Bienvenu sur www.francianyelv.hu   A kijelölt francia nyelvű szöveg felolvasásához kattints a hangszóróra! Bienvenu sur www.francianyelv.hu GSpeech

Guyana ritkán szerepel a magyar hírekben. 2013 októberében egy venezuelai hadihajó a nyílt tengeren találkozik egy panamai – a guyanai kormány által bérelt – hajóval. A hajók annak rendje és módja szerint azonosítják és köszöntik egymást. Ezek után a venezuelai hadihajó feltartóztatja a guyanai kormány által bérelt panamai hajót, mondván: nemzetközi jogot sért. Hát hol a (tengeri) határ?

Az, hogy egy venezuelai hadihajó feltartóztat egy panamai – a guyanai kormány és az Anadarko Petroleum Corporation által bérelt –, a térségben olajkutatást végző hajót, Európa közepén talán kevésbé mozgatja meg a az olvasó fantáziáját, bár az kétségtelen, hogy a magyar sajtóban is megjelent a hír. Az esemény talán leginkább azért volt érdekes, mert az elfogott panamai hajó fedélzetén öt amerikai olajkutató is utazott – tehát Venezuela ismét az Egyesült Államokkal akasztotta össze a bajszát. De vajon mi köze mindehhez Guyanának?

Venezuela szerint a panamai Teknik Perdana nevű hajó ugyanis olyan tengeren végzett kutatásokat, melyeket Venezuela magának követel – a hozzájuk tartozó guyanai szárazfölddel egyetemben. Az eset hátterében álló, Venezuela és Guyana között fennálló határvita talán mégis érdekes lehet nekünk, közép-európaiaknak is: az alábbiakban határvitákról, etnikai, történeti, gazdasági határokról és határokat meghúzó nemzetközi döntésekről szólunk a két ország viszonya kapcsán.

A mintegy 31,5 millió lakosú, 916 ezer km² területű Venezuela nem kevesebbet: mintegy 160 ezer km² területet (283 ezer lakossal) követel a kb. 215 ezer km² területű és alig 785 ezer lakosú Guyanától. – Az utóbbi ország területének 74 százalékáról és lakosságának 36 százalékáról van szó. Guyana ezen részét Guayana Esequiba néven is ismerik, mert a venezuelai koncepció szerint a határ az Esequibo folyó: eddig terjed Venezuela területi igénye.

Történelmi háttér

Spanyolország már az 1648-as vesztfáliai békében elismeri a holland telepek létjogosultságát Dél-Amerikában (ez a leendő Holland Guyana, Suriname). Ez a jog azonban nem terjed tovább az Esequibo folyótól nyugatra fekvő területekre. A napóleoni háborúk alatt az angolok vették birtokba az itteni holland kolóniák egy részét, melyeket formailag Hollandia 1814-ben engedett át: ezek jelentették a leendő Brit Guyana (1831) alapját.

A Spanyolországtól függetlenedő Nagy-Kolumbia és az abból kiváló Venezuela egyaránt fenntartották azon jogukat, mely szerint az ország keleti határa az Esequibo folyó. Az 1830-as években azonban brit telepesek szisztematikus jelleggel megkezdték újabb telepek létesítését az Esequibo folyótól nyugatra is, de egészen 19. század utolsó évtizedéig érdemi tárgyalások nem folytak a határ végleges rögzítésével kapcsolatban.

1897-ben Nagy-Britannia és Venezuela megállapodnak abban, hogy a kérdést nemzetközi döntőbíráskodásra hagyják. Így születik meg az 1899. október 3-i párizsi döntés, mely Nagy-Britanniának kedvez – a határokat jóval az Esequibo folyótól nyugatra meghúzva.

A határvita azonban ezzel nem ül el: Venezuela a 20. század folyamán is fenntartja igényét Guayana Esequiba területére. Az 1966. február 17-i genfi egyezményben Nagy-Britannia és Venezuela között utóbbi leszögezi, hogy az 1899-es párizsi döntést semmisnek tekinti, s szorgalmazza egy új megállapodás létrejöttét a határkérdést illetően.

Guyana még ugyanebben az évben függetlenné válik Nagy-Britanniától, ezért a további tárgyalások elmaradnak: 1970-ben további 12 évre „jegelik” a határ kérdését. 1983-ban Venezuela ismét felveti a közvetlen tárgyalások lehetőségét Guyanával, eredménytelenül. A kérdés korunkban a térségben gyanított olaj miatt különösen élesen merül fel.

Afro- és indo-guyanaiak

A rabszolgaság eltörlésével az új munkaerő problémája is felmerült a Brit Birodalomban: így került sor arra a felismerésre, hogy az afrikai rabszolgák importja helyett a kolóniákat Amerikában és Óceániában (sőt, Afrikában!) indiai munkaerővel kell ellátni.

A gyarmati örökség részeként ma a nem egészen egymilliós Guyana lakosságának fele indiai származású (és tipikusan vidéken él), kb. 40 százaléka afrikai eredetű (főként városi lakosság), elenyésző részben őslakos, kínai és európai leszármazott. Az őslakos indiánok az ország belső területein laknak.

A lakosság nagy része a partvidéken él, a kivándorlás régóta jelentős. Guayana Esequiba az ország talán legritkábban lakott vidéke. Az ország egyetlen hivatalos nyelve az angol, a szomszédos és környező országok hivatalos nyelvei (portugál, spanyol, francia, holland) is használatosak, számos őshonos amerikai nyelv és indiai nyelvek és a helyi kreol mellett.

Az mindenesetre biztosnak látszik, hogy Guayana Esequiba sorsa a Venezuela és Guyana közti vitában – vélhetőleg – nem az etnikai elv alapján fog eldőlni. Ha egyáltalán eldől.

Kezdő szinttől bármilyen típusú és szintű nyelvvizsgára, érettségire, üzleti és állásinterjúkra,...
Se prolongeant sur plus de 45 jours (du 29 décembre 1944 au 13 février 1945), le siège de Budapest...
A néhai Diana hercegnő nevét fogja viselni az a tér Párizsban az Alma híd tövében, amely alatti...
Következzenek: pronom personnel, pronom réfléchi. Avagy személyes és visszaható névmások a...
Az ötszáz éves Chambord-kastély bélyege - Le timbre des 500 ans du château de Chambord
Un naufrage fait au moins 7 morts à Budapest, un bateau suisse impliqué dans la collision.
A kijelölt francia nyelvű szöveg felolvasásához kattints a hangszóróra! Francianyelv.hu felolvasó