Bienvenu sur www.francianyelv.hu   A kijelölt francia nyelvű szöveg felolvasásához kattints a hangszóróra! Bienvenu sur www.francianyelv.hu GSpeech

Pages choisies de la prose hongroise des Lumières au romantisme. Anthologie bilingue Textes choisis et présentés par András Kányádi (Collection : Bibliothèque finno-ougrienne)

Felhívó a cím: Etelkától a szombatosokig. Kétnyelvű antológia, válogatás a magyar próza darabjaiból a felvilágosodástól a kései romantikáig, 1788-tól (Dugonics András: Etelka) 1859-ig (Kemény Zsigmond: A rajongók). A kötet az Inalco (Institut National des langues et civilisations orientales) a franciaországi hungarológia központ hallgatóinak közreműködésével készült, alkotó szerkesztő Kányádi András docens, az Egyetem magyar irodalom tanára. A könyv a L’Harmattan Kiadó gondozásában jelent meg Párizsban, 2021 decemberében (278 old.).  Íme Kányádi András ismertetője, francia indítással, majd bővebben magyarul….

Cette anthologie bilingue propose un aperçu de la prose hongroise, des Lumières au romantisme tardif, à partir d'Etelka, le premier roman hongrois original, écrit par András Dugonics (1788), jusqu'à la publication des Zélateurs de Zsigmond Kemény (1859), roman au centre duquel se trouvent les sabbataires, une secte protestante dont le mode de vie suit les préceptes de la religion juive.

Ez a kétnyelvű antológia betekintést kínál, a felvilágosodástól a kései romantikáig vonuló magyar prózába, az Etelka című első magyar regénytől (Dugonics András, 1788) egészen Kemény Zsigmond 1859-es keltezésű kiadványáig, a Rajongók című regényig, amelynek középpontjában a szombatosok állnak, akiknek életmódja követi a zsidó felekezet vallási előírásait. A rövid szemelvényekből álló fordítások az Inalco hallgatóinak munkája. A kötet a magyar irodalom II. József abszolutizmusától I. Ferenc József neoabszolutizmusáig húzódó időszakának eseménytörténetét vázolja fel. A bemutatott huszonhat szerző között nemcsak a legjobb magyar regényírókat (Eötvös, Jókai, Kemény) és a magyar költészet nagy alakjainak rejtett arculatát találjuk meg (Arany, Csokonai, Vörösmarty), hanem több olyan, az adott kor jegyzett íróit is, akik felkeltették az olvasók érdeklődését (Fáy, Jósika, Kisfaludy), vagy a kevésbé ismerteket (Gaál, Ney, Szekér) és olyanokat is, akiket alaptalanul elfeledtek (Csató, Kuthy, Vajda). A műfajok változatosságára és a szövegek minőségére helyezve a hangsúlyt, ez a könyv fontos hiányt pótol a közép-európai térség jelentősebb irodalmának közvetítésében, amelynek a XX. századot megelőző elbeszélőmód gazdagsága (narratív gazdagság) még kevéssé ismert a francia olvasók előtt. Ezen kívül a szándékunk a jövő fordítóinak bátorítása, hogy minél jobban megérthessék az irodalmi nyelv változását.

Kányádi András 28 oldalas bevezetőjében bemutatja a felvonultatott írók munkásságát, indokolva a választott művet. Az irodalomtörténeti ismertetéshez felvázolja az adott kor történelmi hátterét. Az antológia három fejezetből áll, harminc szemelvényt tartalmaz.  A huszonhat író között találjuk még Bessenyei Györgyöt (Tariménes utazása), Bajza Józsefet (Ottília. Szamosvári Ernyeihez) Petőfit (A hóhér kötele), Kölcsey Ferencet (A vadászlak). Néhány író két művel szerepel, például Fáy András (A különös testamentom, A Bélteky ház), Eötvös József (A falu jegyzője, Magyarország 1514-ben), Kemény Zsigmond, a már említett regényén kívül: Özvegy és leánya. A bibliográfia húszas listáján, a neves források között időben a legkorábbi 1937 (Baránszky-Jób László), a legközelebbi 2016 (Buzinkay Géza).

Kányádi András publikációiból: il a dirigé plusieurs volumes collectifs, dont Péter Esterházy et le postmodernisme (Petra, 2020). Textes traduits par les étudiants de hongrois de l'Inalco: Julia Bavouzet, Elena Bernard, Laurent Dedryvère, Roxána Giba, François Giraud, Jeanne Eveno, Bálint Liberman, Jean-Pierre Liotard-Vogt, Fanny Normand, Noé N'Semi, Ophélie Paris, Oliver Pfau, Yves Sansonnens, Philippe Stollsteiner, Gabrielle Watrin, Sara Weissmann. Et il est auteur de Dix mythes à la hongroise (L'Harmattan, 2017). Ez utóbbi kiadvány megérdemel rövid ismertetést.

DIX MYTHES À LA HONGROISE. Essais de mythocritique (214 old.)

Magyaros mítoszok. Mítoszkritikai esszék

A könyvismertető ajánlásából. A szimbolikus jelentések hordozói, az irodalmi mítoszok szüntelenül elárasztják a képzeletet. Ez a könyv válogatás a magyar irodalomban visszatérően jelentkező, öt évszázadon át vonuló és állandó felidézést kívánó tíz mitikus alakról. Megtaláljuk a dekadens Néró gyenge művészi kísérleteit, a Nagy Alföldön leledző Minótaurosz szörnyűséges retorikáját vagy a budapesti Városligetben tanyázó vámpírok dolgait. És egyúttal jó alkalom, hogy újra felfedezzük a magyar irodalom nagy tollforgatóit, mint Babits, Márai, Esterházy, Nádas vagy Krasznahorkai.

A fordítás kapcsán kis megjegyzés kívánkozik. A fordítás, mint tudjuk, szinte lehetetlen vállalkozás – kötöttség és szabadság egyszerre. Hogyan lehet átmenteni egy-egy mű értékeit?  Például Kemény Zsigmond regényének címe franciául lehetne: fanatiques, enthousiastes, passionnés, exaltés, fervents, zélés.  A választott francia verziónak ilyen értelme is lehet: Vakbuzgók. Sajátos értelmezés, jellemzés, érdekes hangulat, a mű értékeinek átmentésével. Vagy egy másik: Kányádi András olykor használja a ’magyar’ szót, jelzőként: „poésie magyare”, főnévként: „les origines des Magyars”. Mindez átgondolandó adalékot szolgáltat a magyar irodalomtörténet művelői számára. Segíthet bizonyos beidegződésektől, ítészi sablonoktól megszabadítani. Ugyanakkor a franciák előtt szélesíti a magyar nyelv-, kultúrtörténetben való tájékozódási mezőt.

Az Inalco intézménye Egyetem, fontos szerepet játszik a közép- és kelet-európai irodalom terjesztésében. Működését érdemes megismerni, az interneten széles tájékoztatás olvasható a tevékenységekről. Kutatás, tanítás, konferenciák, publikációik között magyar finnugoros nyelvészek írásai is feltűnnek, mint Pusztay János, Pomozi Péter. Fontos feladatokat látnak el, nagy lehetőség és alkalom, hogy a nyugati közönség, a franciák nemcsak a politikai hírcsatornákon jutnak információkhoz, hanem találkozhatnak a magyar irodalommal, és ezen keresztül a magyar történelemmel. Így nagyobb tér nyílik a magyar kultúra valós értékeinek megismerésére. A kutatáshoz jó lehetőséget és anyagot kínál a Finnugor könyvtár, a franciaországi finnugor könyvtár alapítója Aurélien Sauvageot (1897-1988). Megtalálható Sauvageot bibliográfiájának jelentősebb részét tartalmazó brosúra. A könyvtár különböző tárgyú köteteket jelentet meg, amelyek érintik a magyar, a finn és az észt területeket. A gyűjtemény néhány darabja, illetve témája a fentebb már említetteken kívül: A finn zene története, az Udmurokról, a Marikról, a Komikról Ázsiaiak Magyarországon, Az észt költészet és Baudelaire, Két szibériai őslakos költő, Az uráli nyelvekről és természetesen Századának nyelvésze: Aurélien Sauvageot.

Az Inalco működésének megismerésére kiváló alkalmat kínálnak Kányádi András megjelent munkái és a tizennyolc darabból álló könyvtári kollekció. (Lásd Collection: Bibliothèque finno-ougrienne) A következetes és alapos kultúraközvetítés jó példa franciásoknak, nyelvet tanulóknak és tanítóknak. És nagyszerű terepmunka nem csak franciás irodalomtörténészeknek.

Mindez fordítva is, a másik térség felé is érvényes. Erre honlapunk is több példával szolgál: A magyar nyelv, költészet francia szemmel

A kijelölt francia nyelvű szöveg felolvasásához kattints a hangszóróra! Francianyelv.hu felolvasó