Bienvenu sur www.francianyelv.hu   A kijelölt francia nyelvű szöveg felolvasásához kattints a hangszóróra! Bienvenu sur www.francianyelv.hu GSpeech

Nem kellene egymást kizáró kategóriákként kezelni a külföldi munkavállalást, és a magyarországi kapcsolatok megtartását, mondta Navracsics Tibor több tucat fiatal előtt péntek este, az Emberi Erőforrások Minisztériuma „Rólad szól” programjának záróeseményén.

A kezdeményezés keretében az elmúlt négy hónapban huszonnégy magyarok lakta városban hívtak össze fiatalokat egy nyilvános vitára, ahol többek között munkakeresésről, családalapításról, a szórakozóhelyek biztonságáról, az internet veszélyeiről beszélgettek. A külföldre költözés témája több helyszínen is előkerült.

„Öt-hat éve úgy tűnik, hogy a magyar közbeszédnek állandó, és nemzethalált előrevetítő témája: elmenni külföldre, abban benne van az, hogy megszakítani a kapcsolatokat az anyaországgal, hogy az ember elveszíti a magyarságát, hogy, akár a jóért, akár a rosszért, idegenben bolyong, és az országnak ez vesztesége – vezette föl megszólalását az ifjúságpolitikáért felelős magyar EU-biztos, és elmondta, hogy ő másképpen gondolkodik a kérdésben. – Nem tudom, hogy nem az-e a probléma, hogy mi ezt egymást kizáró kategóriákként fogalmazzuk meg.

Ez nem egy szerelem, hogy én szakítok, és most akkor én csak ott dolgozom, és innentől kezdve Magyarországról még levelet sem vagyok hajlandó fogadni

– jelentette ki. Szerinte változtatni kellene a közbeszéden, hogy az ember úgy tudjon elmenni külföldre dolgozni, hogy megőrzi a kapcsolatát Magyarországgal.

A külföldi munkavállalást azzal az élethelyzettel hozta párhuzamba Navracsics, amikor valaki vidékről ingázik Budapestre. „Ahogy vannak, akik Budapesten dolgoznak, és naponta ingáznak, úgy vannak olyanok, akik Brüsszelben dolgoznak, Bécsben dolgoznak, Stockholmban dolgoznak” – mondta. Úgy gondolja, hogy az elvándorlás tényleg probléma Közép- és Kelet-Európában, de szerinte szinte szükségszerű volt, hogy bekövetkezzen. Arra is utalt, hogy Magyarországon nem olyan drámai a helyzet, mint másutt. „Litvániában az ország lakossága 30 százalékkal csökkent az EU-ba való belépést követően, ami azt jelenti, hogy a fiatal generáció 60-70 százaléka ma nincs Litvániában” – mondta. Ehhez képest Magyarországon szerintem a földrajzi adottságaink is jobbak. Másrészt az adataink is jobbak” – vélekedett.

Hozzátette még, hogy miközben sokan anyagi érdekekkel magyarázzák, hogy miért külföldön keresnek munkát, a döntés mögött kulturális okok is meghúzódhatnak. „Nálunk Magyarországon kicsit tényleg mindig az az érzés, hogy ha valaki előrébb akar jutni, akkor mindenki keresztbe tesz neki, ellentétben más közegekkel, más országok közegeivel.

Külföldön felfigyelnek az emberre, segítik, ha tehetséges, felkarolják. Egy kicsit saját magunkat kell legyőzni, ahhoz hogy itthon maradjunk

– mondta.

Az egyik résztvevő felvetésére, hogy pontosan ezért kellene minél több embernek külföldre mennie, hogy elsajátítsák ezt a gondolkodásmódot, azt felelte:

„Én vagyok az, aki azt mondtam, hogy szerintem a kettő nem ellentétes. Persze, menjen ki mindenki külföldre, és ott legyen magyar!” – mondta végezetül az EU-biztos.

Bevállalták

A „Rólad szól” programsorozatot az Európai Szociális Alap támogatásával finanszírozták. A szervezők arra biztatták a fiatalokat, hogy „szálljanak be ők is a párbeszédbe, mondják el véleményüket, javaslataikat, igényeiket a jövő ifjúságpolitikájáról”.

Borbás Barna, aki részt vett több beszélgetés levezetésében, az EUrologusnak arról beszélt, hogy a harminc-száz résztvevővel lezajló vitákon a leggyakrabban előkerülő téma a cyberbullying, az internetes zaklatás volt. A családtámogatás, a tankönyvtámogatás és a munkavállalás kapcsán mindig előjött a vitakedv, mesélte. A külföldi munkavállalással kapcsolatban az volt a résztvevők gyakori véleménye, hogy szívesen elmennének pár évre tapasztalatot gyűjteni, aztán pedig visszajönnének Magyarországra. „Mindig volt egy két nagyon érzelemből és kicsit sértettségből érvelő résztvevő, de veszekedés, rossz szájíz sose maradt ezek után” – mondta Borbás Barna.

A határontúli magyar helyszíneken más témák dominálták a vitát, mint a magyarországi városokban, emlékezett vissza. Az ukrajnai Beregszászról sokszor mindennapos megélhetési problémák miatt kénytelenek elköltözni az emberek. A szlovákiai Révkomáromban az egyik kérdés az volt, hogy a fiatalok éreznek-e hátrányt a magyar nyelv használata miatt. Sokan arra voksoltak, hogy nem. Kiderült, hogy egy sor szlovákiai nemzetközi vállalatnál a munkaadóknak másodlagos, hogy a kinek mi a nemzetisége, viszont előny, ha valaki beszél angolul, szlovákul és magyarul is.

Forrás

Hozzászólás (Facebookkal)

Ismert bűnözőt szöktettek meg helikopterrel egy francia börtönből – közölte az AFP hírügynökség a...
„Franciaország magyarországi nagykövete támogatja Orbán Viktort" címmel jelent meg a Mediapart...
Többek között homoszexuális, transzvesztita fekete táncosokkal mulatott a Zene Ünnepén Emmanuel...
C'est voté. Le Parlement hongrois rend l'aide aux migrants passible de poursuites pénales. Et de...
Kezdő szinttől bármilyen típusú és szintű nyelvvizsgára, érettségire, üzleti és állásinterjúkra,...
Qui va encore nous faire croire que le livre est mort, tué par internet? Rassurez-vous, le livre...
A kijelölt francia nyelvű szöveg felolvasásához kattints a hangszóróra! Francianyelv.hu felolvasó