Bienvenu sur www.francianyelv.hu   A kijelölt francia nyelvű szöveg felolvasásához kattints a hangszóróra! Bienvenu sur www.francianyelv.hu GSpeech

A világ legkorábbról fennmaradt fotója: Niépce képe 1828-ból
Bár Daguerre találmányának bejelentéséhez kötik a fotográfia megszületését, az elsõ olyan fotografikus képmást, melyet sikerült idõtállóvá tenni, egy másik francia, Joseph Nicéphor Niépce készítette 1827-ben. Kutatásai során olyan anyagot keresett, amely fény hatására megváltoztatja a színét, s 1816-ban jutott el az ezüst-nitráthoz. Niépce a rég ismert camera obscurá-val, lyukkamerával ebben az évben készítette az ablakából elétáruló látványról az elsõ negatívot, de a kép a fény hatására elõbb-utóbb tönkrement. Sok kutatás után rájött: az aszfalt fényben kifehéredik, majd egy idõ után oldhatatlanná válik. Az aszfalt olajos oldatával pozitív képet állított elõ, és idõvel sikerült a képrögzítést is megoldania. 1826-ban készítette az elsõ fennmaradt tájfelvételt: a nyolcórás expozíció miatt a képen szereplõ épületek két oldalról is világítást kapnak.

Louis Jacques Mandé Daguerre is kísérletezett a kor fényképezõgépével, a camera obscurával, majd, miután hírét vette Niépce kutatásainak, levélben kért képeket tõle, de az eleinte bizalmatlan volt. Késõbb Párizsban találkoztak és megkezdõdött együttmûködésük. 1829-ben megállapodtak: Niépce az eljárás feltalálója, Daguerre pedig saját tervezésû fényképezõgépével és mûszaki jártasságával segíti a kutatást. A szerzõdés Niépce számára elõnytelen volt: Daguerre keveset adott a közös munkához, ám ragaszkodott ahhoz, hogy az eljárás az õ nevét viselje. Az anyagi hasznon viszont hajlandó volt fele-fele arányban osztozni. Késõbb nem találkoztak, csak levelekben cserélték ki tapasztalataikat. Niépce 1833-ban, 68 éves korában halt meg, neve feledésbe merült, csak a fotótörténészek ásták elõ.

Daguerre kamerája Daguerre fényérzékeny anyagként ezüst-jodidot alkalmazott aszfalt helyett. Véletlenül jött rá: higany vagy ezüst-amalgám segítségével fényesebb és részletesebb képet nyerhet. Így sikerült a megvilágítási idõt 30 percre leszorítania, és pozitív képet készítenie. A kép rögzítésével azonban sokáig gondjai voltak, míg 1837-ben, sok száz vegyület kipróbálása után jött rá: a megfelelõ anyag a konyhasó. Végsõ eljárása a következõ volt: fényesre csiszolt, ezüstözött rézlemezt jódszemcsék fölé tartott. Az ezüst-jodidos lemezre exponált, majd a lapon, forró higany fölött, amalgámréteget hozott létre. A maradék ezüst-jodidot nátrium-tioszulfáttal mosta le, így a megvilágítatlan részeken elõbukkant a réz, az amalgámszemcsék pedig kirajzolták a világos képet.

Daguerre 1839-ben ismertette eljárását Francois Aragóval, a Francia Akadémia titkárával, aki kijelentette: e nagyszerû találmányt, szabadalmi védettség nélkül, az emberiség közkincsévé kell tenni. A feltaláló nem lelkesedett az ötletért, de amikor ígéretet kapott: a francia állam örök áron megveszi a módszert, végül belegyezett. Arago 1839. január 7-én jelentette be a francia Akadémián Daguerre találmányát, a dagerrotípiát. Európában gyorsan elterjedt a találmány híre, bár nem ismerték sem az eljárást, sem a képkészítõ készüléket. Sokan kezdtek hasonló eljárásokat kutatni. A következõ lépcsõfok a negatív-pozitív eljárás felfedezése volt, melynek segítségével ugyanarról a negatívról végtelen számú pozitív kép készíthetõ.

Kolostor, Lacock Abbey, 1843, Henry Fox Talbot Az angol William Henry Fox Talbot 1833-tól kísérletezett a képrögzítéssel, a negatív-pozitív eljárás felfedezése az õ nevéhez köthetõ. Daguerre sikerei nyomán sürgõsen – még a franciák elõtt – nyilvánosságra hozta eredményeit. Képei kicsiny negatívok voltak, és a negatívok pozitívba történõ átfordítása hamarosan a fényképezés fõvonala lett, míg a dagerrotípia mára technikatörténeti érdekességgé vált.

Daguerre igyekezett kihasználni találmányát, amely ekkor még fölényben volt a Talbotéval szemben. 1839-ben a dagerrokamerák eladási jogát Giroux párizsi mûszerészre ruházta. Közben a francia Bayard kiállítást nyitott saját eljárásával készített pozitív fotóiból. A francia kormány valóban megvette a találmányt, Daguerre-nek 6000, Niépce fiának, aki szintén részt vett a kutatásban, 4000 frank évjáradékot adtak, mely akkor igen jelentõs összeg volt. Ám Daguerre többet remélt, és Angliában szabadalmaztatta eljárását. 1839. augusztus 29-én bejelentették: Franciaország átadja a találmányt az egész világnak. Daguerre másnap piacra dobta az eljárást ismertetõ könyvecskéjét, Giroux árulta a 41 kg-os készüléket, melyet Daguerre aláírása hitelesített. (MTI)

A felolvasó használata

A honlapon található francia nyelvű szövegeket a beépített program felolvassa, ha kijelölöd a szöveget az egérrel. Ha nem tudod hogyan kell, nézd meg ezt a videót: 

Bíró Ádám könyvei

Vive la langue française!

Oublie ton passé,
qu`il soit simple ou composé,
Participe à ton Présent
pour que ton Futur
soit Plus-que-Parfait !

A peine rentrés d´une tournée chaleureusement accueillie aux...
A peine retombées les fusées du feu d´artfice, au demeurant...
Ce lundi 19 août, Angela Merkel s´est rendue à Sopron, ville...
Le 20 août, les Hongrois vont célébrer leur fête nationale. Le temps...
Trottinettes électriques : mieux vaut s'assurer ! – Jobb lenne...
A kijelölt francia nyelvű szöveg felolvasásához kattints a hangszóróra! Francianyelv.hu felolvasó