Bienvenu sur www.francianyelv.hu   A kijelölt francia nyelvű szöveg felolvasásához kattints a hangszóróra! Bienvenu sur www.francianyelv.hu GSpeech

1815. június 18-án vívták Bonaparte Napóleon francia császár, és a hetedik koalíció – Blücher marsall porosz és Wellington herceg vezette – csapatai a sorsdöntő waterlooi ütközetet. A francia vereség az 1815 márciusában visszatérő Napóleon száznapos uralmának végét, a történelem egyik legtehetségesebb hadvezérének bukását jelentette.

waterloo-napoleon

Napóleont a Párizsba bevonuló győztes hatodik koalíció vezetői 1814 májusában Elba szigetére száműzték, ám a hatalmát vesztő császár mintegy kilenc hónapnyi száműzetés, március 1-jén váratlanul partra szállt Franciaországban. A korábban bukott emberként elkönyvelt Bonaparte aztán március 20-án diadalmenetben vonult be Párizsba, és miután XVIII. Lajos és (ur. 1815-1824) a restaurált Bourbon-dinasztia ismét elmenekült a fővárosból – 111 nap erejéig – visszaszerezte a Franciaország feletti uralmat is.

Napóleon második császársága azonnali háborús konfliktust eredményezett, miután a francia határ közelében ott állomásoztak a beavatkozni kész – Wellington által irányított – brit–holland erők, illetve Blücher marsall porosz és német seregei. A szövetségesek körülbelül 600 000 főnyi haderővel bírtak, míg Napóleon 350 000 katona besorozását vette tervbe – a két és fél évtizedes háborúban kivérzett Franciaország azonban mindössze 125 000 embert tudott adni a visszatérő császár számára.

Napóleon ellen már 1815. március 25-én megszerveződött a hetedik, utolsó koalíció, melynek hadvezérei Belgium területén akarták egyesíteni erőiket. Napóleon csapataival a nyár elején azzal a szándékkal nyomult észak felé, hogy a Brüsszel környékén gyülekező brit és a keletről érkező porosz erőket külön-külön semmisíthesse meg. A hadjárat kezdetben a császár várakozásai szerint alakult, ugyanis június 16-án, Ligny mellett legyőzte Blüchert, közben pedig Ney francia marsall Quatre Brasnál – Waterloo irányában – visszavonulásra kényszerítette Wellington herceget is. Napóleon alvezérei közül Grouchy marsall azonban már ekkor komoly hibát követett el, ugyanis későn kezdte meg a poroszok üldözését, illetve másnap a Wavre melletti csatában pocsékolta el idejét, így nem tudott időben csatlakozni a Waterloonál támadásba lendülő francia főerőkhöz.

Waterloo-champ-de-bataille

 A császár terve lényegében a sorsdöntő ütközet előtt is változatlan maradt: a főerőkkel döntő sikert akart elérni a britekkel szemben, mielőtt a poroszok a csatamezőre érkeznek. Napóleon ezért követte a visszavonuló Wellingtont waterlooig, de mivel a június 17-18-i éjszakán heves esőzések voltak, a sorsdöntő csata délelőttjén a sár miatt némi késlekedéssel tudta csak csapatait – és rettegett tüzérségét – csatarendbe állítani. Ez a néhány óra – kis túlzással – egy egész birodalom sorsáról döntött. Mindamellett a brit fővezér is elszánta magát a döntő ütközet felvállalására. Ehhez Wellington mindössze egyetlen porosz hadosztályt kért Blüchertől – az éjszaka folyamán, Friedrich Wilhelm von Bülow tábornok parancsnoksága alatt azonban kétszer ennyi erősítés érkezett a brit táborba.

Napóleon délelőtt fél 12 tájban, heves ágyúzás után indította meg az első támadást, ez azonban nem hozta meg a kívánt eredményt. Wellington ugyanis – hogy a francia tüzérség célkeresztjéből kitérjen – erőit korábban a waterlooi dombok mögött vonta össze, ráadásul a pontatlan ágyúgolyók még csak járulékos veszteségeket sem okoztak számára, mert elmerültek a hatalmas sárban. Mindennek ellenére a császár kiadta a támadást a brit jobbszárny által őrzött Hougmont-tanya ellen, annak érdekében, hogy átcsoportosításra kényszerítse a briteket, amivel azonban csak saját erőit kötötte le. Napóleon azután fél 2 tájban újabb kísérletbe fogott, és a centrumban – Ney vezetésével – a lovasságot is harcba küldte, de a sorozatos rohamok – Thomas Picton és Frederick Adam tábornokok kitartó védekezése következtében – ismét az ő erőit morzsolták fel.

Közben a keleti szárnyon megjelent Blücher is, aki ellen Napóleon már csak – szűkös – tartalékait vethette be, tehát mindent egy lapra tett fel. A másik szárnyon közben Ney kora estig csak erői szétforgácsolása árán nyomulhatott előre – hogy a marsall megtarthassa pozícióit, a császár még az addig verhetetlennek bizonyuló Császári Gárdát is a centrumba, azaz a biztos pusztulásba küldte. Napóleon nem tudta végrehajtani haditervét, a kétfelől támadó brit-porosz erők estig felmorzsolták a pozícióikat elkeseredetten tartó franciákat, és eldöntötték az ütközetet.

A Gárda pusztulása után Blücher és Wellington erői általános rohamot indítottak, és este 9 órára elsöpörték a francia seregeket, melyek aztán visszavonultak Franciaország határai mögé. A waterlooi kudarc a Francia Császárság második, végső összeomlását jelentette, a Párizsba visszaérkező Napóleon június 20-án lemondott trónjáról, majd július 15-én Rochefort kikötőjében megadta magát a brit csapatoknak. A császár ellenfelei ekkor már semmit nem bíztak a véletlenre, és az Atlanti-óceán egyik távoli szigetére, Szent Ilonára száműzték őt, ahol 1821-ben bekövetkező haláláig élt.

waterloo-i-csata

Waterloo - teljes film

{youtube}

{/youtube}

Hozzászólás (Facebookkal)

C'est voté. Le Parlement hongrois rend l'aide aux migrants passible de poursuites pénales. Et de...
Kezdő szinttől bármilyen típusú és szintű nyelvvizsgára, érettségire, üzleti és állásinterjúkra,...
Qui va encore nous faire croire que le livre est mort, tué par internet? Rassurez-vous, le livre...
Voil à une sortie quelque peu inédite p our clore cette saison musicale: l 'épreuve publique de...
Hat nagyszínpadi bemutatót tervez a 2018/2019-as évadban a Pécsi Nemzeti Színház (PNSZ), köztük...
Május 16-án Éric Fournier, Franciaország magyarországi nagykövete az Akadémiai Pálmarend lovagi...
A kijelölt francia nyelvű szöveg felolvasásához kattints a hangszóróra! Francianyelv.hu felolvasó