Bienvenu sur www.francianyelv.hu   A kijelölt francia nyelvű szöveg felolvasásához kattints a hangszóróra! Bienvenu sur www.francianyelv.hu GSpeech

A francia [a], [e] hangszíne teljesen megegyezik a magyar [á], [é] hangszínével, a francia magánhangzók azonban rövidek. A hosszúságbéli különbséget jól mutatja, hogy az alábbi szópárok francia szavait – amelyeknek hangalakja pedig csak a magánhangzók hosszúságában (illetve rövidségében) különbözik a melléjük írt magyar szavak hangalakjától –, kétszer ki lehet mondani annyi idő alatt, amennyi a melléjük írt magyar szavak egyszeri kimondásához szükséges:

Jacques (férfinév) – zsák
taille ’méret’ – táj
faille ’törés’ – fáj
les ’a, az’ – lé

A francia szavakban lévő legtöbb nem-szóvégi o (au, eau), illetve eu (oeu) [C]-nak, illetve [Z]-nek, („nyílt” o-nak, illetve „nyílt” ö-nek) hangzik, azaz úgy hangzik, mintha a magyar [o], illetve [ö] hangot nyitottabb szájjal ejtenénk. (Ha az adott szó utolsó ejtett hangjai, akkor kiejtésük megegyezik a magyar [o], illetve [ö] kiejtésével.) Néhány példa a francia nyílt o-ra és ö-re:

[C] [Z]
corps [kCY] ’test’ coeur [kZY] ’szív’
molle [mCl] ’puha’ meuble [mZbl] ’bútor’
code [kCd] ’törvénykönyv’ oeuf [Zf] ’tojás’

A kettős magánhangzók (diftongusok)

A francia a [j]-t nem mássalhangzónak, hanem „félmagánhangzónak” tekinti. Két másik félmagánhangzó is van: a nagyon rövid u-nak ejtett [w] és a nagyon rövid ünek hangzó [P]. A félmagánhangzók mindig valamely magánhangzó előtt vagy után állnak, s vele egyetlen, szétbonthatatlan hangot, úgynevezett kettős magánhangzót, diftongust alkotnak. A kettős magánhangzók egymagánhangzó-hosszúak, és sem a beszédben, sem írásban nem lehet elválasztani magánhangzójukat a rátapadt félmagánhangzótól. Néhány példa a félmagánhangzókra, illetve a diftongusokra: dernier [dDYnje] ’utolsó’, réveil [YevDj] ’ébresztés’, bois [bwA] ’erdő’, moi [mwa] ’én’, oui [wi] ’igen’, circuit [siYkPi] ’körutazás’,
lui [lPi] ’ő’.

Az orrhangok

Az [S]‚ [R], [T], [X] orrhangok: úgy hangzanak, mintha e magánhangzókat plusz az [n] mássalhangzót orrunkat befogva próbálnánk kiejteni: banc [bS] ’pad’, fin [fR] ’vég’, bon [bT] ’jó’, un [X] ’egy’. – Párizsban és környékén az [X] helyett is [R]-t ejtenek: un [R] ’egy’, parfum [paYfR] ’parfüm’.

Párizsban, valamint Franciaország északi felében az r a magyar r-től eltérő, ún. „uvuláris” hang: nem a nyelv hegyével, hanem az ínycsappal (az uvulával) képezik.

Karakai Imre Francia kiejtésiskolája letölthető a Francia tanszék honlapjáról.

A szerző kérése az Olvasóhoz: Kérem kedves Olvasóimat, juttassák el hozzám észrevételeiket, kérdéseiket, javaslataikat, hiba- és hiányjelzéseiket. Minden jelzést örömmel fogadok, és igyekezni fogok felhasználni a Francia nyelvtan magyaroknak további kiadásaiban. E-mail: Ez az ímélcím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

A felolvasó használata

A honlapon található francia nyelvű szövegeket a beépített program felolvassa, ha kijelölöd a szöveget az egérrel. Ha nem tudod hogyan kell, nézd meg ezt a videót: 

Bíró Ádám könyvei

Vive la langue française!

Oublie ton passé,
qu`il soit simple ou composé,
Participe à ton Présent
pour que ton Futur
soit Plus-que-Parfait !

Kövess minket!

Francia szótárak

Hirdetés

Pierre Waline blogja

 
 

Bíró Ádám blogja Párizsból

Actualité sportive vue de Budapest

Francia idegenlégió blog

 

Baranyi Beatrix, Recto et verso

Baranyi Beatrix, Recto et verso

 

 

 

Állásajánlatok

A címoldalról ajánljuk

  • 1
  • 2
  • 3
  • 4

Franciatanárok

  • 1
  • 2
A kijelölt francia nyelvű szöveg felolvasásához kattints a hangszóróra! Francianyelv.hu felolvasó