Az intézményt eredetileg Jean-Francois Champollion (1790-1832) francia nyelvészrõl, az óegyiptomi hieroglif írás megfejtõjérõl nevezték el, aki annak köszönhette hírnevét, hogy 1822-ben sikerült megfejtenie az úgynevezett rosette-i kõ hieroglif írását.

Ma már azonban a múzeum nemcsak a régi Egyiptom írását ismerteti az érdeklõdõkkel, hanem a világ összes nyelveinek keletkezését is. A múzeum nagyszabású átépítése és bõvítése július végére befejezõdött, de hivatalos megnyitására csak a közelmúltban került sor.

Négy emeleten, több mint 2000 négyzetméteres területen tekinthetõ meg az esztétikailag teljesen átépített múzeumban a nyelvek 5300 éves történtét bemutató kiállítás és az épület ötletekben gazdag felújítását már annak homlokzata is elárulja: az ablakokban és az árkádok nyílásaiban a legkülönbözõbb nyelvek - héber, etruszk és japán - betûi fogadják a látogatókat. Az impozáns látvány azáltal keletkezett, hogy a homlokzat tulajdonképpeni fala mögött második falat emeltek üvegbõl és abba 42 nyelv ezer írásjelét feltüntetõ rézlapot építettek be.

A múzeum központi témája továbbra is a hieroglifák keletkezésének és fejlõdésének története, amelynek az 1790. december 23-án Figeacban született Jean-Francois Champollion egész életét szentelte. Sikerült kiderítenie, hogy az óegyiptomi írás Krisztus elõtt 3500 körül keletkezett és elsõnek fejtette meg azt.

Körülbelül még kétszáz évvel ezelõtt is titokzatos mágikus szimbólumnak tartották a hieroglifákat. Champollionnak, aki 25 éves korára már tíz nyelven tudott, nemcsak a hieroglifák megfejtését köszönhetjük, hanem a papok által alkalmazott írásét (görögül "hieratikosz") és az óegyiptomi népies (görögül: "demotikosz") írásét is.

A múzeum elsõ emeletét kizárólag Champollionnak szentelték. A fáradozásának sikereirõl és a nehézségekrõl egyaránt beszámoló levelei éppen úgy megtekinthetõk, mint azok a csodálatos tárgyak, amelyeket húszhónapos egyiptomi tartózkodásáról (1830) hozott magával, így szobrok és templomi feliratok töredékei olyan hieroglifákkal, amelyeknek ismerõi csak magas rangú személyiségek - fáraók, uralkodók és tisztviselõk - lehettek.

A múzeum látnivalói ötletesen sorakoznak fel: mûtárgyak, köztük sztélék, kéziratok és kalligrafiák vezetnek el a nyelvekhez, elsõsorban azokhoz, amelyekbõl az idõk folyamán újabb nyelvek és írásjelek fejlõdtek ki, mint a kínai vagy a maja ékírás. Az 5300 évvel ezelõtti "földkörüli utazást" videón elhangzó ismertetés kíséri. (Forrás: Kulturpart)