Bienvenu sur www.francianyelv.hu   A kijelölt francia nyelvű szöveg felolvasásához kattints a hangszóróra! Bienvenu sur www.francianyelv.hu GSpeech

Hamarosan megkezdődik az idei francia irodalmi díjak őszi szezonja. Franciaországban az irodalmi díjak kiosztását hatalmas érdeklődés övezi. Szemben például Nagy Britaniával, a franciáknál inkább az irodalmi közvélemény elismerésére, megbecsülésre, és országos ismertségre számíthat a nyertes, míg az angoloknál az elismerés mellé a díjakhoz magas pénzjutalmak is járnak.

Ősszel mint a legtöbb európai országban, a franciáknál megkezdődik az irodalmi díjak dömpingje. A legjelentősebb irodalmi díjat Edmond de Goncourt alapította 1896-ban, amely az adott év legjobb francia nyelvű prózai alkotását díjazza. A Goncourt tíz zsűritagja hagyományosan Párizs második kerületében, a Drouant étterem első emeletén ül össze minden hónap első keddjén, és novemberben ítéli oda a díjat a legjobb alkotásnak.

A díjat 1903 óta 50 franc pénzösszeggel is jutalmazták. Az infláció miatt ez az összeg (mintegy 7,5 euró) ma már csak szimbolikus, a díjjal együtt járó biztos hírnév, a szakmai elismerés azonban sokkal többet hoz a nyertesnek: könyve szinte biztosan vezetni fogja az eladási listákat, és egész Franciaország megismeri a nevét. A Goncourt-díj mellett a legtekintélyesebb díjak (Femina-díj, Francia Akadémia nagydíja, Médicis-díj) nyertesének is hasonló elismerés jár. A Goncourt-ért folytatot verseny szeptember 9-tõl egészen november 10-ig tart. Ezen a napon, pontban 13 órakor kihirdetik a gyõztest a párizsi Drouant étteremben, amely 1914 óta nyújt otthont a neves díjkiosztónak.

{nomultithumb}{mosimage}

Ugyanezen a napon, ugyanebben az idõben és helyen a Renaudot-díj nyertesét is megismeri a közönség. A Renaudot-díjat tíz irodalomkritikus hozta létre 1926-ban, miközben a Goncourt-díj nyertesére vártak. Két könyvet jelölnek meg, arra az esetre, ha netalántán a Goncourt is díjazná választottjukat. Hagyományosan azt mondják, a Renaudot kompenzálja a Goncourt esetleges igazságtalanságait (a Renaudot-díjjal semmilyen pénzösszeg nem jár).

A Femina-díjat november 3-án adják át, amelyet 1904-ben hozott létre a La Vie Heureuse ('Boldog élet', ma Femina) magazin 22 nõi munkatársa Anna de Nouailles költõ vezetésével, hogy végre legyen alternatíva a Goncourt mellett, amely szinte mindig férfiakat díjazott. Minden év novemberének elsõ szerdáján a kizárólag nõi zsûri kiválasztja az általa legjobbnak ítélt francia nyelvû alkotást. Idegen nyelvû kategóriában Prix Femina étranger díjat nyert például már Szabó Magda Az ajtó címû regénye is. A Médicis-díjat eredetileg ugyanazon a napon adját át, mint a Femina díjat, idén mégis két nappal késõbb, november 5-én rendezik meg az ünnepséget. A díjat 1958-ban hozta létre Gala Barbisan és Jean-Paul Giraudoux, hogy pályakezdõ, vagy nem ismert prózaírókat díjazzanak.

{mosimage} 

Idegen nyelvű kategóriában Prix Femina étranger díjat nyert például már Szabó Magda Az ajtó címő regénye is.

A legtöbben a Lacrimosa című regény szerzőjét, Régis Jauffret-t emlegetik, mint a díjak várományosát. Minden újság kedvence, neve minden várakozás szerint a legtöbb listán szerepelni fog (mindenesetre a Goncourt és a Renaudot listáján biztosan). 2005-ben már elnyerte a Femina-díjat Asiles de fous (Õrültek háza) címû regényéért. A Lacrimosa egy furcsa viszonyt mesél el: a regény fõhõse (aki a szöveget írja) és öngyilkos szerelmének levelezését, aki a túlvilágról válaszol a férfinak.
 
Az olimpiai játékok (és néhány Goncourt-os tapasztalat) óta azonban tudjuk, nem mindig szerencsés (biztos) befutóként startolni. Favoritként beszélnek Olivier Rolinrõl is, számos szakmabeli és zsûritag rajong az Un chasseur de lions (Oroszlánvadász) és a Port-Soudan (Szudán-kikötõ) regényeiért. Az 1947-ben született szerzõ aktívan részt vett az 1968-as diákmozgalmakban, szélsőbalos szervezetekhez csatlakozott. Késõbb a Libération és a Nouvel Observateur munkatársa volt. Komoly konkurenciát jelent azonban Jean-Paul Dubois, aki jelenleg is a Nouvel Observateur munkatársa. Les Accomodements raisonnables (Ésszerû egyezségek) címû regénye, melynek fõhõse Amerikába utazik, hogy visszatekintsen régi szerelmére, s ezáltal felidézzen egy letûnt korszakot, szintén Goncourt-esélyes.
 
Két váratlan felfedezés is van az esélyesek között: Tristan Garcia és Jean-Marie Blas de Roblès, akik annyira meghódították a közönséget, hogy szinte csak róluk hallani a francia irodalmi sajtóban. Tristan Garcian gyerekkorát, a nyolcvanas éveket eleveníti meg elsõ regényében: La Meilleure part des hommes (Ami az emberben a legjobb). A másik esélyes, az algériai származású, világjáró Jean-Marie Blas de Roblès második regénye után végleg felhagyott a tanári pályával, hogy az írásnak szentelje idejét. Harmadik regénye, Là ou les tigres sont chez eux (Ott ahol a tigrisek otthon vannak) már díjra esélyes.
 
{mosimage} 
 
A díjakhoz kapcsolodó nagy várakozásnak és az új megjelenések fölötti örömnek némileg ellentmondhatnak azok a statisztikai adatok, amelyek a 2008-as õszi irodalmi szezon megjelenéseit firtatják. Vajon gyõzedelmeskedett a bölcs takarékosság a kiadók világában? A számok ezt mutatják: 2008 őszén mindössze 676 regény jelent meg (szemben a 2007-es 727-tel), az „irodalmi termelés” 7%-kal csökkent. Az elmúlt tíz évben Franciaországban ugyanakkor inkább növekvõ tendencia mutatkozott a könyvkiadásban ( például 1998-ban 488 könyv jelent meg, szemben a 676 idei regénnyel), így talán túl korai lenne változó irányról beszélni.
 
A kiadók elővigyázatossága anyagi okokra vezethetõ vissza: hiába emelkedik 10%-kal az általános irodalom eladott példányszáma, ez a szám becsapós. A növekvõ szám ugyanis látszatra a könyvpiac fellendülését jelzi, de az eladások néhány tucat könyvre korlátozódnak, amelybõl azonban rengeteg példány fogy el. (Így például Franciaországban a nyár továbblendítette Stieg Larsson Millénium címû trilógiájának sikerét: eladott példányszáma mára elérte az 1,7 milliót.)
A kiadók számára tehát sokkal könnyebb és rentábilisabbegy-két könyvre koncentrálni az irodalmi szezonok ideje alatt, mint 10-12 könyvet propagálni, amelynek legnagyobb része – egy esetleges gyors felemelkedés után – hamar feledésbe vész. Emiatt valóban kevesebb könyv jelenik meg, amellett, hogy egyre több kiadó van a piacon, viszont legtöbbjük csak egy- két regényre koncentrál. A nagykiadóházak azonban továbbra is hozzájárulnak az irodalmi szezonok – igényes, tartalmas – fennmaradásához.
 
(Marczisovszky Anna)


A kijelölt francia nyelvű szöveg felolvasásához kattints a hangszóróra! Francianyelv.hu felolvasó