Paris au Moyen Âge : Les commerçants – Párizs a középkorban: A kereskedők

Histoire de Paris – Párizs története (05)

Au Moyen Âge, la Seine pourvoit en eau les innombrables artisans et marchands de Paris : les bateliers bien sûr, mais aussi les tanneurs établis le long de la Bièvre (un affluant de la Seine), les pelletiers, les bouchers ou encore les bourreliers.

A középkorban a Szajna számtalan párizsi iparost és kereskedőt látott el vízzel: elsősorban a hajósokat, de a Bièvre (a Szajna mellékfolyója) mentén letelepedett tímárokat éppúgy, mint a szűcsöket, a mészárosokat vagy a szíjgyártókat.

Sous Philippe Auguste (1165-1223), ces professions s’organisent en corps de métier. Autrement dit, des règles viennent codifier leurs coutumes : chaque corps de métier a désormais son saint patron, son église, ses fêtes, son quartier. Ainsi, les tanneurs se trouvent dans le quartier  de l’église Saint-Marcel, les drapiers sur l’île de la Cité, les bouchers du côté du Châtelet, dans le quartier de la Grande Boucherie. Ces derniers forment une corporation très fermée composée d’une vingtaine de familles seulement, défendant jalousement leurs privilèges et traditions.

Fülöp Ágost (1165-1223) uralkodása alatt ezek a szakmák céhekbe szerveződtek. Másképpen szólva szabályok foglalták, emelték törvényi rangra a szokásaikat: minden céhnek volt saját védőszentje, temploma, ünnepei és saját városnegyede. Így a tímárok a Saint-Marcel templom negyedében; a ruhakereskedők az île de la Citén, a mészárosokat a Châtelet mellett, a Grande Boucherie (Nagy Mészárszék) negyedben telepedtek le. Ez utóbbiak nagyon zárt, mindössze mintegy húsz családból álló közösséget alkottak, féltékenyen védték kiváltságaikat és hagyományaikat.

D’ailleurs, on ne peut devenir boucher que de père en fils. Le bétail est d’abord vendu sur les champs de foire des Champeaux, puis abattu et dépecé du côté de la rue Saint-Denis. Dans le quartier, l’air est imprégné de l’odeur du sang. Et pour cause : tripes et boyaux sont déversés dans le fleuve par des rigoles à ciel ouvert.

A hentes-mészáros szakma egyébként kizárólag apáról fiúra szállt. A vágómarhát Champeaux vásárain értékesítették, majd a Saint-Denis utca mellett vágták le és dolgozták fel. Ebben a városnegyedben a levegő a vér szagával itatódott át. Nem véletlenül, mert a belek és belső részek a nyitott vízelvezetőkön keresztül zúdultak a folyóba.

La toponymie des rues illustre cette intense activité bouchère : rue aux Boeufs, rue aux Veaux, rue de l’Écorcherie, rue de la Tuerie ...Cette corporation est si riche qu’elle finance la reconstruction de Saint-Jacques-de-la-Boucherie à la fin du Moyen Âge. Cette église, qui possédait une relique de saint Jacques, était à l’époque l’objet d’un important pèlerinage. Aujourd’hui, il n’en reste plus que le clocher, la célèbre tour Saint-Jacques.

Az utcanevek jól szemléltették, hogy mészárosok szorgoskodtak a városnegyedben: Ökör utca, Borjú utca, Állatnyúzó utca, Disznóvágás utcája ... Ez a céh olyan gazdag volt, hogy a középkor végén finanszírozni tudta a Mészáros Szent Jakab  (Saint-Jacques-de-la-Boucherie) templom rekonstrukcióját. Ez a templom abban az időben jelentős zarándokhely volt, mert Szent Jakab egyik ereklyéjét birtokolta. A templomból ma már csak a híres Szent Jakab torony maradt.

Paris compte aussi des merciers, des apothicaires, des porteurs d’eau, des gantiers, des changeurs ... Sous Louis VII (1120-1180), ces derniers s’installent sur le Pont-au-Change*. En 1403, on y recense 50 bureaux de change et 51 ateliers d’orfèvres. Les drapiers et les tisserands ont droit à leurs propres halles marchandes, le marché des Champeaux : les futures Halles de Paris qui perdureront jusqu’au milieu du XXe siècle. En tout, on recense une centaine de métiers.

Párizsban rőfösök, patikusok, vízhordók, kesztyűsök és pénzváltók is működtek. VII. Lajos (1120-1180) idejében ez utóbbiak a Pont-au-Change* hídnál telepedtek le. 1403-ban itt ötven pénzváltót és ötvenegy ötvösműhelyt számláltak össze. A ruhakereskedők és a takácsok saját vásárcsarnokra voltak jogosultak: ez volt a Champeaux piac, a későbbi Les Halles de Paris (a párizsi Nagycsarnok), amely egészen a XX. századig fennmaradt. Lényegében, vagy száz foglakozást űztek a városban.

Les maîtres de certaines corporations deviennent « bourgeois de Paris » par lettre royale. Pour être bourgois, il faut habiter Paris avec sa famille depuis au moins un an, être catholique et payer ses impôts. Peu à peu,  la communauté des bourgeois forme une catégorie puissante et influente.

Bizonyos céhek mesterei királyi levél révén váltak "párizsi polgárokká". Hogy valaki polgár lehessen, annak bizony feltételei voltak: legalább egy évig Párizsban kellett élnie családjával, katolikusnak kellett lennie és fizetnie kellett az adót. A polgárok közössége egyre erősebb és befolyásosabb lett.

Dès le XIIIe siècle, ils ont le privilège d’élire leur représentant, le prévôt des marchands, qui siège à l’Hôtel de Ville. Lors du vote, les bulletins sont déposés dans un chaperon aux couleurs rouge et bleue, qui deviendront plus tard celles de Paris. Quant au sceau des « marchands de l’eau », il représente un bateau flottant sur la Seine, devenue depuis le blason de Paris. Les bourgeois les plus habiles participent activement à la vie municipale ou entrent dans l’administration royale.

A polgárok a XIII. századtól abban a kiváltságban részesültek, hogy megválaszthatták elöljárójukat, az úgynevezett prévot de marchands-t, (kereskedők képviselője), akinek a városházán volt a székhelye. A szavazás során, a szavazatok egy vörös és kék színű sisakba kerültek; jóval később ezek lettek Párizs színei. A "vízi kereskedők" pecsétje egy Szajnán úszó hajót ábrázolt, azóta ez lett Párizs címere. A legtehetősebb polgárok aktívan részt vettek a közösségi életben vagy a királyi közigazgatás tisztviselői lettek.

Certains se font anoblir, pour le prestige, mais aussi pour payer moins d’impôts ! Chargé de l’approvisionnement de la ville, des travaux publics et de l’assiette des impôts, le prévôt des marchandes est de plus en plus important au fil des siècles. C’est en 1789, avec la Révolution, que sa fonction sera remplacée par celle de maire.

Egyesek nemesi rangra emelkedtek, presztizsből, vagy hogy kevesebb adót kelljen fizetniük! A város élelmezéséért, a közmunkákért és az adóalapért felelős elöljáró egyre fontosabb személlyé vált a századok folyamán. Az 1789-es Francia Forradalom után ezt a szerepet a polgármester töltötte be.

Source : écoute
Traduit par P. Erzsébet
Lecture-correction : B. Kati

Vocabulaire

• un artisan – iparos
• un marchand – kereskedő
• un batelier – hajós, révész
• un tanneur – tímár
• un pelletier – szűcs, szőrmeárus
• un boucher – hentes, mészáros
• un bourrelier – szíjgyártó
• un corps de métier – céh, ipartestület
• un saint patron – védőszent
• un drapier – ruhakereskedő
• un privilège – kiváltság
• les tripes (pl) – belek, pacal
• un boyau, -x – belsőrész, belek
• une rigole à ciel ouvert – nyitott vízelvezető árok
• un mercier – rőföskereskedő
• un apothicaire – patikus
• un porteur d’eau – vízhordó személy
• un gantier – kesztyűkészítő
• un changeur – pénzváltó
• un orfèvre – ötvös
• un drapier – ruhakereskedő
• un tisserand – takács
• une halle marchande – vásárcsarnok
• un bureau de change – pénzváltó
• le sceau – pecsét
• le blason – címer

* Pont-au-Change : Nevét azon aranyműveseknek és pénzváltóknak köszönheti, akik a 12. században boltokat állítottak a hídra. Az aktuális hidat III. Napoleon uralkodása alatt, 1858-tól 1860-ig építették.