Bienvenu sur www.francianyelv.hu   A kijelölt francia nyelvű szöveg felolvasásához kattints a hangszóróra! Bienvenu sur www.francianyelv.hu GSpeech

„la lumière de la raison lucide”
„a világos értelem fénye”

Ehhez egy tanulmánykötet adja a motivációt: A számkivetett hűsége. (Megjelent: Balatonfüred, 2014) A két író, irodalomtörténész, a francia irodalomnak is nagy barátai, Németh István Péter és Praznovszky Mihály írásainak gyűjteménye deríti kedvünket, lendíti a gondolatokat a XVIII., a Felvilágosodás százada (siècle des Lumières) felé. A kötet finom külső borítóján egy kézzel írt szövegrészlet adja a hátteret, rajta ez olvasható: „A Magyar Lator. (A Mester és a Tanítvány.)” Hogy ki kicsoda és kinek mit osztott ki a sors (vagy mit vállalt az egyén), azt döntse el az olvasó. Többszereplős a történet, a témát bővítendő, megtoldjuk némi kapcsolódó francia irodalommal. A magyar irodalomtörténet több értékes munkája ismerteti ezt a fényes korszakot, itt egy francia forrást említünk: Felvilágosodás, Pierre CHAUNU gyűjteményes műve az Európa kultúrtörténete sorozatban. (Osiris Kiadó, 1998, a fordítás alapjául szolgáló mű: La civilisation de l’Europe des lumières. Fordította Nagy Géza, akit többször megidéztünk a honlapon, lásd Kosztolányi Dezső: Zászló és Ki volt Nagy Géza?)

Batsányi János Franciaországra irányuló figyelme közismert. Érdemes ezt francia nyelvű forrásokkal is megerősíteni. E korszaknak nagy az irodalma francia és magyar oldalon egyaránt. Ennek feltérképezése nem feladatunk, most egy szűkebb, de fontos körben tájékozódtunk, megnéztük, hogy a Magyarországot bemutató francia nyelvű könyvek egyike-másika milyen ismereteket közöl hazánk történelméről, pontosabban a felvilágosodás eszméjének magyar követőiről, hirdetőiről, képviselőiről. Az útikönyvek célbavétele különösen fontos, mert sajnos ezek egy része hamis információkkal traktálja az idegeneket, így félrevezetve őket. Ez nem méltó hazánkhoz, és méltatlan a hazánk iránt érdeklődőkkel szemben. Erre kirívó példaként hívja fel a figyelmet Ferdinandy György recenziója.  Érdemes lenne ezt a témát alaposabban körüljárni, például kutatni az útikönyvek politikai imázsformáló szerepét. (Vajon ez a kiadó a többi országot is ebben a „stílusban” mutatja be?) Cikkünk folytatásához feltétlen ajánljuk a recenzió elolvasását (lásd „Hírünk a nagyvilágban”).

Mert az megér egy misét. Szerencsére van másféle is rólunk. A Batsányi-kötet eszmevilágához kapcsolódóan a következő irodalmat tanulmányoztuk: Miklós MOLNÁR, Histoire de la Hongrie,Hatier, 1996.István LÁZÁR, Petite histoire de Hongrie, Bp., Corvina, 1989. Poésie et révolution, Petöfi et la Hongrie d’aujourd’hui, Europe,revue littéraire mensuelle, Paris, février, 1973.

A jegyzeteket, idézeteket franciául adjuk meg, tisztelgő ragaszkodással az eredetihez, de talán jót teszünk ezzel a frankofón érdeklődőknek, és ajánlhatjuk a francia nyelvet tanulóknak, azzal a szándékkal is, hogy közvetítsék franciául beszélő ismerőseiknek. Mert mint tudjuk, Batsányi, a Biztatás, A látó, A magyar író feladatai között hirdette: „Vigyázó szemetek Párizsra vessétek!” (A franciaországi változásokra, 1789)

- . -

La civilisation française remplit une grande place dans l’histoire à former l’Europe, en donnant beaucoup de valeurs pour la construction européenne d’aujourd’hui.

La France, au cours de son histoire, a présenté assez de braves modèles pour les Hongrois, et la Hongrie a regardé la Révolution française avec une vive attention. Dès sa première heure, „le poète républicain János Batsányi a salué »les revirements en France« dans un poème violemment anti-féodal (publié plus tard, en 1792):

Et vous, bourreaux de serf, vous dont la raison d’être
Est de faire couler le sang dans vos pays,
Ouvrez plutôt les yeux: vous verrez apparaître,
Le destin que pour vous on écrit à Paris.

(Traduction de Guillevic et de J. Rousselot)

„Quelques textes de Batsányi sont révélateurs du climat de l’époque: »Beaucoup d’espions rodent en Hongrie. On est vite taxé de jacobin. Les pretres en particulier poursuivent leur vieux mérier«, écrit-il en février 1793 dans une lettre privée. En conclusion: »Dans notre patrie aussi la révolution est inévitable et, puisque la lumière de la raison lucide n’a pas avancé, elle se ferait à la Hora et Gloska.«”  (MOLNÁR, i. m. 218.)

Batsányi előfordul Napóleon kapcsán is. Ismert: közreműködik Napóleon magyarokhoz intézett kiáltványának fordításában, sőt radikális közbeszúrásokkal egészítette ki. De ez sem hatotta meg a rendeket. Az esemény, a „visszautasítás” megtalálható: „… le refus de Napoléon en 1809…” (LÁZÁR, i. m., 143.)

- . -

Ha már Batsányi „elkerülhetetlennek” tartotta a forradalmat, folytassuk a fényes poétai utat immár Petőfi Sándorig, aki kijelölte a feladatot a XIX. század költői számára.

„Et un autre grand poète: Sándor Petőfi. Voilà un passage de son poème intitulé Aux poètes du XIXe siècle (en janvier 1847, avant la Révolution hongroise de 48):

Lorsqu’à la corne d’abondance
Tous puiseront également,
Lorsqu’il y aura une place
Pour tous à la table du Droit,
Lorsque dans toutes les fenêtres
Le soleil de l’Esprit luira,
Nous pourrons dire: Arrêtons-nous
Car, Canaan, nous y voilà…”

(Traduction de Jean Rousselot, Europe, 41.)

Citons quelques mots d’une écriture d’Europe, revue littéraire mensuelle, février 1973. „Voilà un résumé frappant de la vision politique fortement babouvienne de Petöfi. Nous y voyons le but final, clairement défini: l’opulence (c’est-à-dire le bonheur) dans lesquels „tous puiseront également”; le moyen d’y parvenir, c’est le Droit (c’est-à-dire la liberté); enfin, Petöfi précise quelle est la valeur morale et culturelle de ce but: Lorsque dans toutes les fenêtres / Le soleil de l’Esprit luira,…

Ces idées sont três bien exposées d’ailleurs dans son chef-d’oeuvre L’Apôtre (Europe, 42.):

Quel est notre but à tous?
Le bonheur? Et le moyen? La liberté!
La liberté, luttons pour elle…”

„Mi célja a világnak?
Boldogság! S erre eszköz? A szabadság!
Szabadságért kell küzdenem,”

Két megjegyzés idekívánkozik. Az egyik a fordításra vonatkozik, minden különösebb elemzés nélkül. Fontosnak tartjuk a francia személyességét, az egyénre szóló feladatot: ’világ’ helyett: a ’mi mindannyiunk célja’, a harc közös (’harcoljunk’), a magyarban ez egyes szám első személy. (Ennek mélyebb elemzése érdekes társadalmi viszonyokat, szerepeket tárna fel, hasonlóságokat és eltéréseket a francia és a magyar „közösségi szövetben”. Idézzük fel a francia himnusz többes szám első személyes buzdítását: „Allons enfants… és persze „de la patrie”.) A másik megjegyzéssel a francia nyelvű irodalmi magazinra hívjuk fel a figyelmet: rendkívül gazdag és pontos. Kiváló téma a magyar és a francia kulturális kapcsolatok kutatására.

Ezt segítheti egy nem régen megjelent hatalmas forrásanyag: Encyclopédie thématique, éd.igazgató Anne OLLIER,Encyclopaedia Universalis, Mediasat, Paris, 2005.A 22 kötetes enciklopédia több magyar hírességet, írókat, költőket mutat be, tanulmányozni, esetleg témaként feldolgozni érdemes. Hasznos, hiteles tanulmányok, a magyarországi és a frankofón területeken élő magyar, valamint francia szerzők munkái segítségünkre voltak a Fűzfa Balázs által irányított „A 12 legszebb magyar vers”-sorozat francia fordításainak elemzésében.

Úgy gondolom, hogy „A számkivetett hűsége” és a Balaton melléki kutató szerzők, valamint e nagy történet többi szereplőjének hűsége, a „magyar lantosok” állhatatos törekvése megérdemli, hogy a franciákkal folytassuk az utat a „felvilágosodás világossága” felé. Mert semmi kétség, nincs itt még a Kánaán. „És addig?” – „Et jusque là?” Sok kérdés adja magát, de maradjunk a franciáknál: „Et maintenant, que vais-je faire?” – ahogy Gilbert Bécaud zengi fülünkbe keserű-filozofikusan a XX. században – „Vers quel néant glissera ma vie?” De nem a ’semmi’ (néant) felé vennénk az irányt. Gondoljuk csak meg, volt egyszer egy francia irodalmi magazin, 1973-ban. A címe pedig: Europe. Lemaradtunk volna valamiről?

A felolvasó használata

A honlapon található francia nyelvű szövegeket a beépített program felolvassa, ha kijelölöd a szöveget az egérrel. Ha nem tudod hogyan kell, nézd meg ezt a videót: 

Bíró Ádám könyvei

Vive la langue française!

Oublie ton passé,
qu`il soit simple ou composé,
Participe à ton Présent
pour que ton Futur
soit Plus-que-Parfait !

Kövess minket!

Francia szótárak

Hirdetés

Pierre Waline blogja

 
 

Bíró Ádám blogja Párizsból

Actualité sportive vue de Budapest

Francia idegenlégió blog

 

Baranyi Beatrix, Recto et verso

Baranyi Beatrix, Recto et verso

 

 

 

Állásajánlatok

A címoldalról ajánljuk

  • 1
  • 2
  • 3
  • 4

Franciatanárok

  • 1
  • 2
A kijelölt francia nyelvű szöveg felolvasásához kattints a hangszóróra! Francianyelv.hu felolvasó