A tanszéken a francia és újlatin nyelvtörténeti, a szövegtani-szövegnyelvészeti, szemantikai és lexikológiai kutatásoknak van hagyománya. A szövegtan integratív kerettudomány-voltával és diszciplínakörnyezetével összhangban hagyományosak az interdiszciplináris kutatások is, különös tekintettel az irodalmi diskurzus nyelvészeti megközelítésére s a narratológiára.
A jelenleg is folyó s a tervbe vett nyelvészeti kutatások közös nevezője a textológiai megközelítés. Ez a külső tudományos kapcsolatainknak is egyik alapeleme. A kar Magyar Nyelvtudományi Intézete által vezetett, OTKA-támogatású poliglott szövegnyelvészeti-szövegtani kutatóprogramnak négy kollégánk is résztvevője (Csűry A., Csűry I., Kiss S., Skutta F.).
A folyó kutatások, melyek a szöveg makrostruktúrájának problémáira irányulnak, kitüntetetten foglalkoznak kontrasztív (magyar-francia) nyelvészeti kérdésekkel és a szóbeli kommunikáció szövegtani sajátosságaival. E terület aktualitását, interdiszciplináris kapcsolódási pontjait és az alkalmazott tudományhoz fűződő aspektusait nem lehet eléggé hangsúlyozni. Ugyanez mondható el a konnektorok - Csűry I. nevéhez fűződő - kutatásáról is, ami a szövegnyelvészet, illetve a szemantika és a pragmatika kulcskérdése, de - a markáns külföldi érdeklődéssel szemben - a hazai nyelvtudománynak hiányterülete.
Mindezen kutatások alapkérdései egyben - evidens módon - szintaktikaiak és szemantikaiak is. Ez áll arra a szövegnyelvészet és a nyelvtörténet metszethalmazába tartozó projektumra is, melynek tárgya az igenem mondattana és szövegszemantikája, s amely most nyert OTKA-támogatást (2005-2008, résztvevők: Kiss S., Marádi K., Skutta F.).
A szemantika jelen volt és van Marádi K. más kutatásaiban is, aki egyébként a szaknyelvek kérdését és a történeti szemantikát tanulmányozza. Ez utóbbi terület vezette el az implicit jelentés problematikájához is. A kommunikáció explicit formában meg nem jelenő tartalmai nyelvészeti kutatásaink középpontjába kerülnek, hisz ezek minden szövegtani vizsgálódás számára megkerülhetetlenek. Így a konnektorkutatásnak is (Csűry I.) kiemelt témája a konnektorpólusok azonosítására alkalmas formális kritériumok keresése és a konnektorműködés bemenetéül szolgáló nem explicit tartalmak feltárása.
A szemantikai kutatás másik elágazását a lexikológiai/lexikográfiai munkák jelentik, s itt az alkalmazott nyelvészethez is eljutunk. Marosvári M. specializálódott erre a területre. Kutatásainknak ez az ága kiváló példa a kutatás közvetlen hasznosulására: korábban Csűry A. és Csűry I. EU-szakterminológiai szójegyzéket írt, mely megjelenésekor (1998) hiánypótló mű volt; ugyanez a két kolléga az Akadémiai Kiadónál megjelent Francia-magyar nagyszótár elkészítésében is közreműködött szerkesztőként, illetve szerzőként.
A nyelvészet és irodalomtudomány határmezsgyéjén folytatott kutatások keretében Skutta F. jelenleg - a franciaországi kutatási eredmények tanulmányozása mellett - az elbeszélés modernkori elméletének kezdeteit vizsgálja, és a XX. század első évtizedeinek elbeszélés-elméleteinek tárgyában már megkezdett munkájának befejezésén dolgozik. Marosvári M. is folytat részint a stilisztikával, részint pedig a fordítástudománnyal érintkező lexikológiai kutatásokat (Pétrus Borel egyes műveinek, illetve a francia Szabó Magda-fordításoknak az elemzése, az acadiai francia nyelvhasználat A. Maillet regényeiben).
Konferenciák, kiadványok
A Studia Romanica de Debrecen szaporodó nyelvészeti kiadványai az utóbbi néhány évben a kutatások fellendüléséről tanúskodnak. Az 1999-ben rendezett La linguistique textuelle dans les études françaises című konferencia előadásait a hasonló című kötet tartalmazza. Csűry I. Le champ lexical de MAIS című könyve a konnektorokról, az ellentét jelentésviszonyáról és a francia ellentétjelző konnektorokról szóló monográfia. Csűry A. Les pronoms indéfinis du français contemporain című könyve a francia határozatlan névmások leírását helyezi új alapokra. Az Études de linguistique française című kötet a tanszék nyelvész doktoranduszainak dolgozatait adja közre.
