Bienvenu sur www.francianyelv.hu   A kijelölt francia nyelvű szöveg felolvasásához kattints a hangszóróra! Bienvenu sur www.francianyelv.hu GSpeech

A Société Réaliste magyar-francia művészduó máris visszavonná alkotását a Műcsarnok múlt héten nyíló Mi a magyar? című nemzetértelmező kiállításából. Az intézmény az alkotók állítása szerint elvette a műtárgytól az iróniát.

Máris megorrolt a múlt héten megnyílt Mi a magyar? kiállítás egyik résztvevője a Műcsarnokra. A Société Réaliste elnevezésű művészduó Facebook-oldalán kérte az intézményt, hogy Sztálinváros vége című alkotásukat a lehető leghamarabb távolítsák el a kiállítóteremből, és az ezt követő sajtóközleményekből, publikációkból töröljék a csoport nevét. És mivel a Műcsarnok már kifizette az anyagköltséget a munka átvételekor, ezt az összeget a magyar Gróf Ferenc és a francia Jean-Baptiste Naudy által alkotott, nemzetközileg is elismert művészeti csoport kész azonnal  visszafizetni.

A Sztálinváros vége egy rovásírásos városnévtáblát ábrázol, és nyilvánvalóan azt a jobboldali önkormányzatok által követett divatot figurázza ki, melyet követve még a Székelyföldtől nyolcszáz kilométernyire lévő Zalába is rovásírásos helyiségnév-táblákat állítanak. A Société Réaliste problémája az volt, hogy műalkotásukat a kiállítás Legendák nevet viselő termében állították ki, ahol a csodaszarvasok és turulok között a Sztálinváros vége elvesztette eredeti kritikai értelmét, és nem több egy „exotizáló aláfestésnél”. Az alkotók ironikus szándékait ráadásul a Legendák termében olvasható tárlat-bullshit is rombolja, mely Lezsák Sándor-i mélységben ragozza a semmit:

„A legtöbb nép közösségi emlékezetében fellelhetők az ősi múlt tudományos szempontból tisztázatlan, de széles körben ható hősei, a valóságtól bátran elrugaszkodó történetei. A középkori krónikások többsége az eredetmondákat, a hitet adó, példamutató csodás történeteket ugyanúgy fontosnak tartotta rögzíteni, mint kortársaik viselt dolgait. Bár az akadémiai historizmus ezeket nem tekinti hiteles forrásnak, a magyar történeti tudatnak mindig is szerves része volt a Csodaszarvas legendája, a turulmadár mítosza vagy a hun-magyar rokonság. Az érdeklődő laikusok nem csekély része meggyőződéssel vallja, hogy ezek a múlt ködébe vesző mondák történeti alapokon nyugszanak. A mitológiai vagy történelmi alakokhoz kapcsolódó legendák ilyen módon – a tradíció valós vagy irodalmi elemeként – a mai magyar identitást is sok esetben befolyásolják. Az itt látható művek erre reflektálnak.”

Az Indexnek sikerült elérnie a Société Réaliste magyar tagját. Gróf Ferenc elmondta nekünk, hogy június 25-én, nagyjából egy hónappal a Mi a magyar? megnyitója előtt kapták meg a felkérést, melyben nem szerepelt a kiállítandó mű szoros kontextusa. A megnyitón pedig nem volt ideje elolvasni a tárlat kísérőszövegét, ezért reagált csak most a mű elhelyezésére. Kérdésünkre Gróf elmondta, hogy nem keresték meg személyesen a Műcsarnokot, és nem is merült fel bennük az, hogy áthelyeztessék a Sztálinváros végét, mivel nem kívánnak belemenni semmilyen alkudozásba. Ez ugyanis már idegen a művészettől, ráadásul a Legendák termének többi darabja és a kísérőszöveg szerinte egy olyan egységes, zárt világképet sugall, mellyel a Société Réaliste nem tud közösséget vállalni.

A Société Réaliste döntésével az Indexnek nyilatkozó Király András képzőművész is egyet tud érteni, egy ilyen kontextusban szerinte is elvész az eredeti művészi szándék. A kiállításon két, tükörre húzott paprikacsíkkal jelenlévő Király szerint többeket is a teljes előzetes koncepció ismertetése nélkül kértek fel a részvételre.

A hazai képzőművészek helyzetére az egyébként Párizsban élő Gróf Ferenc is kitért, aki szerint a finanszírozási struktúra központosításával a magyar művészek egyre kevésbé engedhetik meg azt, hogy nemet mondjanak az ilyen felkérésekre, és kénytelenek belemenni bizonyos kompromisszumokba.

Az ügyben természetesen megkerestük a Műcsarnok vezetését is, az intézmény azonban csak holnapra ígért tájékoztatást, mivel előbb még át akarják gondolni a történteket. (Tóth Gergely, index.hu)

Kezdő szinttől bármilyen típusú és szintű nyelvvizsgára, érettségire, üzleti és állásinterjúkra,...
Se prolongeant sur plus de 45 jours (du 29 décembre 1944 au 13 février 1945), le siège de Budapest...
A néhai Diana hercegnő nevét fogja viselni az a tér Párizsban az Alma híd tövében, amely alatti...
Következzenek: pronom personnel, pronom réfléchi. Avagy személyes és visszaható névmások a...
Az ötszáz éves Chambord-kastély bélyege - Le timbre des 500 ans du château de Chambord
Un naufrage fait au moins 7 morts à Budapest, un bateau suisse impliqué dans la collision.
A kijelölt francia nyelvű szöveg felolvasásához kattints a hangszóróra! Francianyelv.hu felolvasó