Bienvenu sur www.francianyelv.hu   A kijelölt francia nyelvű szöveg felolvasásához kattints a hangszóróra! Bienvenu sur www.francianyelv.hu GSpeech
Történelem

Belgium mai területén az elsõ nyomokat hagyó lakosok a kelták voltak. A rómaiak meghódították a területet a lakosság ellenállása ellenére (Ambiorixot leverik). Nagy Károly Lüttich közelében született 742-ben. A Nagy Károlyi birodalom megszûnte után Hollandiával szövetséges hercegségek jelentik az államot területen. A Habsburgok beházasodásai kapcsán spanyol uralom alá került a terület. Az 1648-as vesztfáliai béke, mely a 30 éves háborút zárta le, Belgiumot spanyol uralom alatt hagyta. 1713-ban az utrechti békében Hollandia déli tartományait (a mai Belgiumot) Ausztria kapta meg. A napóleoni háborúk során Hollandiával egyesült Batáviai köztársaság néven. 1815-ben a belgiumi Waterloo helységnél verik meg I. Napóleont. 1815-ben a bécsi kongresszus Hollandiával egyesítette, és Malmedyt és Eupent Poroszországhoz csatolja. Belgium 1830-ban vívta ki függetlenségét a párizsi 1830-as forradalmak hatására kitört forradalom során az egyesült Hollandiától.

Belgium részt vett az afrikai gyarmatosítás kései idõszakában. Az afrikai gyarmatokat felosztó 1885-ös Berlini Konferenciát követõen Kongó Szabadállam néven II. Leopold magánbirtokaként kezelték a területet. A belga gyarmatosítók módszerei 5-15 millió ember életébe kerültek. Joseph Conrad nevezetes kisregénye, A sötétség szívében ezt az idõszakot dolgozza fel. A kegyetlen és értelmetlen rémuralom nemzetközi tiltakozást váltott ki. Ennek hatására 1908-ban Kongó hivatalosan is belga gyarmat lett, és a belga kormány irányítása alá került. Ezt követõen a helyzet javult, de Belgiumnak soha nem voltak erõforrásai egy ekkora gyarmat irányításához.

Az elsõ világháborúban Németországnak nem adott átvonulási engedélyt, mire a németek erõszakkal bevonultak. Az itt történtekrõl sok, a tényeket helytelenül bemutató németellenes propagandairomány született meg a szövetséges sajtóban, ami miatt 1923-ban hivatalosan bocsánatot kértek Németországtól. Eupen és Malmedy vidékét az elsõ világháború után csatolták Németországtól Belgiumhoz.

1930-ban alapította meg Léon Degrelle a vallon fasiszta rexista pártot, ám a választók nagy része elutasította szélsõségesen nacionalista nézeteit.

{mospagebreak}

Belgium a II. világháborúban

Németország a második világháborúban hadüzenet és ultimátum nélkül lerohanta Belgiumot. 1940. május 28-án III. Leopold király feltétel nélkül letette a fegyvert, mely lépését a belgák többsége elítélte, s melynek nyomán árulással vádolták meg. Míg a kormány Angliába menekült, Leopold inkább Belgiumban maradt, ahol német fogságba került. Mivel visszautasította a németekkel való kollaborációt saját kastélyában háziõrizetbe helyezték.

A királyi palota Brüsszelben
A királyi palota Brüsszelben

Hitler egy mérsékelt, komoly nemzetközi tapasztalatokkal bíró német tábornokot, Alexander von Falkehausent nevezte ki Belgium katonai kormányzójának. Falkenhausennek a sikerült a németek által megszállt országok közül a legkevésbé elnyomó kormányt mûködtetnie Belgiumban. Maga is Hitler és a nemzetiszocializmus ellenfele volt, ezért hatalmát arra használta fel, hogy elkerülje vagy korlátozza a más megszállt országokban gyakori szörnyûségeket. Némileg sikerrel lépett fel Göring és Himmler befolyása ellen, még a súlyos élelmiszerhiány ellenére is sikerült megakadályoznia a tömeges éhezéseket, ezenkívül ellenállása nyomán a mintegy 90 000 belgiumi zsidó mintegy kétharmada túlélte a háborút. 1942 és 1944 között 25 257 foglyot szállítottak koncentrációs táborokba, túlnyomó többségüket Auschwitzba. Közülük 1 207 maradt életben. A Hitler elleni merényletet követõen Falkenhausen is koncentrációs táborba került, bár a merényletet szervezõ csoporthoz fûzõdõ kapcsolatira akkor még nem derült fény. Utódja nemsokkal a Belgium felszabadítása elõtt, 1944 júliusában, Josef Grohé lett. Leopoldot az inváziót követõen a németek elõször a szászországbeli Hirschstein an der Elbe erõdjébe, majd a Salzburg melletti Stroblba szállították. A háború után Hitlerrel való kollaborációval vádolták, és a törvényhozás megfosztotta uralkodói jogaitól. Helyette öccsét, Károly herceget választották kormányzónak. Leopold családjával együtt svájci számûzetésbe vonult.

A háború során a flamand nacionalisták azt remélték, hogy a németek segítenek véget vetni a frankofón dominanciának Belgiumban, ezért sokuk együttmûködött a német nemzeti szocializmussal, de az együttmûködés a vallon oldalon is ott volt. A német nemzeti szocialistákat két nacionalista politikai mozgalom, a Staf de Clerq vezetése alatt álló Flamand Nemzeti Unió (Vlaams Nationaal Verbond) és a Léon Degrelle vezette vallon rexista párt támogatta. Degrelle késõbb a vallon Waffen-SS hadosztályok parancsnoka lett, a háború után pedig Spanyolországba kényszerült emigrálni. Távollétében Belgiumban 'hazaárulásért' halálra ítélték a szövetségesek bíróságai. A háború után 280 kollaboránst végeztek ki és mintegy 58 000 további személyt tartóztattak le, illetve fosztottak meg vagyonától illetve jogaitól. [1]

1945 után

1945 után Belgium virágzó ország és Európa egyik legfejlettebb állama lett. Csatlakozott a NATO-hoz, az EU egyik alapítója.1960-ban nyeri el a mai Kongói Demokratikus Köztársaság függetlenségét Belgiumtól. Az ország ma az eurózóna tagja.

{mospagebreak}

Politika

Belpolitikailag kifejezetten problematikus a két nagyon különbözõ nyelvû és mentalitású népcsoport, a flamand és a vallon együttélése. Belgiumban, pontosabban Brüsszelben van az Európai Unió központja.

{mospagebreak}

Közigazgatási beosztás

Belgium régiói és tartományai

 

Belgium régiói és tartományai

Belgium 3 régióra (region/gewest/Region), azon belül 10 tartományra (province/provincie/Provinz) oszlik:

  • Bruxelles/Brussel/Brüssel (Brüsszel régió)
  • Vlaanderen/Flandre/Flandern (Flandria)
  • Antwerpen/Anvers/Antwerpen
  • Vlaams-Brabant/Brabant-Flamand/Flämisch-Brabant (Flamand-Brabant)
  • Oost-Vlaanderen/Flandre Orientale/Ostflandern (Kelet-Flandria)
  • Limburg/Limbourg/Limburg
  • West-Vlaanderen/Flandre Occidentale/Westflandern (Nyugat-Flandria)
  • Vallonie/Wallonië/Wallonien (Vallónia)
  • Brabant Wallon/Waals-Brabant/Wallonisch-Brabant (Vallon-Brabant)
    Hainaut/Henegouwen/Hennegau
  • Liège/Luik/Lüttich
  • Luxembourg/Luxemburg/Luxemburg
  • Namur/Namen/Namur

{mospagebreak}

Földrajz

Hegyes területe délen az Ardennek, amely a Rajnai palahegység nyugati szárnya és az Eifel folytatása. Közepe dombos, majd a tengerparti rész sík. Éghajlata kiegyensúlyozott, nedves, Sok haszonnövény nagyszerûen terem a löszös talajon, pl. gabonafélék. Az Ardennekben a hidegvérû lovakat használják munkaállatként.

{mospagebreak}

Gazdaság

Belgium a világ egyik legiparosodottabb regiójának szívében fekszik.

Beglium volt a kontinentális Európa elsõ országa, ahol lezajlott az ipari forradalom, az 1800-as évek elején. A bányászat és acélipar Liége és Charleroi környékén gyors fejlõdésnek indult és helyzetét megõrizte egészen a 20. század közepéig. A fejlõdés nem volt zökkenõmentes, az 1840-es évekre a flandriai textilipar súlyos válságba került és 1846-1850 között Flandirában éhínség pusztított. A II. világháború után a vegyi- és olajipar indult gyors fejlõdésnek Ghent és Antwerp környékén. Az 1973-as és az 1979-es olajválságok hosszas recesszióba taszították a belga ipart, amibõl az acélgyártás egészen máig nem is tért magához. Azóta is folyamatosan csökken az acélipari termelés, ami jelentõsen gátolja Wallonia tartomány fejlõdését.

{mospagebreak}

Népesség

Lakosság:10 258 762 lakos 2001-ben

  • 0-14 éves:17,48%
  • 15-64 éves: 65,57%
  • +65 éves: 16,95%
  • Népsûrûség: 336 fõ/km2
  • Várható élettartam férfiaknál: 75 év
  • Várható élettartam nöknél: 81 év
  • Növekedési ráta: 0,16%
  • Születési arány:10,74‰
  • Halálozási arány:10,1‰
  • Gyermekhalandóság:4,7‰
  • Termékenység:1,6 gyerek/nõ
  • Migráció:0,97‰

A lakosság 3 nyelvi csoportból áll:

  • holland (flamand) nyelvû flamandok kb. 60%
  • franciák (vallonok és brüsszeli franciák) kb.40%
  • németajkúak 70 000 ember, fõleg a német határ mentén

Mivel Belgium Európa központjában helyezkedik el, az utóbbi két évezredben számos kultúra és nép átjáróháza volt. A kelta, római, germán, francia, holland, spanyol és osztrák népek valóságos olvasztótégelye.

A népsûrûsége Európában a második, Hollandia után.

Belgiumnak három hivatalos nyelve van: a francia, a német és a flamand (holland). A lakosság több mint fele (58%) flamand (holland) ajkú, a francia a második nyelv (42%), a német anyanyelvû emberek száma kevesebb mint 1%.

A fõváros Brüsszel túlnyomórészt francia nyelvû, de hivatalosan kétnyelvû.

{mospagebreak}

Kultúra
  • Belgium híres fiai többek között a festõk, Hubert van Eyck, Jan van Eyck, Van Dyke, Pieter Bruegel, Paul Delvaux és Pieter Paul Rubens.
  • César Franck, Henri Vieuxtemps

{mospagebreak}

Oktatás, ünnepnapok

Belgiumban 10 hivatalos munkaszüneti nap van: Újév, Húsvét hétfõ, május 1, Áldozócsütörtök, Pünkösd hétfõ, július 21 ( I. Leopold trónra lépésének évfordulója), augusztus 15, november 1 és 11, illetve december 25. Amennyiben ezen ünnepnapok valamelyike hétvégére esik, minden munkavállaló plusz egy szabadnapra jogosult a kiesõ hivatalos munkaszüneti nap helyett.

Hozzászólás (Facebookkal)

C'est voté. Le Parlement hongrois rend l'aide aux migrants passible de poursuites pénales. Et de...
Kezdő szinttől bármilyen típusú és szintű nyelvvizsgára, érettségire, üzleti és állásinterjúkra,...
Qui va encore nous faire croire que le livre est mort, tué par internet? Rassurez-vous, le livre...
Voil à une sortie quelque peu inédite p our clore cette saison musicale: l 'épreuve publique de...
Hat nagyszínpadi bemutatót tervez a 2018/2019-as évadban a Pécsi Nemzeti Színház (PNSZ), köztük...
Május 16-án Éric Fournier, Franciaország magyarországi nagykövete az Akadémiai Pálmarend lovagi...
A kijelölt francia nyelvű szöveg felolvasásához kattints a hangszóróra! Francianyelv.hu felolvasó