Bienvenu sur www.francianyelv.hu   A kijelölt francia nyelvű szöveg felolvasásához kattints a hangszóróra! Bienvenu sur www.francianyelv.hu GSpeech

A legrangosabb irodalmi elismerés francia földön a Goncourt-fivérek által 1903-ban alapított díj. 2007 novemberében került sor a nagy döntésre — egy napon a második legfontosabb, a Renaudot-díj átadásával, amelyet 1925-ben hoztak létre. A tavalyi év Goncourt-díjasa Gilles LEROY Alabama Song címû regénye (Mercure de France). Már tíz regény megírásán van túl a pályafutását tanárként kezdõ, késõbb újságíróskodó tõsgyökeres párizsi, aki jó tíz éve hagyta ott a fõvárost és a nyüzsgõ értelmiségi életformát, hogy a nyugalmas vidéken üdítõ alkotói magányban írhassa mûveit. Az Alabama SongLa mort du papillon (A pillangó halála) címmel Pietro Citati olasz író, irodalomtudós tollából. Zelda Fitzgerald, F. S. Fitzgerald feleségének fiktív önéletrajzi regénye – így értelemszerûen az 1920-as és 30-as évek legragyogóbb, mitikus párjának nem mindennapi életét mutatja be a hõsnõ szemszögébõl: tündöklést és nyomorúságot, vagyis a boldog idõszakokat és az alkoholtól, veszekedésektõl, betegségtõl megromlott hétköznapokat egyaránt. Beszél a belsõ rivalizálás gyötrelmeirõl: Zelda emancipált nõ, önálló alkotó volt maga is, s például miután egy napon döbbenten fedezte fel férje egyik mûvében saját sorait, arra kényszerült, hogy titokban írjon, s jegyzeteit gondosan rejtegesse párja elõl. Leroy egy interjúban úgy fogalmazott, hogy nem a klasszikus értelemben vett szerelem érdekelte az író házaspár kapcsolatában, hanem az a valami, amely örökké tartó, szükségszerû összetartozás akár az õrületig. Érdekes egybeesés, hogy egy esszékötet is nemrég jelent meg a házaspárról

A Renaudot-díjat egy népszerû, Magyarországon is olvasott szerzõ kapta: Daniel PENNAC, a Chagrin d’école (Iskolai bánat; Gallimard) címû mûvéért. Magyarul olvasható mûvei: Foglalkozása: bûnbak, A karabélyos tündér, Zabo királynõ baklövése (Ciceró, 1999, 2001, 2007), Nemkötelezõ olvasmány (Fekete Sas, 2001). A díjazott könyv önéletrajzi regény, visszatekintés a gyermekkorra, pontosabban — ahogy a cím is sugallja — az iskolai évekre. Ugyanis Daniel Pennacchioni (ez az eredeti neve; Casablancában született, Afrikában és Ázsiában töltötte gyermekkorát) tipikus rossztanuló volt (cancre). Saját bevallása szerint nem volt éppen „könnyed séta” fölelevenítenie saját cancre-korszakát: a végeérhetetlen napokat az iskolapadban, az órákat, amelyeken egy kukkot sem értett, a meg nem csinált házi feladatokat, a lógásokat. Alapvetõen egyáltalán nem volt mulatságos teljesen idiótának tudnia magát. Számára persze elérkezett a megváltás pillanata: néhány jó tanár az érettségi elõtti évben, köztük egy, aki így szólt a lusta diákhoz: „Rendben, nem kell dolgozatot írnod, de akkor írj egy regényt!” És a sorsforduló másik elõmozdítója: az elsõ viszonzott szerelem, vagyis egy lány, aki szereti és elismeri õt — a megvilágosodás pillanata, hogy hiszen akkor õ nem is olyan hitvány alak. Sok-sok tanár- és diákportré kap helyet a regényben, hiszen Pennac maga is ízig-vérig tanárember. Vitaindító, gondolatgazdag könyv is egyben, tele konkrét elképzelésekkel az oktatási rendszerre vonatkozóan.

Komoly múltra tekint vissza a harmadik legfontosabb francia irodalmi díj, a Femina is: 1904-ben hozták létre. A 2007-ben díjazott mû Eric FOTTORINO Baisers de cinéma (Mozibeli csókok; Gallimard) címû regénye. A 47 éves író „mellesleg” a Le Monde igazgatója, aki 19 éves korában még Tour de France-gyõzelemért pedálozott. Könyvének hõse egy fiatalember, Gilles, aki semmit sem tud születésérõl, anyját nem ismeri, s aki apja halálakor kezd el nyomozni a múltról. Az apa a híres francia új hullám nagy fotósa-operatõre volt, akinek hagyatékában rengeteg fénykép található, többek között világhírû színésznõkrõl is. Az egyik ilyen fotón látható a fiú édesanyja: vajon milyen eredménnyel zárul a nyomozás? Fottorino könyve izgalmas regény az anya hiányáról, az emlékezetrõl, és nem utolsó sorban a mozi világáról, s benne a fény szerepérõl.

1910–2007: egy teljes élet, egy hosszú életút dátumai. A kezdet és vég helyszíne ugyanaz: Saint-Florent-le-Vieil kisvárosa. Itt született és halt meg a legtitokzatosabbnak titulált, messzirõl csodált francia író, Julien GRACQ, akinek életmûvét a Mûút elsõ száma hosszabban méltatta (Mile Lajos, Mûút, 2007/1, 92). Egy hajdani világ folklorisztikus túlélõje — szeretett így bemutatkozni. És egy cím egy nekrológból: „õ nem tegezte sem az életet, sem senkit.” (MÛÚT, Klopfer Ágnes)

A felolvasó használata

A honlapon található francia nyelvű szövegeket a beépített program felolvassa, ha kijelölöd a szöveget az egérrel. Ha nem tudod hogyan kell, nézd meg ezt a videót: 

Bíró Ádám könyvei

Vive la langue française!

Oublie ton passé,
qu`il soit simple ou composé,
Participe à ton Présent
pour que ton Futur
soit Plus-que-Parfait !

A kijelölt francia nyelvű szöveg felolvasásához kattints a hangszóróra! Francianyelv.hu felolvasó