En 1559, après la mort du roi Henri II, fils de François Ier, une sombre époque commence pour les protestants du royaume de France. À cette époque, ils sont deux millions sur le territoire français. Auparavant tolérés, ils seront bientôt pourchassés.
II. Henrik, I. Ferenc francia király fia 1559-ben bekövetkezett halála után sötét korszak várt a francia királyság protestánsaira. Ebben az időszakban közel két millióan voltak az országban. A korábban megtűrteket azonban hamarosan üldözni kezdték.
L’épisode le plus sanglant a lieu à Paris, sous la gouvernance de Charles IX (fils d’Henri II) et de sa mère Catherine de Médicis. Et ce, malgré la politique de réconciliation entre catholiques et protestants initiée par la reine : le 18 août 1572, cette dernière marie sa fille Marguerite de Valois (la célèbre « reine Margot ») à un protestant, Henri de Bourbon (roi de Navarre et futur Henri IV).
A legvéresebb esemény Párizsban történt, IX. Károly (II. Henrik fia) és anyja, Medici Katalin uralkodása alatt. Mégpedig a katolikusok és protestánsok kötötti megbékélésnek a királyné kezdeményezte politikája ellenére, aki 1572. augusztus 18-án férjhez adta a lányát, Valois Margitot, (a híres „Margó királynét”) egy protestánshoz, Bourbon Henrikhez (Navarra királya és a jövőbeli IV. Henrik).
Catherine de Médicis
Mais rien n’apaise les tensions entre les deux communautés. Les intrigues se multiplient entre les chefs protestants et le clan catholique. Le bruit se répand à Paris qu’un complot huguenot (protestant) menacerait le roi.
Semmi sem oldotta fel azonban feszültséget a két vallási közösség között. Egyre szaporodtak a cselszövések a protestáns vezetők és a katolikus klán között. Az a hír terjedt el Párizsban, hogy hugenotta (protestáns) összeesküvés fenyegeti a királyt.
Le 24 août 1572, peu avant le lever du jour, la milice parisienne, aidée par la population, prend les protestants en chasse. Mot d’ordre : « Les tuer tous. » C’est le massacre de la Saint-Barthélemy. Le sang coule à flots et la Seine charrie, pendant trois jours, plus de 3 000 cadavres. Dès le lendemain matin, Charles IX ordonne l’arrêt du massacre, mais il est dépassé par les évènements.
Le massacre de la Saint-Barthélemy
1572. augusztus 24-én, röviddel napkelte előtt a párizsi királyi gárda a lakosok segítségével, üldözőbe vette a protestánsokat. "Öljétek meg mindet", volt a jelszavuk. Ez volt a Szent Bertalan éji mészárlás. Patakokban ömlött a vér és a Szajna három napon át sodorta magával a több mint háromezer holttestet. Károly másnap azonnal a mészárlás beszüntetésére adott parancsot, de túlhaladták őt az események.
En 1574, Charles IX meurt de maladie. Henri III prend la succession de son frère, tandis que la Ligue catholique s’empare de la ville de Paris. Ce mouvement rassemble de fervents défenseurs de la religion catholique, opposés au protestantisme.
Károly király 1574-ben, betegségben halt meg. III. Henrik vette át bátyjától az ország irányítását, miközben a Katolikus Liga hatalmába kerítette Párizst. Ez a szervezet tömörítette a katolikus vallásnak a protestantizmussal szembeni fanatikus védelmezőit.
En 1588, la Ligue parvient à chasser de Paris Henri III, partisan de la paix avec les protestants. Celui-ci assiège alors la ville pour la récupérer, avec le soutien d’Henri de Bourbon. Mais Henri III sera assassiné en 1589 par un moine catholique.
1588-ban, a Katolikus Ligának sikerült Párizsból kiüldöznie III. Henrik királyt, a protestánsokkal való béke szószólóját. III. Henrik Bourbon Henrik támogatásával megostromolta a várost, hogy visszafoglalja. Ám III. Henriket 1589-ben egy domonkos-rendi szerzetes meggyilkolta.
Sacré roi de France en 1594, Henri de Bourbon devient ainsi Henri IV. Ce dernier parvient à soumettre la Ligue et entrer dans Paris sans combattre. Après des années de siège, il sera même accueilli en sauveur par un capitale affamée. De plus, le nouveau roi s’est converti au catholicisme afin d’apaiser les tensions avec le peuple.
Bourbon Henrik 1594-ben, IV. Henrik néven lett Franciaország királya. Megfékezte a Katolikus Ligát és harc nélkül visszatért Párizsba. Az évekig tartó ostromot követően, az éhező főváros a megmentőjeként üdvözölte. Ráadásul a király áttért a katolikus vallásra, hogy enyhítse a közötte és a nép közötti feszültséget.
« Paris vaut bien une messe », aurait-il dit. Le bon roi Henri IV est immédiatement apprécié des Parisiens. Il embellit la capitale en créant la Place royale (actuelle place de Vosges), dans le quartier du Marais. Les grands noms de la noblesse de robe se font édifier de luxueux hôtels particuliers dans ce quartier déjà à la mode.
L'ancienne place Royale (1605-1612), actuelle place des Vosges
"Párizs megér egy misét", mondta állítólag. IV. Henrik, a jó király azonnal népszerűvé vált a párizsiak szemében. Megszépítette a várost a Place royale (jelenleg Place de Vosges) létrehozásával a Marais negyedben. A hivatali nemesség nagyjai a korábban is divatos városnegyedben magánpalotákat építtettek maguknak.
Henri IV, lui, s’installe au Louvre. Il en agrandit la cour et fait construire en bord de Seine une galerie de près de 500 mètres de long. Le roi fait surtout bâtir le Pont-Neuf, un ouvrage révolutionnaire à L’époque, car il est le tout premier À traverser la Seine dans toute sa largeur. De plus, il est bordé de trottoirs et dépourvu de maisons. Le pont devient alors le lieu de promenade favori des Parisiens. En contre-bas, le square du Vert-galant porte le surnom attribué à Henri IV, connu pour ses multiples aventures amoureuses.
IV. Henrik a Louvre-ba költözött. Megnövelte az udvarát és közel 500 méter hosszú galériát építtetett a Szajna mentén. Megépíttette az akkori időben úttörőnek számító Pont-Neuföt (Új Híd), amely elsőként ívelte át a Szajnát teljes szélességében. Ráadásul járdák, és nem házak szegélyezték. A híd a párizsiak kedvenc sétaútja lett. A lejjebb található Vert-Galant tér a számos szerelmi kalandjáról ismert Henrik beceneve (Gavallér király) után kapta a nevét.
La place Dauphine
Le roi fait également édifier la place Dauphine sur l’île de la Cité, l’une des plus charmantes de la capitale encore aujourd’hui. Son règne prendra brutalement fin et ce, en partie à cause des embouteillages parisiens ! Le 14 mai 1610, Henri IV est assassiné dans son carrosse par François Ravaillac, considéré comme mentalement dérangé.
A király megépíttette a Cité-szigeten a Place Dauphine-t, amely ma is egyike a főváros legbájosabb tereinek. Uralkodása hirtelen ért véget. Ez részben a párizsi közlekedési dugóknak köszönhető! IV. Henriket hintójában gyilkolta meg a zavart elméjűnek tartott François Ravaillac.
Source : écoute
Traduit par P. Erzsébet
Lecture-correction : B. Kati
