Bienvenu sur www.francianyelv.hu   A kijelölt francia nyelvű szöveg felolvasásához kattints a hangszóróra! Bienvenu sur www.francianyelv.hu GSpeech

Ilyenkor jól jön egy mankó, egy jó értelembe vett önzetlen „Nagy Testvér”, aki át tudja és át akarja adnia a saját, több évtizedes tapasztalatait. Ilyen apropóból fordultunk a pécsi székhelyû Alliance Francaise igazgatójához, Fabrice Gonet úrhoz. Arra kértük, ossza meg velünk azokat, a szerinte fontos tudnivalókat, amik nélkülözhetetlenek az EU-ban. Csak találkozásunkkor jöttem rá, hogy a választásunk telitalálat volt, hiszen az igazgató úr személyében egy Európa Uniós fiatalt (alig múlt harminc) tisztelhetünk. 

- Mintegy három éve kerültem Pécsre – fog hozzá beszámolójához meglepõen jó magyar kiejtéssel Gonet úr – mint az Alliance Francaise igazgatója és mint a Francia Tanszék lektora kaptam itt állást. Elõtte semmi kötödésem, kapcsolatom nem volt magyarokkal. A magyar nyelvet hatodik idegen nyelvként sajátítottam el. Ideérkezésem elõtt már 12 évet töltöttem külföldön, Németországban és Dániában. A szüleim révén, akik Nápolyban és Torinóban születtek olasz kötödésem is van, gyermekkoromban több vakációt is olasz unokatestvéreimmel töltöttem.

- Pár szóban felvázolná az Alliance Francaise tevékenységét?

- A mi szervezetünk jelenleg 138 országban van jelen. 1135 Szövetség mûködik világszerte. Magyarországra már a szocializmus idején sikerült betörnünk, majd a kilencvenes évek elején elindult decentralizációs folyamat során 5 vidéki városban is helyet kaptunk. Így kerültünk Pécsre is 1992-ben. A szövetség eszméjét 1883-ban fogalmazták meg francia értelmiségiek. Fõ célunk a francia nyelv és kultúra propagálása. Ez a kezdeményezés mi több európai állam tetszését is elnyerte, így jöttek létre a külföldi szövetségek, amelyek vezetésében mindig a hazaiak vannak többségben. Pécset mindösszesen öten vagyunk franciák. A befogadó ország szeretetét és támogatását élvezzük, de természetesen pályázhatunk francia alapokhoz is. Van olyan ország, mint például az Egyesült Államok, ahol az anyaszervezettõl egy „fillért” sem várnak el, amerikai cégek tartják fenn a szövetséget.

- Mi a hozama, egy pécsi polgár szempontjából, annak hogy belép az Önök szövetségébe?

- Elõször is francia nyelvet oktatunk. Pécs és Lyon partnervárosok, így az általunk meghirdetett vegyik verseny nyertese Lyonba utazhatott nyelvet tanulni. Vizsgaközpont is vagyunk. A nálunk letett vizsgafokozatot bárhol a világon a testvérszervezeteink elismerik, és a nálunk levizsgázott tanuló akár Madagaszkáron is folytathatja tanulmányait. Most folyik az egyeztetés a magyar hatóságokkal a kölcsönös nyelvvizsgák elismerése érdekében.

- Miben nyújthatnak Önök segítséget az EU-ba igyekvõ magyaroknak? Melyek azok a tapasztala-tok, amiket át tudnának nyújtani a mi fiataljainknak?

- Mielõtt Pécsre kerültem volna, semmit sem tudtam Magyarországról. Lehet, hogy önök is nagyon keveset tudnak Franciaországról. Egy biztos, hogy amikor mi az iskolában földrajzot tanultunk, Kelet Európát csak egy rózsaszín színfoltként ábrázolták, benne pár helységnévvel és halvány határvonalakkal. Azt, hogy hol van Magyarország, szerintem egyetlen francia gyerek sem tudta. Az Osztrák-Magyar Monarchiáról még tanultunk, de azt már nem tudtuk, hogy Budapest, vagy Bukarest a magyar fõváros. Azóta, persze, már sokat változott a helyzet, a Kelet Európai államok demokratizálódtak és egyre többet hallottunk róluk. Mindezek után, amikor Pécsre érkeztem, nagy volt a megdöbbenésem, hiszen ez a több ezer éves kultúrával rendelkezõ város bármikor büszkén megállja a helyét akár egy német vagy osztrák kisvárosként is. Sõt, éreztem is a germán hatást, ami nem rossz. Egyszóval, én Pécsett nem úgy érzem magam, mint aki „keletre” érkezett. Mit nyújthatunk mi pluszban a magyar fiataloknak? Talán több lehetõséget. A saját példámmal élve próbálok erre rávilágítani. Nekem német-francia diplomám van. A középiskola befejezése után ösztöndíjasként egy-egy évet, váltakozva német és francia egyetemeken tanulhattam. Az egyetem befejezése után kaptam egy német meg egy francia diplomát, és én ott vállalhatok munkát, ahol akarok, mindkét államban. Bár Magyarország még nincs benn az EU-ban, úgy tudom már évek óta lehet pályázni az Erasmus és a Socrates programokra. Ezek azok a kapuk, amik a csatlakozáskor még nagyobbra tágulnak, természetesen a kölcsönösség elvén. De visszatérve a pályafutásomra, egyetem után polgári szolgálatot választottam, amit Koppenhágában töltöttem le egy francia intézetben. Két évig nyelvet tanítottam és közben én is megtanultam a dán nyelvet. Megismertem a dán mentalítást és mondhatom, hogy meg is szerettem õket.

- Ennyi nép fiai közt élve, bizonyára azt is tapasztalta, miben különböznek tõlünk, kelet-európaiaktól?

- Szerintem semmiben. Minden nép hordoz magában különbségeket, sajátosságokat, de nekünk inkább arra kellene koncentrálnunk, mi az ami a közös bennünk. Az EU-ban már nincsenek határok, bárki bárhova utazhat, munkát vállalhat. De az nem igaz hogy az a nagy Európai Uniós polgár öntudat túltengne bennünk. Elõször mindenki német, olasz, francia vagy dán, csak utána európai.

- Mi a véleménye a jogosan vagy jogtalanul felmerülõ félelmeinkrõl? Az EU olvasztótégelyében elveszíthetjük-e nemzeti identitásunkat?

- Ez a félelem megalapozatlan. Amint azt a francia példa is mutatja, az utolsó választásokon Le Pen ellen szavaztak a francia polgárok és egyben a közös Európa mellett. Nem kell attól félni, hogy Európa elamerikanizálódhat, egységessé válhat (bár ott is régiókként és városokként óriási különbségek vannak). Az EU, az egy laza föderáció, különbözõ államok szövetsége, akiknek több száz, ezer éves múltjuk van. Egyébként a nemzeti identitás megõrzése dicséretes törekvés, csak sosem lehet kizárólagos, domináns, és ami a legfontosabb: sosem szabad más rovására érvényesíteni. Ma már senki sem lehet „über alles”. Egyébként, ha most, ma megkérdeznénk egy francia parasztot, hogy õ európai polgár-e, nem biztos, hogy tud róla. Õ csak éli a maga megszokott életét.

- Felvázolna pár különbséget a francia és a magyar tanítási módszerek közül?

- A magyar tanítás a porosz hagyományokat követi. Nagy a lexikális tudás mennyiség, amit a gyerekek fejébe táplálnak, de sajnos a fiatalokat nem ösztönzik gondolkodásra. A francia diáknak óra közben interaktívan részt kell vennie. Kérdeznie, érvelnie kell, véleményt kell mondania. Mi ezt a módszert szorgalmazzuk. Azt tapasztaltuk, hogy a lexikális tudás birtokában nagyon jól felkészült emberekkel találkoztunk, de amikor egymás „területére tévednek” megáll a tudomány, nem tudnak egymással kapcsolatot teremteni. Ezt a kreatív gondolkodásmódot hiányolom az iskolákból. A másik, ami megdöbbentett, az a tanuló – tanár kapcsolat. A francia tanulók, és fõleg egyetemisták részt vesznek az órákon, míg a magyar egyetemeken „nem illik” közbeszólni az órákon, esetleg alaposabban megbeszélni egy témát. Minden úgy mondott „beleszólások” ellenére a francia tanuló távolságtartóan tiszteli a tanárjait, míg itt, Magyarországon a tanár – diák viszony inkább barátinak mondható. Ez utóbbit pozitívumként könyvelem el, mint azt is, hogy a diákoknak az órán kívül lehetõségük van sportolni, zenélni, képzõmûvészetet, színházat tanulni. Ez odahaza, nálunk nem honos, tehát mi is tanulhatunk a magyaroktól.

- Mi a véleménye a magyar diákok nyelvtanulási szokásairól?

- A magyar nép kíváncsi. Számára, aki külföldi, az érdekes. A magyar nyelv nagyon nehéz és relatív kevesen beszélik Európában. Épp ezért elkerülhetetlen, hogy a magyar diákok legalább két-három idegen nyelvet megtanuljanak. Az angol és a francia nyelv az EU „munkanyelve”, a német nyelvet pedig már évszázadok óta beszélik Magyarországon, így butaság volna lemondani róla. Nálunk már az általános iskolában két nyelv közül (angol és német) közül lehet választani, majd három év múlva mellé kell venni egy latin nyelvet is. Középiskolás korára a francia gyerek legalább három idegen nyelven kell beszéljen. Azt hiszem, ez a követendõ példa a magyar diákok számára is.

- Ön szerint milyen egy európéer ember, és mitõl válhat azzá?

- Az ember nem lehet egyik napról a másikra európéerré. Ez egy hosszú folyamat. Számomra az európéer egy nyitott személy, aki tudomásul veszi, hogy körülötte más kultúrák is léteznek, sõt szeretne megismerkedni is velük. Egy szabad ember, szabad gondolkodásmóddal, aki sokat utazhat és megismerhet más kultúrákat is és aki ugyanakkor toleráns is tud lenni a társaival, el tudja õket fogadni, úgy ahogy vannak. Egyszóval egy neo-humanista. Én ilyennek képzelem el a jövendõ Európa polgárát.

- Ön szerint mennyi idõre lenne szükség, ahhoz hogy Magyarország és sorstársai integrálódni tudjanak a közös Nagy Európába?

- Ez külön-külön minden államon múlik. Az intézmények integrációját bizonyos táblázatok, számítások alapján elõre meg lehet jósolni, de gondolkodásban is fel kell nõni Európához. És amint már említettem, ebben a magyarok közel állnak nyugati szomszédjaikhoz. Szerintem szinte zökkenõmentes lesz ez a folyamat, hiszen nem várható valami látványos változás. Nálunk, a franciáknál mintegy ötven évnek kellett eltelnie, ahhoz, hogy tudatosuljon, hogy mi Europolgárokká váltunk. Ez a felfokozott várakozás, ami az Önök belépését elõzi meg pedig épp arra jó, hogy mi a régi tagok is kezdjünk el érdeklõdni az újonnan érkezõkrõl. Kik is õk? Milyen új színt hoznak be az európai palettára? Mi pedig, mit tudunk cserébe adni? Az egymásra figyelés fontosságát csak egy számadattal szeretném alátámasztani. Múlt évben Franciaországban tartották a Magyar Kultúra Évét. Rengeteg koncertre, kiállításra, elõadásra került sor. Mindennek mi volt a hozománya? Az, hogy ez évben 5O%-al nõtt a Magyarországra látogató francia turisták száma. Két év múlva, pedig már szinte minden francia tudni fogja kik is azok a magyarok, és hogy milyen gyönyörû a hazájuk. (www.szulo.hu, Bandi András)

A felolvasó használata

A honlapon található francia nyelvű szövegeket a beépített program felolvassa, ha kijelölöd a szöveget az egérrel. Ha nem tudod hogyan kell, nézd meg ezt a videót: 

Bíró Ádám könyvei

Vive la langue française!

Oublie ton passé,
qu`il soit simple ou composé,
Participe à ton Présent
pour que ton Futur
soit Plus-que-Parfait !

A peine rentrés d´une tournée chaleureusement accueillie aux...
A peine retombées les fusées du feu d´artfice, au demeurant...
Ce lundi 19 août, Angela Merkel s´est rendue à Sopron, ville...
Le 20 août, les Hongrois vont célébrer leur fête nationale. Le temps...
Trottinettes électriques : mieux vaut s'assurer ! – Jobb lenne...
A kijelölt francia nyelvű szöveg felolvasásához kattints a hangszóróra! Francianyelv.hu felolvasó