Bienvenu sur www.francianyelv.hu   A kijelölt francia nyelvű szöveg felolvasásához kattints a hangszóróra! Bienvenu sur www.francianyelv.hu GSpeech

 

A francia nemzeti ünnep délelőttjén Párizsban több százezren mennek ki a Champs-Élysées-re, hogy hazafias büszkeséggel nézzék végig a Concorde tér és a Diadalív között egymást követő katonai díszegységek látványos felvonulását és a sugárút fölött kötelékben elhúzó harci repülőgépek imponáló légi parádéját. Sötétedés után a Szajna-parton és a folyó fölötti hidakon milliónyi ember gyönyörködik az Eiffel-toronyról égbe röppenő tűzijáték varázslatos látványában, s amikor leszáll az este, a párizsiak élvezettel vetik bele magukat a vidám utcabálok forgatagába.

14-juillet

Ha azonban bárkinek feltennénk a címben szereplő kérdést, biztosan számíthatnánk az obligát válaszra: azt az 1789-es nevezetes napot, amelyen a párizsiak megostromolták a Bastille-t, az Ancien Régime szimbólumát, amivel kezdetét vette a Nagy Francia Forradalom történelemfordító korszaka.

14 juillet - La fete de la Fédération

A dolog azonban távolról sem ilyen egyszerű. Quatorze juillet csak 1880 óta a franciák hivatalos nemzeti ünnepe, ekkor határozott úgy a Nemzetgyűlés, hogy egy 1790-ben tartott többszázezres népünnepély évfordulóját emeli az állami ünnep rangjára. Az indoklás szerint azért, mert az egykori esemény a nemzeti megbékélés élményét teremtette meg. A nemzetgyűlési döntése bölcs kompromisszum volt.

A 130 éve született törvényt megalkotó honatyák többsége ugyanis a lehetséges dátumok közül azért a nemzetőrség 1790. július 14-tartott Szövetségi Ünnepsége mellett tette le a voksát, mert az megítélésük szerint a maga idejében a rend és az összefogás üzenetét küldte az ország népének. A Mars-mezőn lezajlott rendezvényen az ország különböző megyéiből érkezett 14 ezer nemzetőr vonult fel harci alakzatban, zászlókkal, dobokkal, zeneszóra 400 ezer párizsi lakos, a papság, a nemesség és a polgárság képviselői előtt, a király jelenlétében.

XVI. Lajos ezen alkalommal nyilvánosan és ünnepélyesen esküt tett a Nemzetgyűlés által szentesített alkotmányra, miközben a tömeg mámoros lelkesedéssel éljenezte az alkotmányos monarchiát és a nemzet újjászületését. (Két évvel később a királyt börtönbe vetették, majd 1793 januárjában lefejezték.)

14-juillet-la-bastille

Az 1790-es nemzetőrségi seregszemle dátumának időzítése persze már a maga idejében sem a véletlen műve volt: La Fayette márki, a kor népszerű párizsi politikusa állt elő a nagyszabású népünnepély ötletével, s maga választotta a díszszemle napjául a Bastille elfoglalásának első évfordulóját. A forradalmi terrort követő napóleoni császárság, majd a restauráció idején aztán évtizedekre feledésbe merült a Bastille-napi ünneplés.

Köztársaság a második Császárság után

A III. Köztársaság a vereséggel végződött 1870-71-es porosz francia háború, a második Császárság bukása, majd a párizsi kommün leverése után jött létre, s az új évtized kezdetén még igen gyenge lábakon állt: sűrűn váltják egymást a tehetetlen kormányok, Franciaország még mindig letargiában van Elzász-Lotaringia elvesztése miatt, kell tehát valami, ami felrázza az ország lakosságát és visszaállítja önbecsülését.

A Nemzetgyűlés a republikánus szimbólumokra kívánta felépíteni a nemzeti összetartozás új fogalmát. Ekkor kristályosodott ki a gondolat, hogy a köztársaságnak lelkesítő hangulatú nemzeti himnuszra, s olyan össznépi egységet kifejező ünnepre van szüksége, amely egyúttal azt is demonstrálja, hogy a poroszoktól elszenvedett megalázó vereség óta a francia hadsereg ismét talpra állt.

A nemzeti himnusz kérdésében hamar közös nevezőre jutott a nemzetgyűlés: legyen a Marseillaise, amely a 18. század vége óta Franciaországban lezajlott számos forradalmi fellángolás harci indulója volt. Igaz, a prototípushoz, a Nagy Francia Forradalomhoz valójában nem sok köze volt.

Szerzője, Rouget de Lisle kapitány a Habsburg Birodalomhoz intézett francia hadüzenet hírére, 1792 áprilisában egy éjszaka alatt alkotta meg harci indulóként az Ausztria ellen induló katonák számára.

A nemzeti ünnep kérdése keményebb dió volt. Egy Seine megyei baloldali republikánus képviselő azt indítványozta, hogy a Bastille lerombolását nyilvánítsák a francia büszkeség közös ünnepévé, de kezdeményezése nem aratott osztatlan sikert. Sőt. Sok képviselő hevesen ellenezte, hogy jelképpé emeljék az erőszakos eseményt.

Végül konszenzus jött létre abban,hogy a nemzetőrség 90 évvel korábbi, Mars-mezei díszszemléje megfelelően ötvözi a francia nemzet számára közös értékeket a rend és az erő szimbólumaival, s ezáltal valamennyi francia sajátjának érezheti az emléknapot. (Nyilván ők is tudták, akár La Fayette márki, hogy a két július 14-e közül mindenki azt választja majd, ami családi hagyományainak, politikai beállítottságának, és főleg a szívének kedvesebb.)

Az egykori viták ma már senkit nem érdekelnek, senki nem emlékszik rájuk. A nemzeti ünnep minden évben megteremti a közös hagyományok, közös történelem, az összetartozás örömét a résztvevőkben.

Forrás: Francia Koktél

Hozzászólás (Facebookkal)

Ismert bűnözőt szöktettek meg helikopterrel egy francia börtönből – közölte az AFP hírügynökség a...
„Franciaország magyarországi nagykövete támogatja Orbán Viktort" címmel jelent meg a Mediapart...
Többek között homoszexuális, transzvesztita fekete táncosokkal mulatott a Zene Ünnepén Emmanuel...
C'est voté. Le Parlement hongrois rend l'aide aux migrants passible de poursuites pénales. Et de...
Kezdő szinttől bármilyen típusú és szintű nyelvvizsgára, érettségire, üzleti és állásinterjúkra,...
Qui va encore nous faire croire que le livre est mort, tué par internet? Rassurez-vous, le livre...
A kijelölt francia nyelvű szöveg felolvasásához kattints a hangszóróra! Francianyelv.hu felolvasó