A francia állam, Köztársasági elnök, Parlament, Szenátus, Nemzetgyûlés felépítése, mûködése címszavakban. Olyan dolgok, amik ismerete nélkül nem lehet helyesen értelmezni, fordítani, hiszen a rendszer nem teljesen kompatibilis a magyarral.
A francia intézmények
Az Alkotmánytanács A Köztársasági Elnök A miniszterelnök és a kormány A Parlament Az igazságszolgáltatás Himnusz és jelmondat A francia nemzeti lobogó Nemzetvédelem
Az Alkotmánytanács
Kilenc tagból áll, és többek között a választások szabályos lefolyását felügyeli, valamint az organikus és az elé terjesztett törvények alkotmányosságát.
További információk : www.conseil-constitutionnel.fr
A Köztársasági Elnök
{mosimage}A Köztársasági Elnököt öt évre választják meg közvetlen általános választás útján (az öt évre szóló mandátumot a 2000. szeptember 24-i népszavazás után vezették be Franciaországban).
Nicolas Sarkozy-t, az V. Köztársaság hatodik elnökét 2007. május 6-án választották meg.
A köztársasági elnök kinevezi a miniszterelnököt és ez utóbbi javaslatára a kormány tagjait (ld. az Alkotmány 8. cikkelyét).
Elnököl a kormányüléseken, kihirdeti a törvényeket és õ a hadseregek fõparancsnoka. Feloszlathatja a Nemzetgyûlést, és súlyos válság esetén rendkívüli jogokat gyakorolhat. (Alkotmány 16. cikkely).
További információk : www.elysee.fr
A miniszterelnök és a kormány
A miniszterelnök vezetésével a kormány meghatározza és végrehajtja a nemzetpolitikát. A miniszterelnök felel a Parlament elõtt (Alkotmány 20. cikkely). A miniszterelnök irányítja a kormány tevékenységét és biztosítja a törvények végrehajtását (21. cikkely). Dominique de Villepint 2005. május 31-én nevezték ki miniszterelnöknek.
További információk : www.premier-ministre.gouv.fr
A Parlament
{mosimage}Két kamarából áll :
- A Szenátusból, amelynek tagjait 2003 óta hat évre választják meg közvetett általános választás útján (ezt megelõzõen kilenc évre szólt a mandátumuk) és a szenátorok 1/3-át minden harmadik évben újraválasztják.
- A Nemzetgyûlésbõl, amelynek képviselõit öt évre választják meg közvetlen általános választás útján.
A két kamara, a kormány munkájának ellenõrzésén túl, kidolgozza és megszavazza a törvényeket. A két intézmény közötti egyet nem értés esetén a Nemzetgyûlésé az utolsó szó.
A Szenátus
A Szenátus 331 szenátorból áll, akik a következõképpen oszlanak meg a 2004. szeptemberi választások óta : Népi Mozgalom Uniója csoportja: 156 Szocialista csoport : 97 Centrista Unió csoportja : 33 Kommunista, republikánus és polgári csoport : 23 Európai demokratikus és szociális összefogás csoportja : 15 Függetlenek : 7
További információk : www.senat.fr
A Nemzetgyûlés
A Nemzetgyûlés 577 képviselõbõl áll, akik a következõképpen oszlanak meg : Népi Mozgalom Uniója csoportja: 351 (+ 10 kapcsolt listával induló képviselõ) Szocialista csoport: 141 (+ 8 kapcsolt listával induló képviselõ) Unió a Francia Demokráciáért csoportja : 27 (+ 4 kapcsolt listával induló képviselõ) Kommunista és republikánus képviselõkbõl álló csoport : 22 Egyik csoporthoz sem tartozó képviselõk : 11
További információk : www.assemblee-nationale.fr
Az igazságszolgáltatás
A személyi szabadság õrzõjeként (ld. az Alkotmány 66. cikkelyét), Franciaország igazságügyi hatósága oly módon van megszervezve, hogy alapvetõ különbséget tesz a rendes bíróságok között, amelyek a személyek közötti jogvitákat hivatottak rendezni, és a közigazgatási bíróságok között, amelyek az állampolgárok és a közhatalom közötti jogvitákat rendezik.
A jogszolgáltatási rend kétfajta igazságszolgáltatást különböztet meg:
- A polgári igazságszolgáltatást :
rendes bíróság (elsõfokú bíróság) vagy szakbíróság (egyesbíróság, kereskedelmi bíróság, társadalombiztosítási ügyek bírósága és a Munkaügyi Bíróságok Fõtanácsa, amely a munkavállalók és a munkáltatók közötti jogvitákat hivatott rendezni).
- A büntetõ joghatóságokat, amelyek három szinten kezelik a törvénysértéseket, így megkülönböztetjük :
- a rendõrbíróság által rendezett szabálysértéseket,
- a büntetõbíróság hatáskörébe tartozó vétségeket,
- az esküdtszék hatáskörébe tartozó bûncselekményeket.
Létezik végül egy különleges joghatóság, amely egyaránt illetékes polgári- és büntetõjogi ügyekben is, ez pedig a fiatalkorúak bírósága.
A Semmítõszék, a legfelsõbb bíróság feladata, hogy megvizsgálja a fellebviteli bíróságok által meghozott határozatok ellen benyújtott jogorvoslati kérelmeket.
A közigazgatási bíróságok csúcsán az Államtanács áll, amely végsõfokon dönt a közigazgatási jogcselekmények törvényességérõl. Továbbá a kormány is kikérheti a tanácsát véleményezésre a törvénytervezetek és bizonyos határozattervezetek esetében.
További információk : www.justice.gouv.fr ; www.conseil-etat.fr
Himnusz és jelmondat
A rajnai hadsereg harci dala 1792-ben, Strassbourgban született meg, majd Marseillaise néven 1795. július 14-én nemzeti himnusszá nyilvánították. A Francia Köztársaság jelmondata « Szabadság, Egyenlõség, Testvériség ». (Liberté, Égalité, Fraternité)
A francia nemzeti lobogó
{mosimage}1789-ben La Fayette összevonja a fehér színt, a királyság szimbólumát a párizsi Nemzetõrség kék-piros kokárdájának színeivel. A háromszínû zászló a Francia Köztársaság hivatalos jelképe.
Nemzetvédelem
2004-ben a nemzetvédelem költségvetése 32,40 milliárd eurót tett ki, azaz a bruttó hazai össztermék (GDP) 2,01%-át, és az állami költségvetés 11,42%-át.
A 2003-2008 közötti idõszakra vonatkozó, a katonai programról alkotott törvény, amely a köztársasági elnök és a kormány azon akaratát tolmácsolja, hogy Franciaországot egy a szükségleteinek megfelelõ védelemmel lássa el, meghatározza az elérendõ eszközöket és létszámokat.
Szerves részét képezi azon törekvésünknek, hogy a védelmi eszköztárunkat az aktuális kihívásokhoz igazítsuk. Ez az eszköztár a következõkkel fejezhetõ ki : a terrorizmus elleni harc eszközeinek megerõsítése, a francia nukleáris elrettentés biztonsága és megbízhatósága, Franciaország részvétele a krízisek megelõzésében és megoldásában (15-20 ezer katona vesz részt hadmûveletekben), katonai együttmûködés a NATO-n és az Európai Unión belül.
2004-ben a francia haderõk létszáma - mind a katonai, mind a civil személyeket figyelembe véve - 436 708 fõt tett ki, akik a következõképpen oszlottak meg: 162 350 fõ a szárazföldi hadseregben 69 276 fõ a légierõben 54 656 fõ a tengerészetben 103 806 fõ a csendõrségben 46 620 fõ a közszolgálatban (egészségügy, szociális tevékenység…).
További információk : www.defense.gouv.fr
