Bienvenu sur www.francianyelv.hu   A kijelölt francia nyelvű szöveg felolvasásához kattints a hangszóróra! Bienvenu sur www.francianyelv.hu GSpeech

„Ne menjél Párizsba, túl veszélyes!” Több magyar ismerősömtől hallottam ezt a baráti tanácsot. Mégis odamentem. Lehet, hogy hajlamos vagyok az öngyilkosságra, de elmentem. Párizs mégis a szülővárosom, és jólesik néha hazalátogatni, akármennyire veszélyes lehet és akármennyire szeretek Pesten élni. 

Ezzel nincs is semmi gondom, sőt,  jólesik a barátaim figyelmessége. Ami viszont nem esik túlságosan jól, az a megjegyzés, amit többször hallottam vagy olvastam errefelé: „Nem barátságosak ott az emberek. Eléggé beképzeltek.  Nem nagyon szeretnek bennünket, magyarokat és különben sem hajlandóak  idegen nyelven kommunikálni”. Nos, mindenütt van jó és rossz: ott is, itt is, mindenütt a világon. Mégsem  szabad  ilyen elhamarkodottan általánosítani. Ráadásul az a gyanúm, hogy sokan, akik ezt állítják, még soha nem jártak Párizsban.... Hangsúlyozom, úgy gondolom, hogy az ilyen előítélet nem a többség véleménye, mégis rendszeresen hallom. Én ilyet nem mernék mondani sem a magyarokról, sem egy másik népről.

Szóval, mit láttam, mit hallottam most Párizsban?

Lehet, hogy nagyon szerencsés voltam, vagy elfogult, elvakult ember vagyok, de semmiféle pánikot nem éreztem. Sőt, mindenütt egy inkább nyugodt, laza hangulatot éreztem, a parkokban, a zsúfolt kávéteraszokon vagy egyszerűen az utcán. Igaz, szép idő volt, csak a belvárosban sétáltam és nem  merészkedtem az északi, ún. „forró”, zűrös külvárosokba (Aubervillers, Saint-Denis, La Courneuve).

Farniente

Apropó bevándorlók. Most több honfitársammal is találkoztam, akik bevándorló származásúak, elsősorban afrikaiak, ill. észak-afrikaiak. Lehet, hogy ezért jobban vettem észre őket most augusztus közepén, mert a többiek elmentek vakációzni. Egy héten át többször kommunikáltunk naponta. Kivétel nélkül mindegyik, akár a házmester, a buszsofőr, a biztonsági őr vagy az a tunéziai férfi, aki átadta nekünk a helyét a buszon, nagyon udvarias, sőt figyelmes volt. Tehát....

Ami talán a legjobban zavar, az a (tév)hit, amely szerint mi franciák nem szeretjük a magyarokat. Ezt honnan veszik?  Magyarok voltak az útitársaim. Több kávézóban előfordult, hogy amikor a pincér  megtudta , hogy ők „Hongrois”-k, dicsérte a magyarokat. Hol a jó magyar vörösborokat, hol Budapest szépségeit említve, hol a magyar sportolókat csodálva, stb. Szóval.... Ne! Nagyon kérem!

Ami az idegen nyelveket illeti, elismerem, hogy a honfitársaim nem tűnnek ki a nyelvtudásukkal, sőt! Mégis, ha – véletlenül – tudnak angolul, spanyolul, esetleg németül, akkor nagyon szívesen kommunikálnak azokon a nyelveken. Fenntartás nélkül. Ezt is több helyen tapasztaltuk. A metróban rendszeresen figyelmezteti egy bemondó az utasokat arra, hogy vigyázzanak a holmijukra: angolul, németül, olaszul, spanyolul, sőt japánul és kínaiul!      

Barátságtalanok? Nálunk is előfordulhat egy hülye, esetleg arrogáns vagy szemtelen pincér. Ez sajnos az emberiség „charme”-jához tartozik. Ellenben ilyet sem most, sem máskor nem tapasztaltam. Pont ellenkezőleg: mindenki szinte lesi az alkalmat, hogy kommunikálni tudjon a másikkal: a buszmegállóban, az üzletekben, a kávézókban pedig különösen. Ez nagyon jellemző a párizsi életmódra   A kávéházakban érdemes a pultnál fogyasztani a kávét. Ott az emberek, miközben lassan iszogatják a feketét, diszkréten lesik a szomszédot meg a pincért, hogy meg tudják azt a „bon mot”-t, azt az apró, vicces kis megjegyzést tenni, amivel egy meglepett mosolyt ki tudnak csalni az illetőből.  (A kávé inkább csak ürügy.). És ha majd Önök buszoznak Párizsban, ne felejtsék el, hogy amikor felszállnak az első ajtónál, mindig üdvözöljék egymást a sofőrrel. „Bonjour! ♫ Bonjour! Merci! ♪ ”

Természetesen nem szeretném, ha félreértenének! Nem állítom, hogy kint minden rózsás. Ettől messze vagyunk. Ezzel  a pár sorral csak szerettem volna egy kicsit „nuancer nos jugements”, azaz kicsit árnyaltabban láttatni a helyzetet.

Én bevallom: mindkét várost, Párizst és Budapestet egyformán imádom...  a lakóiakkal együtt. Jól kiegészítik egymást. Szóval ... Párizs sem rossz és mindenképpen megér egy látogatást ! Nagyon kérem, hagyjuk ezt a negatív szemléletet és élvezzük inkább azt, ami ott pozitív ! Ez a sok külföldi által kedvelt város a szabadság, a szerelmesek és a költők hazája. Inkább ezt lássuk! Ez a város mindenkié, a magyaroké is. Szerencsére  tudom, hogy sok magyar élvezi és szereti, és ez megvigasztal.

Nekik szeretném kifejezni a hálámat!

 

PW- 2016 aug. 21.

 

          

 

Que ce soit sur les bords de la Seine ou du Danube, voici une rentrée dont ne se plaindront pas...
Le 6 octobre: voilà une date qui n ´ évoquera probablement pas grand chose pour la majorité de nos...
Au lendemain de la Guerre, une célèbrité aurait, paraît-il, déclaré: ”J´aime tellement l´Allemagne...
Les mélomanes et amateurs d ´ opéras le savent bien: la turquerie fut un genre tr è s en vogue en...
Comme l ´ on sait, le Trois septembre marque l ´ anniversaire de la déclaration de guerre à l ´...
Pour terminer l´été en beauté et célébrer ensemble les premiers beaux jours de l´automne, rien de...
A kijelölt francia nyelvű szöveg felolvasásához kattints a hangszóróra! Francianyelv.hu felolvasó