Bienvenu sur www.francianyelv.hu   A kijelölt francia nyelvű szöveg felolvasásához kattints a hangszóróra! Bienvenu sur www.francianyelv.hu GSpeech

A felsőoktatási stratégia legújabb változata szerint enyhítenének a diplomaszerzés követelményein. Megszüntetnék például az egyetemisták nyelvvizsga-kötelezettségét azokon a képzéseken, ahol „az idegen nyelv ismerete másodlagos”.

Szeptember 20-án fogadta el a Felsőoktatási Kerekasztal a felsőoktatási stratégia legújabb, módosított változatát. Ebben – többek között – azt fogalmazzák meg a készítők, hogy a jövőben enyhülnének a diplomaszerzés követelményei. Nem kellene például minden szak elvégzéséhez nyelvvizsgát szerezni. Azokon a szakokon, amelyeken – ahogy a stratégia megfogalmazását idézi az Eduline – „az idegen nyelv ismerete másodlagos”, racionalizálnák az „irreális” nyelvvizsga-követelményeket. Van olyan felsőoktatási intézmény, ahol a hallgatók 25–30 százalékát is érintene egy ilyen engedmény.

Az utóbbi évek felsőoktatási politikájában a nyelvvizsga-követelmény talán az egyik legellentmondásosabb kérdés. Míg 2011-ben, az új felsőoktatási, illetve köznevelési törvény előkészítésekor még arról volt szó, hogy felvételi követelménnyé tennék a nyelvvizsgát, később ez a javaslat nem került be a törvény szövegébe. De nem sokkal később, 2011 decemberében az viszont belekerült a törvénybe, hogy – legalábbis 2016-ig – futni hagynák azokat az egyetemistákat, akiknek már csak a nyelvvizsga hiányzik a diplomaszerzéshez. Végül azonban ez az úgynevezett nyelvvizsga-amnesztia sem lett teljes körű: a döntés az intézmények saját hatáskörébe került. Azóta több felsőoktatási intézmény szervez úgynevezett intézményi nyelvvizsgákat, amelyekkel kiváltható az államilag elismert bizonyítvány.

A mostani javaslat a képzés jellegétől tenné függővé, hogy kell-e a nyelvvizsga a diploma megszerzéséhez. Az olyan szakmákban, amelyeknél az idegen nyelv ismerete „másodlagos”, nem lenne  kötelező. De valóban vannak ilyen szakmák? – Gyakorlatilag persze egyelőre vannak, de hosszabb távon biztosan nem ez lesz a jellemző. Ráadásul az ilyen szakokon ugyan elvileg könnyebb lesz végezni, de a diploma alcímeként nyugodtan odaírhatják majd a végzettséget igazoló papírra azt is, hogy: „nem piacképes”. Így azonban ˜– ha a leendő hallgatók racionálisan döntenek majd –ezek a szakok elnéptelenednek, vagy legalábbis „felsőoktatási elfekvőkként” vegetálnak majd. Ma egy szakmunkásnak is szüksége van legalább az angol nyelv magabiztos tudására, nemhogy egy diplomával rendelkező, író-olvasó embernek.

A javaslat persze valós problémákat próbál meg – rosszul – orvosolni. Egyrészt a gyengébb felsőoktatási intézményekben a nyelvvizsga-követelmény a diplomaszerzők akár 20–30 százalékának is problémát okoz. Ugyanakkor az is igaz, hogy a diplomások össznépességen belüli arányát növelni kéne, hiszen Magyarország az uniós átlaghoz képest jócskán le van ebben maradva. A részleges nyelvvizsga-amnesztia tehát logikus lépés. Rövid távon mindenképp. Hosszú távon azonban, ahogy azt fentebb írtuk, a minőség romlásához vezet.

Az iratban az az érv is szerepel, hogy a nyelvvizsga megszerzése nem jelent automatikusan nyelvtudást, tehát nincs is rá szükség. Ez a következtetés azonban alapvetően téves. A légzsák sem ment meg minden balesetben minden életet, de azért azt senki nem gondolja, hogy ki kéne szerelni az autókból (vagy esetleg bele se kéne szerelni).

Hozzászólások (5):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)

5Sultanus Constantinus2013. szeptember 25. 20:43

Egyetértek az előttem szólókkal. Az egyetlen megoldás az lenne, ha normális nyelvoktatás lenne Magyarországon, ami nyelvtudást ad, nem (csak) nyelvvizsga-bizonyítványt. A papírt meg lehet venni a piacon is, de nem ez a lényeg.

4El Vaquero2013. szeptember 25. 20:26

@Szalakóta: nem mind. A modernebb egynyelvűek - pl. a TELC - nem a nyelvhelyességre, hanem a nyelvhasználatra mennek inkább rá (leginkább szövegértés és beszéd, nincs pl. fordítás, sem magyarról idegen nyelvre, sem fordítva, és nyelvtani teszt is csak egyetlen egy van írásbelin, és akkor is át lehet menni, ha az rosszul sikerül). Az Origó viszont tényleg a nyelvhelyességet, és az akadémiai felkészültséget méri.

A rossz nyelvérzék hülyeség, azért nem ismerik el. Aki meg tudott tanulni magyarul, a saját anyanyelvén, az meg tud tanulni más nyelveken is. Sőt, aki az írást meg tudta tanulni, az meg tud tanulni szóban is, csak a beszédnek más a technikája, máshogy kell tanulni. Nem csak az írást kéne tanítani, egyből menne a beszéd. A tanárok többsége azért nem tanítja a beszédet, mert nagy átlagban ők sem beszélnek valami jól, és könnyebb az évszázados hagyományok alapján az írásbeli dolgokon, nyelvtanon rugózni, le van írva egy csomó helyen, rendelkezésre áll hozzá egy csomó feladat, egész rutinszintig könnyen begyakorolható, mégis mindenkit meg lehet belőle szivatni, legalábbis bele lehet kötni.

Állásinterjúra nem lehet készületlenül beesni, magyarul is fel kell készülni az olyan hülyeségekre, hogy miért jelentkezett hozzánk (azé' me' ke' a pé'z b+), esetleg elborultabb helyeken: milyen állat lenne Ön (én? HR-es majom, aki ilyen hülyeségeket kérdez), soroljon fel 3 rossz és 3 jó tulajdonságát, vagy pl. miért Önt vegyük fel? Ezekre magyarul is csak púderolni lehet, de ott nemigen van idő kitalálni a válaszokat.

Angolból annyit tudsz készülni, hogy lefordítod, amit mondanál magyarul, át is nézetheted valakivel. Az a minimum, hogy angolul el tudd mondani, ami az önéletrajzodban benne van, bemutatkozás: ki vagy, hol végeztél, milyen munkatapasztalatod van, mik a szakterületeid (önéletrajz angolul is legyen pöpec, azt is érdemes valakivel átnézetni). A neten találni egy csomó tippet angol nyelvű állásinterjú címszavakra rákeresve. Persze teljesen nem lehet felkészülni, inkább csak a főbb kérdésekre, és személyes témákra, és munkatémákra lehet rámenni.

A produkciót persze nem a nyelvtan alapján értékelik, hanem összbenyomás alapján. Inkább csak azt nézik, hogy milyen a beszédkészséged, tudsz-e valamit mondani a témáról, lehet-e veled fennakadás nélkül kommunikálni. Munkáltatótól, cégtől, munkakörtől függ, hogy az interjúztató milyen szinten tud angolul, hány percig kell beszélni, és milyen produkcióval hogyan elégszik meg. Akikkel eddig nekem volt dolgom, főleg csak kisebb cégeknél, olyan átlagos, szokásos angoltanári szinten beszélték az angolt. Sok volt náluk a hunglizmus, eléggé törték, de ennek ellenére folyékonyak, rutinosak voltak a saját szintjükön. Meg lehetett őket érteni. Nem kérdezősködtek tovább max. 10 percnél. A netes beszámolók tanulsága szerint (már ha van alapjuk) nagyobb cégeknél lehetnek nagyobb vérengzések, főleg, ha angolt tényleg intenzívebben használó munkakörről van szó. Sose tudod, hogy mit fogsz ki, és nem csak akkor van ilyen angol nyelvű interjúrész, ha a hirdetésben követelmény volt az angol. Nem egy olyan helyen játszották el, ahol a hirdetésben szó nem volt semmilyen angolról.

3Szalakóta2013. szeptember 25. 18:59

A nyelvvizsga nem a használható nyelvtudást méri, hanem például a nyelvhelyességet.

A fennakadt egyetemisták jó részének van már állása, sőt, családja is. Különben nem jelentene akkora gondot a nyelv, mert akkor akár napi több órát is rá lehetne szánni.

A rossz nyelvérzék pedig a beszédfogyatékosság körébe tartozik. Kár, hogy ezt nem ismerik el.

Az állásinterjún előforduló témákat köszönöm. A jó főnökön még gondolkodnom kell; még magyarul is.

Az egyetemeken lehetne szemináriumokat tartani, ahol mindenki választ nyelvet. Az oktató hoz elegendő cikket, amikből kiválaszt mindenki egyet. Kap felkészülési időt, majd tart egy kiselőadást a cikkből.

2El Vaquero2013. szeptember 25. 18:46

"Ma egy szakmunkásnak is szüksége van legalább az angol nyelv magabiztos tudására, nemhogy egy diplomával rendelkező, író-olvasó embernek."

Ez a lényeg. Sok ember már a nyelvvizsgától is fosik, azt sem tudja megcsinálni. Ha tudnák, hogy a való életben, a munka világában sokkal jobban kell tudni angolul, mint nyelvvizsgán. Vagyis nem jobban, inkább szóban folyékonyabban. Ma már lassan takarítónőnek sem vesznek fel valakit, ha a beszélt angolja nincs folyékony társalgási szinten minimum. Esetleg sok helyen követlenek meg tárgyalási szintet is, egyáltalán nem ritka. Esetleg nem írják, de állásinterjún mégis átváltanak Do you speak English-re.

Most hiába kapnak majd könnyebben diplomát a nyelvvizsgával kínlódók. A többségnek nincs protekciója, hogy csak a diplomapapír elég legyen egy állás betöltéséhez. Ők majd hiába is adják be az önéletrajzukat, meg esetleg hívják be őket állásinterjúra, az interjú angol részén el fognak vérezni (óó, igen, nem felejtik el soha személyesen ellenőrizni, ne lehet csak bekamuzni). Persze nem csak ők véreznek el, hanem a nyelvvizsgások zöme is. Állásinterjún (és az angol nyelvterület országaiban) ugyanis nem kíváncsiak sem a helyesírására az embernek, sem arra, hogy milyen faszán mennek az igeidők, gerundiumok, és a passive voice. Leszarják. Magasan. Nagy ívben. Ha ott nem sikerül a produkció, akkor az sem érdekli őket, ha mindenféle nyelvvizsgapapírja van az embernek, ilyen Oxford C2, meg Stanford Z9++, és esetleg még kint élt Kanadában 97 évet. Ráadásul nincsenek nyelvvizsgatételek sem, bármit kérdezhetnek, az megint más, hogy nem meglepő módon általában a munkáról kell beszélni, és azokat a kérdéseket kérdezik, amiket magyarul is meg szoktak (miért hozzánk jelentkezett... hol látja magát 5 év múlva... mik a jó főnök ismérvei, stb.).

A honi nyelvoktatás pont "csak" a beszédre nem készít fel, és ez nem az emberek hibája, hanem az oktatási rendszeré. Írásra, olvasásra, fordításra, nyelvtanra, de csak ezekre. Esetleg már újabban hallás utáni értésben is zárkózgatnak fel az emberek (bár ez inkább az internet és az amerikai szórakoztatóipar számlájára írható), vagyis inkább csak a fiatalok. Csak a beszéd az, ahol nem állunk sehol sem, és pont ezt kérik mindenhol.

Nem véletlenül emlegetem itt most mindig az angolt. A többi nyelvet csak az angolon FELÜL fogadják el

Eredeti cikk

A kijelölt francia nyelvű szöveg felolvasásához kattints a hangszóróra! Francianyelv.hu felolvasó