Bienvenu sur www.francianyelv.hu   A kijelölt francia nyelvű szöveg felolvasásához kattints a hangszóróra! Bienvenu sur www.francianyelv.hu GSpeech

Belgiumról általában

Belgium, azaz hivatalos nevén a Belga királyság (Koninrijk België/Royaume de Belgique/Königreich Belgien) fiatal országnak tekinthető az európai országok sorában.

A belga himnusz, háttérben a fekete-sárga-piros nemzeti lobogóval:
{youtube}

{/youtube}

Függetlenségét 1830-ban mondták ki, ekkortól beszélhetünk Belgiumról. Előtte a Németalföldi Egyesült Királyság tagja volt, az akkori Vallónia és Flandria, melyek egyesült kiválásával alakult meg a Belga királyság. A holland fennhatóság leküzdése után – az angolok tanácsára – a belga nemesség egy olyan királyt keresett, aki minél inkább független uralkodója lehet újonnan született országuknak. A választás egy olyan német hercegség fiára esett, aki teljesen független volt a holland királyságtól. Így lett Lipot van Saksen, Coburg-Gotha hercege Belgium első királya, aki 1831-ben esküdött fel a belga alkotmányra. Ez a nap természetesen azóta nemzeti ünnep lett az országban.

Belga Királyság címere

Érdekes azonban, hogy nem beszélhetünk I. Lipót megkoronázásáról, hiszen ez – csakúgy, mint az őt követő többi belga király esetében – nem történt meg. Ennek igen egyszerű oka van, ugyanis a valóságban nem létezik belga korona, az, amit a címerben láthatunk csak egy fiktív fejdísz. Fontos megjegyezni, hogy Belgiumban a király nem Isten akaratából uralkodik népe felett, hanem a nép nevében, viszont nem kormányoz. Így ő nem a belga király, hanem a belgák királya, amely nemcsak az elnevezésben nyilvánul meg, hanem abban is, hogy a belgák nem alattvalói, hanem honfitársai a királynak. (II. Albert beszédeit is mindig a „Kedves honfitársaim!” felszólítással kezdi.)

A Coburg-Gothai hercegi család olyannyira jó választásnak bizonyult, hogy mind a mai napig ők uralkodnak Belgiumban. 180 év alatt összesen hét királyuk volt. Jelenleg, II. Albert - a néhai liège-i herceg - legidősebb fia, Fülöp a belgák királya.


Általános információk

Belgium Nyugat-Európa kis területű, sűrűn lakott országa. Területe 30 510 km2, lakóinak száma 10,2 millió fő, népsűrűsége egész Európában az egyik legmagasabb. Kétnemzetiségű ország, lakosainak nagyobb része flamand (58%), kisebb hányada pedig vallon (31%). Az ország délkeleti részén jelentős a németajkú lakosság aránya. Hivatalos nyelve a holland, a francia és a német. Fővárosa Brüsszel.

Belgium - Forrás: wikipedia

Az ország három nagyobb régióra osztható: Flandria, Vallónia és Brüsszel. Flandriához 70 km hosszú tengerparti szakasz tartozik, illetve négy nagy kikötő.

Flandria kulturális öröksége főként a németalföldi kultúrából ered, amely a képzőművészetekben és az építészetben egyaránt megjelenik. A középkori, németalföldi hagyományokra épült városok mind a mai napig megőrizték arculatukat.

Vallónia természetes és változatos domborzatú, bővizű folyókkal átszelt. A táj település-kultúrájára elsősorban a középkori város- és erődjellegű építkezés jellemző. A vallon területre a francia kultúra és építészet erősen rányomta jegyeit. Legnagyobb városa, Liège a mindenkori belga trónörökös, a Liège-i hercegség fellegvára.

Liège madártávlatból

Brüsszel Belgium közel egymilliós fővárosa nemrég ünnepelte alapításának 1100. évfordulóját. Itt található az Európai Unió központja városnegyedet elfoglaló építményegyüttesével, az 1994-ben felavatott Európai Parlament, valamint az Észak Atlanti Szövetség, a NATO épülete. Brüsszel a nemzetközi politikai és gazdasági élet valódi fővárosa. A brüsszeli régió nem tartozik szorosan egyik nyelvi területhez sem, mivel ott franciául és flamandul egyaránt beszélnek.

Belgium az Európai Gazdasági Közösség alapító tagja volt, s ma is az Unió egyik legaktívabb tagországa, 1999. január elsején lépett be az euróövezetbe.


Történelem

1830-ig Belgium Hollandiához tartozott. A megszületett ország neve Hollandia latin nevéből, Belgica ered. Belgium lényegében a korábbi Hollandia déli részéből és Liège-i hercegérsekségből állt össze. Liège Vallónia legnagyobb városa volt és lázadt az ellen, hogy Hollandiához tartozzon, inkább akart Franciaország része lenni. Az 1830-as belga forradalom alapvetően a Brüsszelben száműzetésben élő francia köztársaságiak és Napóleon-hívők, valamint a Liège-i Hollandia ellenes erők közös műve volt. Együtt kiűzték a holland katonaságot Vallóniából és Flandriát is elfoglalták. Jóllehet a forradalmárok az ellenőrzésük alá vett területeket Franciaországhoz akarták csatolni, ez a britek ellenkezése miatt kudarcba fulladt, s így létrejött egy független ország, amely már megszületésével magában hordozta a máig is tartó belső feszültséget.

A múlt század ötvenes éveiben a vallon területeken a nehézipar lehanyatlott, és a francia nyelven beszélők által lakott déli országrész Belgium egészén belül gazdasági téren problematikussá vált, főleg, hogy a flamand országrész pedig dinamikusan fejlődött.

Belgium társadalmi-politikai életét alapjaiban feszítő probléma a holland egy dialektusát beszélő flamandok és a franciául beszélő vallonok közötti mély, történelmi gyökerű ellentét.

Az ország 10,7 millió lakosából 6,1 millió a flamand, ők az ország északi részén laknak, Hollandia szomszédságában. A francia nyelvű vallonok, 3,4 millióan, a Franciaországgal határos déli részen élnek. Teljesen sajátos Brüsszel képlete, ugyanis a főváros régen flamand többségű volt, de a belga hatóságok módszeresen vallonok által dominált várossá fejlesztették.

Az alapvető gondok egyike, hogy míg a flamandok önálló nemzetnek képzelik magukat, a vallonok nem. A vallonok egy része magát franciának érzi, más részük meg nem. Ha az ország kettétörne, létrejönne egy flamand ország, de a vallonoknak nehéz lenne egy külön államot összehoznia, főleg, hogy a vallonok által dominált Brüsszel flamand területen van.

Belgium 1831-ben, a belga szabadságharc győzelmének eredménye képpen jött létre. A "belgák" ekkor az Egyesült Németalföldi Királyságtól szakadtak el, de kisebb flamand közösség is maradt a területen. A függetlenség kivívása után az országot francia nyelvű elit vezette, ez volt a hivatalos nyelv is. Mivel az ipari fejlődés a flamand bányavidékeknek kedvezett, jelenleg ezek az északi területek a fejlettebbek.

Az északon élő flamandok teszik ki a lakosság 60 százalékát, területükön található az ország ipari létesítményeinek zöme. A déli vallonok francia anyanyelvűek és főleg mezőgazdasági területeket birtokolnak.

A flamand területen belül egyedül Brüsszelben alakult ki francia nyelvű többség.

Belgium kulturális élete két külön területre, a vallon és flamand közösségek kulturális életére bontható fel. Bár a vallon és a flamand kultúra nagyon hasonló, de a különbségek miatt nem tudunk egységes belga kultúráról, belga társadalmi életről stb. beszélni. Még a Belga Katolikus Egyház is a nyelvi megosztásnak megfelelően módosította az egyházmegyék határait. Számos mesterséges korlátot is emeltek a közös kultúra kialakulása elé: nincsenek kétnyellvű egyetemek (Királyi Hadtudományi Akadémia kivételével).

I. Leopold (Lipót) első belga király trónralépésének évfordulója, tulajdonképpen Belgium “születésnapja”. 1830-ban függetlenedett az ország, 1831-ben királyt választottak (június 4.), aki július 21-én trónra is lépett, valamint megalkották a belga alkotmányt. Ekkor rajzolódtak ki Belgium mai határai is.

I. Leopold (1790-1865) a Szász–Coburg–Gothai-ház tagja. 1831. június 26-án felvette a “Belgák királya” címet. 1831-től haláláig uralkodott. Sokat tett az akkori Belgiumért; fejlesztette a vasúthálózatot (az elsőt 1835. május 5-én adták át), megpróbálta betiltani a gyermek- és női munkát (1842). 1848-ban sikerült megőriznie az ország semlegességét. Támogatta, illetve megvédte a protestáns vallású lakosokat (7000 fő) és jogaikat.


Lipót trónralépéséről

I. Leopold (Lipót) a belgák első királya 1831. július 21. –  1865. december 10-ig uralkodottLipót, aki a francia forradalom idején született, az ősi szász dinasztia egy ifjabb ágához tartozott. Egy pici hercegség uralkodójának nyolcadik és egyben legkisebb gyermekeként nem nézett nagy vagyonnal kecsegtető jövő elé. 16 éves volt, amikor Napóleon seregei felforgatták Németországot és Lipót végignézte hogyan foglalják el hazáját apja hercegségével együtt. Mivel a bátyja mással volt elfoglalva, ezért apja halála után Lipót vette kezébe a hercegség ügyeit és hamarosan felkereste Napóleon udvarát is. Meghódította Joséphine császárnét és lányát Hortenzia királynét. Még maga Napóleon is felfigyelt rá, kijelentette, hogy Lipót a legszebb katona, akit életében látott és folyamatosan meg akarta győzni arról, hogy az ő seregében van a helye. Lipót azonban másképp látta és Oroszországot választotta Napóleon helyett, ahol parancsnoki rangot kapott. Született harcos katonatisztként bátran és okosan háborúzott a franciák ellen.

Hogyan kerülhetett akkor ő mégis a belga trónra és hogyan köszönthetik őt a belgák királyukként, és hogyan válhatott a koronázása nemzeti ünneppé?

Sokáig nem tűnt úgy, hogy Lipótból valaha is király lesz. Bár a győztesekkel elismert katonatisztként járta be Párizst és Londont, nem számított tekintélyes vőlegény-jelöltnek. Ettől függetlenül Anglia királyának egyetlen lánya mégis hozzáment feleségül, bár az is igaz, hogy nem szerelemből, hanem egyfajta menekülésként.

Lipót első felesége, a szeretett Sarolta (Charlotte)Lipót szívét teljesen meghódította a királylány, az övé azonban egy szép porosz hercegért dobogott, akiről az apja végképp nem akart hallani, hiszen a holland király fiát szemelte ki férjül számára. Bár Lipót sem volt jó parti és őt is ellenezte, György végül mégis hozzáadta a lányát, mert a lánya addig húzta az időt (undorodott a hollandtól), míg a holland király fia úgy döntött, hogy nem vár tovább a szép Saroltára és feleségül vett egy orosz nagyhercegnőt.

Természetesen az esküvőjükre meghívták az após, IV. György régi barátait, az Orléans-i ház tagjait is. Az egész egy valóra vált mesére hasonlított: az esküvő után a hercegnő is beleszeretett a jóképű férjébe, és hamarosan teherbe is esett. A mesének azonban szomorú vége lett: fiuk sajnos halva született és Sarolta belehalt a szülésbe. Drámai tragédia volt ez IV. György és egész Anglia számára, Lipót pedig úgy érezte, hogy mindennek vége…

Hónapokkal később tért csak vissza, amikor Görögország királyát akarta kijelölni a brit kormány. Természetesen támogatták a jelölését és felkínálták a trónt neki, de ő olyan feltételeket szabott, amiket a brit kormány nem kívánt elfogadni, ezért visszalépett.

A belga szabadságharc 1830. október 4-én győzedelmeskedett és Belgium kivívta függetlenségét Hollandiától. Ekkor a belga nemzeti kongresszus kimondta a holland Orániai-ház trónfosztását és megfelelő uralkodót keresett az újonnan alakított, alkotmányos és leginkább reprezentatív jellegű monarchia trónjára. Több lehetséges jelölt számbavétele után 1831-ben Lipótnak ajánlották fel a trónt. Kalandos út vezetett tehát a belga koronáig, amelyet a brit kormány önként ajánlott fel neki, elfogadva a feltételeit is.

Lipót ezek után igyekezett minél előbb hitvest találni, hogy dinasztiát biztosítson Belgium számára. Lujzát, a francia király, Lajos Fülöp lányát ajánlották neki, aki nem egy hétköznapi családból származott, hiszen az Orléansok Európa egyik legfontosabb királyi uralkodóházához, a franciáéhoz tartoztak.

Lajos Fülöpöt az 1830-ban kitört júliusi forradalom segítette hatalomra, az a forradalom, amelyik megdöntötte X. Károly uralmát, majd továbbterjedt egész Európában és próbára tette a Holland Királyság államait is. Belgium ekkor vívta ki a függetlenségét.

(Lajos Fülöp az a francia király, aki XVI. Lajos után másodikként viselte a franciák királya címet ellentétben a korábbi roi de France, azaz a Franciaország királya megnevezéssel.)

Miért Lipótot választották? Erős érv volt az, hogy Anglia ádázul küzdött az ellen, hogy egy francia legyen az uralkodó Brüsszelben. Így kiegyeztek abban, hogy a Szász-Koburg családból származó Lipót legyen a belgák királya, aki Lajos Fülöp egyik lányát veszi majd feleségül. Az államérdek megkövetelte ezt a házasságot. Lipót azonban nem rajongott a kikötésekért, ezért többször is borsot tört a családszerető francia uralkodó orra alá. Lipótot egyébként az egész francia udvar tökéletesen unalmasnak és nagy piperkőcnek találta, akiről később az a pletyka terjedt, hogy bár Belgium sokat köszönhet neki, de a palotái borzalmasak…

Lipót második felesége, Lujza (Louise)Lipót a nász után teljesen érzéketlen maradt Lujzával szemben, mert szíve még mindig Saroltáért dobogott, akinek a képmását mindenhova magával vitte. Lujza sem volt boldog, ugyanis bármennyire szerette volna, nem volt képes semmit sem érezni Lipót iránt. Nem is csoda, hiszen a hideg férfi képtelen olyan gyengédséget tanúsítani iránta, amelyet minden nő elvárna a férjétől.

Hosszú hónapok után Lujza kénytelen tudomásul venni, hogy Lipót egy másik nőt szeret, aki bár meghalt, de a férje holtában is tovább imádja. Így bár féltékeny az elhunytra, felülkerekedik benne a női ösztön és a jólneveltség adta tapintatos elfogadás: férje kedvében szeretne járni, ezért Sarolta egy másik portréját a lakosztályában helyezi el, elnyerve ezzel Lipót barátságát és tiszteletét.

Lipót lánya, aki szeretett első feleségéről, Saroltáról (Charlotte) kapta nevét

Első fiuk hamarosan megszületik, majd hirtelen, megmagyarázhatatlan módon meghal. Később születik még egy fiú és őt követi egy újabb. Lujza úgy gondoja, hogy ezzel eleget tett házastársi kötelezettségeinek, ám Lipót még több utódra vágyik. Következő gyermekük egy lány, akit az egész nemzet ujjongva üdvözöl, mindenki el van ragadtatva tőle, kivéve az apát, mert ő csak fiúkat akar. A család, hogy megbékítse, a Sarolta nevet adja a kislánynak. Néhány éven belül a gyermek apja és a francia udvar kedvencévé válik, ami nem is csoda, hiszen Lipót elragadó külsejét és intelligens, büszke természetet örökölte, vegyítve a francia kifinomultsággal és társalgással. Később ez a kislány is erős kapocs lesz a franciák és a belgák között, az ő hatására erősödik majd a francia kultúra is Belgiumban.

Sarolta lesz egyébként I. Miksa felesége. Azé a Miksáé, aki Ferenc József császár öccse, 1848-tól 1858-ig Ausztria és Magyarország trónörököse, aki a mexikói francia intervenció során I. Miksa néven Mexikó császára lett és akit 1867-ben megfosztották trónjától és kivégeztek.

Hozzászólás (Facebookkal)

C'est voté. Le Parlement hongrois rend l'aide aux migrants passible de poursuites pénales. Et de...
Kezdő szinttől bármilyen típusú és szintű nyelvvizsgára, érettségire, üzleti és állásinterjúkra,...
Qui va encore nous faire croire que le livre est mort, tué par internet? Rassurez-vous, le livre...
Voil à une sortie quelque peu inédite p our clore cette saison musicale: l 'épreuve publique de...
Hat nagyszínpadi bemutatót tervez a 2018/2019-as évadban a Pécsi Nemzeti Színház (PNSZ), köztük...
Május 16-án Éric Fournier, Franciaország magyarországi nagykövete az Akadémiai Pálmarend lovagi...
A kijelölt francia nyelvű szöveg felolvasásához kattints a hangszóróra! Francianyelv.hu felolvasó