Bienvenu sur www.francianyelv.hu   A kijelölt francia nyelvű szöveg felolvasásához kattints a hangszóróra! Bienvenu sur www.francianyelv.hu GSpeech

Les pronoms relatif (vonatkozó névmások)

Alakját a mondatban betöltött szerepe, a főnévi előzmény neme, száma határozza meg, illetve az, hogy a személyt vagy nem személyt jelez.

  • Mindig mellékmondatot vezet be (a főmondat valamelyik mondatrészére utal, arra „vonatkozik”.)
  • Antécédent (h fn): szó vagy szócsoport, amelyre a vonatkozó mellékmondat vonatkozó névmása visszautal.
    • Magyarban a vonatkozó névmásokat antécédent nélkül is használhatjuk, a franciában viszont nem. Az antécédent-t nem tartalmazó francia mondatok francia megfelelőiben általában mutató névmás tölti be az antécédent szerepét: ha meghatározott tárgyról vagy személyről van szó, akkor a celui/celle (ceux/celles), ha pontosan meg nem határozottról, akkor pedig a ce. (Kivételt képez az où ’ahol’ vonatkozó névmás, amely mellett ilyenkor a  szócska áll, vagy nincs antécédent 
      Akik jól dolgoznak, jól is keresnek.’ Ceux qui travaillent bien gagnent bien.
      ’Csináld, amit mondok!’ Fais ce que je te dis.
      ’Maradj (ott), ahol vagy!’ Reste (là) où tu es.
    • A magyarban az antécédent előtt rendszerint mutató névmás és határozott névelő vagy az olyan rámutató szó áll, a franciában azonban nem használunk ilyen nyomatékosító szavakat.
      ’Hol az a fénykép, amit Párizsban csináltam?’ Où est la photo que j’ai prise à Paris?
  • Helyesírási különbség: a magyarban a vonatkozó névmás elé vesszőt teszünk, a franciában azonban nem.

A vonatkozó névmás...

 

1. az alanyt helyettesíti→qui

Az előzmény lehet személy vagy nem személy, bármilyen nemű és számú
Tu connais la dame qui est devant la porte? ’Ismered az asszonyt, aki az ajtó előtt áll?’
Je voudrais acheter une robe qui ne coûte pas cher. ’Olyan ruhát szeretnék venni, ami nem drága.’

A franciában akkor is kötelező előzményt használni, ha a magyarban nincs:
Celui qui m’étonne, c’est que tu ne fasses rien. ’Ami meglep, az az, hogy nem csinálsz semmit.’

 

2. a mondat tárgyát helyettesíti→que (qu’)

Mindenfajta előzmény esetén:
J’ai invité Marc, que tu connais fort bien. ’Meghívtam Márkot, akit jól ismersz.’
Voilà la maison que nous avons louée pour l’été. ’Hát ez az a ház, amelyet kibéreltünk nyárra.’

A franciában akkor is kötelező az előzmény, ha a magyarban nincs:
C’est très curieux, ce que tu dis. ’Különös, amit mondasz.’

 

3. az állítmányi kiegészítőt helyettesíti→que

Mindenfajta előzmény esetén:
Il n’est  plus le professeur si gentil qu’il était avant. ’Már nem az a kedves tanár, aki régen volt’
A magyarban ekkor is alanyesetű névmás szerepel, de a francia megfelelő nem qui, hanem que.

Főnévi előzmény nélkül:
Il n’est plus ce qu’il était. ’Már nem az, ami volt.’

 

4. prepozíciós főnévi csoportot helyettesít→prepozíció+lequel

Csak akkor használják, ha a prepozíció nem de.
A prepozíciót követő névmás alakja az előzmény neme és száma szerint változik:

 

Egyes szám

Többes szám

Hímnem

lequel

lesquels

Nőnem

laquelle

lesquelles

une maison dans laquelle on est à l’aise  ’egy olyan ház, amiben jól érzi magát az ember’
le crayon avec lequel j’ai écrit  ’a ceruza, mellyel írtam’

Az à beleolvad a lequel, lesquels, lesquelles névmásokba: auquel, auxquels, auxquelles
un voyage grâce auquel j’ai connu ce pays  
’egy utazás, amely révén megismertem e vidéket’

Az összetett prepozíciók de utótagja is beleolvad a lequel, lesquels, lesquelles-be: duquel, desquels, desquelles
Le café près duquel j’habite est toujous fermé.

Ha az előzmény személyt jelölő főnév, a qui névmás is használható a prepozíció után.
le garçon à qui (auquel) tu as téléphoné  ’a fiú, akinek telefonáltál’

Ha az előzmény quelque chose, rien, cela, illetve, ha nincs főnévi előzmény, tehét ha az előzmény mondat vagy egész összefüggés: prepozíció+quoi
Donne-moi quelque chose avec quoi je pourrais dessiner. 
’Adj valamit, amivel rajzolhatok!’

 

5. de-vel bevezett főnévi csoportot helyettesít→dont

Az előzmény bármi lehet.
DONT...

  • az igei csoport bővítménye:
    Je vais voir le film dont tu as parlé. (Tu as parlé de ce film.) ’Megnézem azt a filmet, amiről beszéltél.’
  • a mellékmondat alanyának „birtokos” jelzője:
    Voici un professeur dont les élèves travaillent bien. (Les élèves de ce prof. travaillent bien)  ’Itt egy tanár, akinek a tanítványai jól dolgoznak.’
  • a mellékmondat tárgyának „birtokos” jelzője:
    Voici un professeur dont je connais les élèves. (Je connais les élèves de ce professeur)  ’Itt egy tanár, akinek ismerem a tanítványait.’melyet  vezet be
    Voici  la ville où je suis né. ’Íme a város, ahol születtem.’
  • Az  előzménye lehet határozószó is.
    Que cherches-tu ici  il n’y a rien? ’Mit keresel itt, ahol semmi sincs?’
  • Az où szerepelhet előzmény nélkül is.
    Va  tu veux. ’Menj, ahova akarsz!’
  • Ne felejtsük el, hogy a magyar a mikor nem fordítható quand-nal, ha nem időhatározói, hanem jelzői mellékmondat élén áll!
    Ils ont choisi la saison  il fait le plus chaud. ’Azt az évszakot választották, amikor a legmelegebb van.’ (Melyik évszakot választották?)

 

 

Les pronoms adverbials (határozói névmások)

A francia nyelvtani terminológia az en és y névmást hagyományosan határozói névmásnak nevezi.

 

1. Az en – mint a határozatlan tárgy névmása
Ha a határozatlan főnévi csoport a tárgy szerepét tölti be, az en névmással kell helyettesíteni:
Tu as des cahiers? – Oui, j’en ai. ’Van füzeted? -  Van.’
Il a mangé du pain? – Oui, il en a mangé. ’Evett kenyeret? – Evett.’

Személyre, dologra, hímneműre, nőneműre, egyes és többes számúra egyaránt vonatkozhat. Nem ad információt a mennyiségről.

 

2. Az en – mint a de-vel bevezett főnévi csoport névmás
Ilyenkor is vonatkozhat hímnemű, nőnemű, egyes számú, többes számú főnévre egyaránt, de csak élettelenre.
Il parle de son enfance → Il en parle trop souvent  ’A gyerekkoráról beszél. → Túl sokat beszél róla.’

Személy esetén a de lui, d’elle, d’eux, d’elles használandó az en helyett.
Il est content de cet élève. → Il est content de lui. ’Elégedett ezzel a tanulóval. → Elégedett vele.’

  •  Az en egész mondatot is helyettesíthet.
    Il viendra. J’en suis content. = Je suis contente qu’il vienne. ’Eljön. Örülök neki.’

 

3. Az névmás

  • Helyettesíthet:
    valamennyi à-val bevezetett főnévi csoportot, ha a főnév nem élőt jelöl. 
    Ton examen? J’y pense souvent, ’S a vizsgád? Gyakran gondolok .’
  • Helyhatározói szerepű (hol, hová kérdésre felelő) dans, en, sur, sous, à côté de elöljárókkal bevezetett főnévi csoportokat, ha a főnév nem élőt jelöl.
    Que vois-tu surc ette table? - J’y vois des feuilles blanches. ’Mit látsz ezen az asztalon? – Fehér lapokat látok.’

 

 

 

Les pronoms quantatifs (mennyiségnévmások) 
Ezeket a névmásokat határozatlan névmásoknak (pronoms indéfinis) szokták nevezni, holott a tout és a chacun határozott főnévi csoporttal egyenértékű.

a. Összeséget kifejező névmások

1. tout 
Itt három alakja van: 
Egyes számban nem jelez nemet: tout
Többes számban: hímnem: tous
nőnem: toutes

Nincs főnévi előzménye, a dolgok összességére, a szituáció teljességére utal, jelentése: minden.
Tout est clair. Minden világos.’
J’ai tout compris. Mindent megértettem.’

 A tous – toutes a tous – toutes elődeterminánssal bevezetett határozott főnévi csoportot helyettesíti, akár élőt, akár élettelent jelöl. Jelentése: mind, mindnyájan.
Toutes les filles seront là? – Oui, toutes sont invitées.  ’Minden lány itt lesz? – Igen, mindet meghívtuk.’

tous/toutes kiegészítő névmásként a nous-hoz, vous-hoz is kapcsolódhat.Nous sommes tous pour vous. Mindnyájan önökért vagyunk.’

tous/toutes nem mindig utal vissza már szerepelt főnévi csoportra - ilyenkor általában minden embert, férfit és nőt jelöl.
Il est toujours contre ’Ő mindig mindenki ellen van.’
Az általános jelentésű tous nem használható minden szerepben, és egyébként is sokkal gyakoribb az ugyanazt jelentő tout le monde kifejezés Je connais tout le mondeMindenkit ismerek.’

2. chacun (-e) (mindegyik) 
chaque-kal bevezetett főnévi csoportot helyettesíti.
Chaque étudiant viendra. Chacun ’Mindegyik diák eljön. Mindegyik eljön.’

 

b. A nulla mennyiséget kifejező névmások

1. aucun (-e) (egyik sem, egy sem)
Az aucun, -e determinánssal bevezetett főnévi csoporttal egyenértékű
Il y aura de bonc acteurs. /Aucun acteur ne viendra./ → Aucun ne ’Lesznek jó színészek. Egy sem jön el.’
A névmásítás után újból megjelenhet a főnévi csoport: Aucun des acteurs ne jouera dans la pièce. ’Egy jó színész sem fog játszani a darabbban.’

  • Ne felejtsük el, hogy az aucun használatakor az igét mindig ne előzi meg!
  • Az aucun a beszélt nyelvben nem használatos, helyette alanyi szerepben a pas un állhat.
  • Bizonyos esetekben az aucun jelentése: bárki. Ilyenkor nem teszik ki a ne-


2. rien (semmi)
Nem utal vissza főnévi csoportra, valójában nem névmás tehát, hanem inkább nulla determinánsú főnév. Melette az ige elé ne kerül. Mindenféle mondatbeli szerepben előfordulhat. Csak élettelenre vonatkozik.
Rien ne t’intèresse. Semmi sem érdekel téged.’
Je ne comprends rienSemmit sem értek.’
Ça ne sert à rienSemmire sem jó.’

Tagadó értékét megerősíthetjük: rien de tout.

3. personne (senki) 
Nem utal vissza főnévi csoportra. Minden mondatbeli szerepben előfordulhat. Mellette az ige elé ne kerül. Csak személyre vonatkozik.
Personne ne t’attend. Senki sem vár téged.’
Il n’a rencontré Senkivel sem találkozott.

 

 c. Többes számot kifejező névmások

  1. plusieurs (több, többen) 
    plusieurs determinánssal bevezetett főnévi csoportot helyettesíti, akár személyt, akár dolgot jelöl. Csak egy alakja van. 
    Plusieurs maisons sont en mauvais état. → Plusieurs sont en mauvais état. ’Több jáz rossz állapotban van. → Több rossz állapotban van.
  2.  quelques-uns, quelques-unes (néhány, néhányan) 
    quelques determinánssaé bevezetett főnévi csoportot helyettesíti, akár személyt, akár dolgot jelöl.
    Quelques équipes sont très fortes. → Quelques-unes très fortes. ’Néhány csapat nagyon erős. → Néhány nagyon erős.’

  3.  certains, certaines (egyesek) 
    Általában csak személyeket jelöl, és a mondatban alanyi szerepet tölt be.
    Et qu’en pensent vos amis? – Certains disent que j’ai raison. ’És hogy vélekednek a barátai? – Egyesek azt mondják, hogy igazam van.’

  4. A mennyiségnévmások közé kell sorolnunk a tőszámneveket, valamint a adverbális determinánsokat, hiszen ezek helyettesíthetik az általuk bevezetett főnévi csoportot.

  5. Tőszámnevek mint névmások
    Alanyi szerepben: Deux agents sont venus. → Deux sont venus. ’Két rendőr jött. → Ketten jöttek.’
    Tárgyi szerepben: J’ai vu deux agents. → J’en ai vu deux’Két rendőt láttam. → Kettőt láttam.
    • Valamennyi egynél nagyobb tőszámnév így viselkedik.
  6. Határozói determinánsok mint névmások: beaucoup, peu
    Alanyi szerepben: Beaucoup d’enfants sont contents. → Beaucoup sont contents. ’Sok gyerek örül. → Sokan örülnek.’
    Tárgyi szerepben: J’ai acheté beaucoup de fleurs. →J’en ai acheté beaucoup’Sok virágot vettem. →Sokat

 

 

Les „pronoms” indéfinis (határozatlan „névmások”)

quelqu’un (valaki)
quelque chose (valami)
n’importe qui (akárki)
n’importe quoi (akármi)

Ezek valójában nem névmások, hiszen nem helyettesítenek főnévi csoportokat, viszont mondatban minden olyan szerepet betölthetnek, mint a főnévi csoportok. 

A kijelölt francia nyelvű szöveg felolvasásához kattints a hangszóróra! Francianyelv.hu felolvasó