Bienvenu sur www.francianyelv.hu   A kijelölt francia nyelvű szöveg felolvasásához kattints a hangszóróra! Bienvenu sur www.francianyelv.hu GSpeech

A párizsi egyetemen nyelvtanári diplomát szerzett. Utána néhány évig külföldön - Angliában, Németországban - volt franciatanár, közben tökéletesítve nyelvtudását. Ezzel a felkészültséggel érkezett haza és külügyi szolgálatba lépett. Hol minisztériumi tisztviselõ, majd fõtisztviselõ lett, közben diplomáciai feladattal tartózkodott különbözõ fõvárosokban. „Harc az angyallal" címû regényében, némi önéletrajzi célzásokkal a külügyi szolgálat teendõit ábrázolja ironikusan, és érzelmesen is.

Lélekalkata, képzelõereje diákkorától kezdve eljegyzi az irodalommal, de ízlése és igényessége folytán addig nem lép elõ irodalmi mûvel, amíg maga nincs megelégedve vele. 1922-ben, túl az elsõ világháborún, 40 éves korában jelenteti meg azonnal figyelmet keltõ regényét, a „Siegfried és a limousini ember"-t. Ez egy francia íróról szól, aki a háborúban súlyos sebet kap, és félig öntudatlan állapotban német írónak képzeli magát, aki Kleist stílusában drámát ír. A francia és a német szempontok keverednek és szembesülnek az álom- és félálombeli képzelet vegyítésével. Késõbb ebbõl a regénybõl színjátékot is ír, amelybõl a színpadi siker után nagy hírû film is készül. Már ez elõtt megírta „Suzanne és a Csendes-óceán" címû kifejezetten humoros regényét a hajótörés folytán puszta szigetre vetõdött francia lányról, aki igyekszik Robinson-életet élni egy párizsi nõ önmagának tetszelgõ hiúságával.

Nagyításhoz kattints ide!

Regényei általában filozofikusan humorosak. A színházak és a nézõk igénye folytán némelyiket dramatizálja. Eközben találja meg a drámaírás hatásos formáit. Tanul a formai elõzményekbõl, a francia „jól megcsinált drámák" - Scribe, Sardou - példájára építi fel a hatásos jeleneteket. Az igazi példa azonban az ókori görög tragédia és komédia. Az antik mitológia helyzetei modern tárgyú drámáit is befolyásolják. Leghatásosabb darabjai azonban kifejezetten görög mitológiai tárgyúak. A mitológia azonban nála modern politikai és lélektani helyzetekre utal. Legnevezetesebb ilyen drámája a „Trójában nem lesz háború". - A nézõk, az olvasók maguk sem tudják, hogy ez a kétségtelen remekmû történelmi tragédia vagy a történelmi emlékeket parodizáló komédia. Az „Iliász"-ból ismert trójai háború elõzménye istenekrõl, félistenekrõl, hõsökrõl és trójai mindennapi emberekrõl szól. Mindenki bizonyos benne, hogy akármilyenek az elõjelek, Trójában nem lesz háború. Ezt csupán az a tény cáfolja, hogy Trójában kitör a háború, amely a pusztulás felé vezet. A külpolitikus véleménye ez, valójában az az eszmei tartalma, hogy a történelemben a múlt se olyan, mint ahogy emlékeznek rá, de még ennél is bizonytalanabb a jövõ, bármennyire is próbáljuk megjósolni. Nagyon mulatságos történelmi tragédia ez.

{mospagebreak}

Valódi komédia azonban az „Amphytrión 38". - Ezt a mitológiai anekdotát a görög és latin múlt óta számos vígjátékíró újra megírta. Plautus a római korban készített belõle nagyon vidám játékot, Moliere a francia klasszicizmus korában politikai életet parodizáló vígjátékot, Kleist pedig romantikus lélektani drámát. Giraudoux azt állítja, hogy az õ változata már a harmincnyolcadik a sorban. Lehet. A történet a hõs Amphytrión és szépséges felesége, Alkésztisz bonyolult szerelmi-házassági problémájáról szól. Alkésztiszbe ugyanis beleszeret maga Zeusz, a fõisten. A hûséges asszonynak azonban nem kell senki más, csak a férje. Ám Zeusz bármivé és bárkivé át tud változni. Tehát háborúba küldi a vitéz Amphytriónt, és õ maga veszi fel a férj külsejét. S minthogy a hõssel szolgája, Szosziász is elment, a fõisten Hermész istent változtatja át Szosziásszá. Így mennek el Alkésztiszhez azzal, hogy már vissza is jöttek. Közben azonban Amphytrión valóban gyorsan gyõzött, és jön is haza. Így egyszerre két Amphytrión és két Szosziász van a házban. Plautus óta ez az alaphelyzet, csak minden szerzõnél máshol van a hangsúly. Plautusnál erotikus komédia, Moliere-nél ármányos politika-paródia, Kleistnél a férfi fölényérõl szóló lélektani játék. Giraudoux-nál igazi játék arról, hogy az isten is ember, olyan férj, mint a többi, de a férfi is isten, ha megfelel a feleségének.

Giraudoux kezdettõl mindvégig népszerû író volt, s regényei és drámái mellett olykor verses mûveket is írt. Mellékesen még néhány kitûnõ irodalmi tanulmánnyal is gazdagította a francia esztétikai kultúrát. Ezek között legjelentékenyebb a La Fontaine életérõl és életmûvérõl írt érdekes elemzése. A külpolitikát közben se hagyta abba. Az ellenállási mozgalomban fontos illegális cikkekkel vett részt. Attól kezdve, hogy De Gaulle állt a francia történelem élén, Giraudoux fontos alakja lett a tábornok diplomáciájának. A felszabadult hazában és Párizsban, 1944-ben, élete utolsó évében a külpolitika legfõbb intézõi közé tartozott.

Nincs olyan európai nyelv, amelyre mûveit ne fordították volna le, amelyen drámáit ne játszották volna. Ma is olvassák, ma is játsszák. (Forrás: literatura.hu)

Hozzászólás (Facebookkal)

C'est voté. Le Parlement hongrois rend l'aide aux migrants passible de poursuites pénales. Et de...
Kezdő szinttől bármilyen típusú és szintű nyelvvizsgára, érettségire, üzleti és állásinterjúkra,...
Qui va encore nous faire croire que le livre est mort, tué par internet? Rassurez-vous, le livre...
Voil à une sortie quelque peu inédite p our clore cette saison musicale: l 'épreuve publique de...
Hat nagyszínpadi bemutatót tervez a 2018/2019-as évadban a Pécsi Nemzeti Színház (PNSZ), köztük...
Május 16-án Éric Fournier, Franciaország magyarországi nagykövete az Akadémiai Pálmarend lovagi...
A kijelölt francia nyelvű szöveg felolvasásához kattints a hangszóróra! Francianyelv.hu felolvasó