie ton passé,
    qu`il soit simple ou composé,
    Participe à ton Présent
    pour que ton Futur
    soit Plus-que-Parfait !

    A peine rentrés d´une tournée chaleureusement accueillie aux...
    A peine retombées les fusées du feu d´artfice, au demeurant...
    Ce lundi 19 août, Angela Merkel s´est rendue à Sopron, ville...
    Le 20 août, les Hongrois vont célébrer leur fête nationale. Le temps...
    Trottinettes électriques : mieux vaut s'assurer ! – Jobb lenne...
    A kijelölt francia nyelvű szöveg felolvasásához kattints a hangszóróra! Francianyelv.hu felolvasó