Jó hír a száraz nyelvtani táblázatoktól irtózó tanulók számára, hogy a hagyományos, elsõsorban nyelvtani tudást mérõ vizsgarendszerrel szemben az új nyelvi érettségin a vizsgáztatók inkább a tanuló nyelvhasználatára, ezen belül is a kommunikációs készségeire lesznek kíváncsiak - tudtuk meg Einhorn Ágnestõl, az Országos Közoktatási Intézet (OKI) Követelmény- és Vizsgafejlesztõ Központ német tantárgyi felelõsétõl. Ebbõl nem következik, hogy mostantól nem kell nyelvtant tanulni, csak nagyobb súlyt fektetnek a mindennapi élethez idomuló feladatokra. Mindez nem lepi meg azt, aki ismeri a nagy nemzetközi nyelvvizsgákat - Cambridge, Goethe -, ezek a vizsgarendszerek már évtizedek óta ezt a számonkérési modellt követik.

Sõt, Einhorn Ágnes szerint a hazai tanulók többsége már eddig is eszerint készült. A nyelvtanítás módszertana az utóbbi 15-20 évben Magyarországon is alapvetõ változásokon ment keresztül. A hagyományos magoltatást felváltotta a beszéd- és szituációközpontú nyelvtanítás. Csakhogy az állami nyelvvizsga hosszú ideig, a nyelvi érettségi egészen mostanáig nem követte ezt a változást.

Az új nyelvi érettségi öt részbõl tevõdik össze: olvasott szöveg értése, nyelvhelyesség, hallott szöveg értése, íráskészség, szóbeli. Ezeken belül mérik föl a vizsgázó szövegértését, kommunikációs készségét és végül a nyelvhelyességet.

A vizsgázók arra számíthatnak, hogy a mindennapi életbõl vett autentikus szövegekkel fognak találkozni. Újságcikket, hirdetést, színikritikát vagy éppen szupermarketbõl származó termékismertetõt kapnak a kezükbe, az adott nehézségi foknak megfelelõ szavakkal.

Az olvasási feladatoknál az életszerûség azt is jelenti majd, hogy a szövegeket szótár nélkül kell megérteni. Az új vizsgán csak az íráskészséget mérõ részhez lehet szótárt használni.

Új elem, hogy a szövegértési feladatokban a nyelvhelyesség nem értékelési szempont. Ugyanígy a kommunikációs készségmérõ feladatnál is elsõsorban az adott szituáció megoldása számít, és nem kell klasszikus irodalmi nyelven válaszolni a mindennapi életbõl vett kérdésekre.

Az átmeneti állapotra való tekintettel az Oktatási Minisztérium úgy rendelkezett, hogy az a tanuló, aki a 2002 és 2005 közötti vizsgaidõszakokban legalább egy középfokú "C" típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványt szerzett, annak nem kötelezõ nyelvi érettségit tennie. A tárca honlapján olvashatók szerint ebben az esetben a vizsgázó tudását 2004-ig teljesített nyelvvizsga esetén jeles, 2005-ben kapott nyelvvizsga esetén emelt szintû jeles osztályzattal kell minõsíteni.

A könnyítés azonban csak a következõ tanévre érvényes: 2006-tól a nyelvvizsga már nem számítható be az érettségi eredménybe, így minden diáknak legalább egy idegen nyelvbõl kötelezõ érettségi vizsgát tennie közép- vagy emelt szinten. Fontos tudni, hogy a korábban vagy az idén államilag elismert nyelvvizsgával már 2005-ben sem lehet bejutni nyelvszakosként a Bölcsész-2. szakcsoportba tartozó szakokra. Aki ilyenre jelentkezik, szüksége van az emelt szintû érettségire az adott nyelvbõl.

A jelenlegi kiírás szerint hat élõ (angol, francia, orosz, német, spanyol és olasz) és egy holt nyelvbõl (latin) lehet vizsgát tenni. Ha a választott nyelv nem szerepel a tanuló saját iskolájának helyi tantervében, akkor keresnie kell egy másik iskolát, ahol a nyelvet tanítják, s velük vendégtanulói jogviszonyt kell létesítenie. (Forrás: NOL)