Bienvenu sur www.francianyelv.hu   A kijelölt francia nyelvű szöveg felolvasásához kattints a hangszóróra! Bienvenu sur www.francianyelv.hu GSpeech

Azt azonban nem mindenki és nem mindig tudja, hogy miképpen is jellemezze. Kétségtelen, hogy hívõ, értelmével is, érzelmeivel is lelkes keresztény, pontosabban: római katolikus. De éppen a franciaországi gazdag keresztény rétegek legszigorúbb kritikusa. Minden álság, képmutatás és az ezekben megnyilvánuló önzés kíméletlen leleplezõje. Ezért a nagy vagyonok urai gyakran tartották „kommunista szimpatizáns"-nak. A kommunisták, de még a vallásilag közömbös polgárok „klerikális"-nak állították, olykor állítják ma is, évtizedekkel a halála után. De akik vitába szállnak vélekedéseivel, azok is változatlan érdeklõdéssel, nemritkán lelkesen olvassák. Mert nagyon jó író, és együttérzõ minden emberségessel, elutasítója minden embertelennek. Az olyan régóta és mindmáig híres regényei, mint a „Viperafészek" vagy a „Frontenac-rejtély" a modern francia irodalom legmûvészibb prózai alkotásai közé tartoznak. A Pascalról és Racine-ról írt kötet terjedelmû tanulmányai a kultúrtörténeti ismeretterjesztés fontos dokumentumai. A sok árnyalatú francia irodalom fõalakjai közé tartozik, és habár különbözõ mûfajú mûvei idõrõl idõre változó hangsúlyt kapnak az irodalmi divat módosulásai miatt, nincs olyan pillanat a XX. század európai irodalmában, hogy Mauriac valamiért idõszerû ne volna.

Dél-Franciaországból indult. Gazdag bordeaux-i polgárcsaládból származott. Otthon vallásos szellem és komolyan vett erkölcsi eszmények között fejlõdött ifjúvá. Ez az otthoni táj és ez az erkölcs maradt mindvégig témavilágának a háttere. Öröklött világszemléletét módosította a katolicizmuson belül a XVII. században megjelenõ és nagy hatású janzenizmus. Jansenius yperni püspök felelevenítette Szent Ágoston tanítását a szabad akaratot kétségbevonó „eleve elrendeltség"-rõl. Ez az okozatiság szigorúan tudomásul vett törvényszerûségével jelentõsen fejlesztette a tudományos gondolkodást. Az egyház azonban a „szabad akarat" hittételével ellentétesnek vallotta Szent Ágoston tanítását. Amikor a reformáció szellemi küzdelmeiben Kálvin már a XVI. században hirdette az „eleve elrendeltség"-et, tulajdonképpen Szent Ágostonhoz fordult vissza. Az egyház pedig Kálvin ellen harcolva eretnekségnek nyilvánította a szabad akarat tagadását. — Jansenius megmaradt ugyan az egyházon belül, de mégis Ágostont folytatta. Bár ez a tan mindvégig gyanús maradt, de a XVII. század francia szellemi életében fontos hatóerõvé vált. Híres iskolájuk, a „Porte Royal" gimnázium az értelmiség javát nevelte, és Pascal, a matematikusfilozófus, majd Racine, a francia klasszicizmus legnagyobb tragédiaköltõje egyértelmûen janzenista volt. Mauriac a XX. század elsõ felében azzal közelítette a katolicizmust és a természettudományos világnézetet, hogy folytatta Jansenius tanítását. Majd élete folyamán talán legfontosabb két életrajzesszéjét Pascal-ról és Racine-ról írta.

{mospagebreak}

Hamarosan sikeres, idõnként szinte divatos regényíró lett. Emellett az újságok felfedezték, hogy hatásos újságíró is tud lenni. Vallásos volt, de úgy, hogy együtt tudott küzdeni a más világnézetûekkel is a jó célokért. Ez odáig ment, hogy a háború idején a francia ellenállási mozgalomban a legszorosabb bajtársi kapcsolatot tartotta fenn a kommunistákkal is. A háború befejeztével politikailag legjobban De Gaulle felelt meg neki. Amíg De Gaulle élt, õ volt a gaulleizmus legfõbb és kétségtelenül legérdekesebb publicistája. Ekkori vezércikkei és „Politikai Napló"-ja még regényeinél is nagyobb érdeklõdést váltottak ki mind Franciaországban, mind külföldön.

Mint számos kitunõ prózaíró, õ is versekkel indult. Már szülõhelyén, Bordeauxban is megjelent egy-egy költeménye az újságokban. Katolikus szellemû elmélkedõ jegyzetei is ismertté kezdtek válni. Az irodalmi életbe 21 éves korában — 1906-ban — lépett. Ekkor költözött Párizsba. Ekkorra már befejezte az otthoni egyetemen a tanulóéveket. Nem készült egyetlen meghatározott pályára: egyformán hallgatott teológiát, régiségtant, orvostudományi órákat. Leginkább a filozófiatörténeti és esztétikai ismeretek izgatták. Amikor felköltözött a fõvárosba, elõször verseskötettel jelentkezett, majd munkatársa, késõbb szerkesztõje lett egy katolikus szellemû folyóiratnak. Anyagi gondja sohase volt. A gazdag vidéki otthon Párizsban is biztosította életét. Amikor pedig regényei világszerte népszerû olvasmányokká váltak, az egész francia irodalom egyik legnagyobb jövedelmû írója lett. Nem is kellett sietnie, 27 éves volt, amikor elsõ regénye megjelent. Ez még nem is keltett irodalmi feltûnést, bár a jó fülûek azonnal tehetséges, mûvészi igényû írót láttak a szerzõben. De a sikert-és hamarosan a világsikert-csak az 1936-ban megjelent „A könyörületes csók" hozott. Ekkor már 51 éves volt, közismert publicista, neves ismeretterjesztõ elõadó, kitûnõ vitatkozó. Igazi irodalmi rangja ettõl kezdve volt egészen 85 éves korában bekövetkezett haláláig. Írt néhány színpadi mûvet is, ezeket otthon Franciaországban játszották, némi sikerük is volt, ám valódi sikert a gyors egymásutánban megjelenõ regényekkel ért el. A minden gyûlölet nélküli, de igen kritikus szellemû keresztény eszmeiség fõ mûvei ezek. Mellettük néhány életrajzi regénye is egyenrangúan sorakozik fel. A háború alatt a megszállt Franciaországban bujkálva élt, az ellenállási mozgalom hatásos harcosa volt. Majd amikor uralomra került De Gaulle politikai rendszere, felismerte, hogy ez teljesen megfelel társadalmi eszményeinek. Kései éveiben számos olvasót regényeinél is jobban érdekelték mûvészi stílusú vezércikkei.

Életében mindent elért, amit író elérhetett. A Francia Akadémia „halhatatlan"-jai közé választották, megkapta a Nobel-díjat, gondtalanul, valódi gazdag emberként élhetett. Tudta, hogy azok is kedvelik — legyenek olvasók vagy kritikusok —, akik nem is értenek vele egyet. Ritka eset, hogy egy ennyire színvonalas író ennyire közkedvelt mind otthon, mind külföldön. (Forrás: literatura.hu)

A kijelölt francia nyelvű szöveg felolvasásához kattints a hangszóróra! Francianyelv.hu felolvasó