Bienvenu sur www.francianyelv.hu   A kijelölt francia nyelvű szöveg felolvasásához kattints a hangszóróra! Bienvenu sur www.francianyelv.hu GSpeech

A francia [a], [e] hangszíne teljesen megegyezik a magyar [á], [é] hangszínével, a francia magánhangzók azonban rövidek. A hosszúságbéli különbséget jól mutatja, hogy az alábbi szópárok francia szavait – amelyeknek hangalakja pedig csak a magánhangzók hosszúságában (illetve rövidségében) különbözik a melléjük írt magyar szavak hangalakjától –, kétszer ki lehet mondani annyi idő alatt, amennyi a melléjük írt magyar szavak egyszeri kimondásához szükséges:

Jacques (férfinév) – zsák
taille ’méret’ – táj
faille ’törés’ – fáj
les ’a, az’ – lé

A francia szavakban lévő legtöbb nem-szóvégi o (au, eau), illetve eu (oeu) [C]-nak, illetve [Z]-nek, („nyílt” o-nak, illetve „nyílt” ö-nek) hangzik, azaz úgy hangzik, mintha a magyar [o], illetve [ö] hangot nyitottabb szájjal ejtenénk. (Ha az adott szó utolsó ejtett hangjai, akkor kiejtésük megegyezik a magyar [o], illetve [ö] kiejtésével.) Néhány példa a francia nyílt o-ra és ö-re:

[C] [Z]
corps [kCY] ’test’ coeur [kZY] ’szív’
molle [mCl] ’puha’ meuble [mZbl] ’bútor’
code [kCd] ’törvénykönyv’ oeuf [Zf] ’tojás’

A kettős magánhangzók (diftongusok)

A francia a [j]-t nem mássalhangzónak, hanem „félmagánhangzónak” tekinti. Két másik félmagánhangzó is van: a nagyon rövid u-nak ejtett [w] és a nagyon rövid ünek hangzó [P]. A félmagánhangzók mindig valamely magánhangzó előtt vagy után állnak, s vele egyetlen, szétbonthatatlan hangot, úgynevezett kettős magánhangzót, diftongust alkotnak. A kettős magánhangzók egymagánhangzó-hosszúak, és sem a beszédben, sem írásban nem lehet elválasztani magánhangzójukat a rátapadt félmagánhangzótól. Néhány példa a félmagánhangzókra, illetve a diftongusokra: dernier [dDYnje] ’utolsó’, réveil [YevDj] ’ébresztés’, bois [bwA] ’erdő’, moi [mwa] ’én’, oui [wi] ’igen’, circuit [siYkPi] ’körutazás’,
lui [lPi] ’ő’.

Az orrhangok

Az [S]‚ [R], [T], [X] orrhangok: úgy hangzanak, mintha e magánhangzókat plusz az [n] mássalhangzót orrunkat befogva próbálnánk kiejteni: banc [bS] ’pad’, fin [fR] ’vég’, bon [bT] ’jó’, un [X] ’egy’. – Párizsban és környékén az [X] helyett is [R]-t ejtenek: un [R] ’egy’, parfum [paYfR] ’parfüm’.

Párizsban, valamint Franciaország északi felében az r a magyar r-től eltérő, ún. „uvuláris” hang: nem a nyelv hegyével, hanem az ínycsappal (az uvulával) képezik.

Karakai Imre Francia kiejtésiskolája letölthető a Francia tanszék honlapjáról.

A szerző kérése az Olvasóhoz: Kérem kedves Olvasóimat, juttassák el hozzám észrevételeiket, kérdéseiket, javaslataikat, hiba- és hiányjelzéseiket. Minden jelzést örömmel fogadok, és igyekezni fogok felhasználni a Francia nyelvtan magyaroknak további kiadásaiban. E-mail: Ez az ímélcím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Szövegértés rovatunkban Yasmina Khadra, L'équation africaine című könyvéből emeltünk ki egy...
S ´ il fallait dresser un bilan de la présence de noms issus de l ´ étranger dans le patrimoine...
Szövegértés rovatunkban Yasmina Khadra, L'équation africaine című könyvéből emeltünk ki egy...
Szövegértés rovatunkban Yasmina Khadra, L'équation africaine című könyvéből emeltünk ki egy...
Szövegértés rovatunkban Yasmina Khadra, L'équation africaine című könyvéből emeltünk ki egy...
György Dragomán.... Ce nom vous dit-il quelque chose? Probablement, pour peu que vous soyez un...
A kijelölt francia nyelvű szöveg felolvasásához kattints a hangszóróra! Francianyelv.hu felolvasó