Ha szent Medárdkor esik,
Negyven napon át tart az eső.
Ám az esőnek vége szakad,
Mikor szent Barnabás eljő.
"S'il pleut à la Saint-Médard,
Il pleut quarante jours plus tard.
Mais vient le bon saint Barnabé
Qui peut encore tout raccommoder".
Szent Médard, az ősi Franciaország egyik jeles és szent püspöke. Az ötödik század vége felé született Salency faluban, Noyon egyházmegyében, Picardie-ban, egy példás élet után Tournai püspökének lett kinevezve. Ebben a városban, Noyon-ban halt meg 545-ben. I. Clotaire király nagy pompával temettette el Soisson-ban vállán cipelve a szent testét.
Saint-Médard est un des plus illustres et des plus saints évêques de l'ancienne France. Né vers la fin du Ve siècle, au village de Salency, diocèse de Noyon, en Picardie, il fut, après une vie exemplaire, nommé évêque de Tournai. C'est dans cette ville de Noyon qu'il mourut, le 8 juin de l'an 545. Le roi Clotaire Ier le fit enterrer en grande pompe à Soissons et porta le corps du saint sur ses épaules.
De honnan származik ez a legenda?
Szent Medárd volt egy társa, akit különösen kedvelt, ez Alibron mester (az ő szamara) volt személynek felruházva, titokzatos módon eltűnt az égi istállóból. Szent Medárdot olyan mély bánatot érzett eltűnése miatt, hogy sírni kezdett, olyannyira, hogy a föld víz alá került.
Három nap múlva, Barnabás találkozott szegény szent Medárddal.
- Ej, testvér! A csacsidat keresed? Én vagyok, aki megviccelt téged. Szeretném visszadni neked.
Ebben a pillanatban, szent Medárd könnyei elapadtak, arcán a nap sugara ragyogott.
Mais d'où vient cette légende ?
Saint-Médard avait un compagnon qu'il affectionnait particulièrement ; c'est maître Aliboron (son âne) en personne, disparut subrepticement des écuries célestes. Saint-Médard conçut un si vif chagrin de cette disparition qu'il se mit à pleurer, tant et tant que la terre fut inondée.
Hors, trois jours après cet évènement, voilà que Barnabé rencontre le pauvre Saint-Médard :
« Eh ! Confrère, vous cherchez votre baudet ? C'est moi qui vous l'ai pris pour faire une farce... J'aime mieux vous le rendre. »
Aussitôt, les pleurs de Saint-Médard cessèrent de couler et son visage s'éclaira d'un gai rayon de soleil.
Egy másik legenda
Medárd 460 körül született Salency-ben, Saint-Quentin közelében. Egy napon, a gyerek, apja lovait örzi, amikor egy férfi halad el mellette, egy nyereggel.
- Elpusztult a lovam - mondta.
Medárd, mélyen megindulva, felajánlott neki egy lovat, azokból, amelyeket őrzött.
Ebben a pillanatban esni kezdett az eső.
Medárdot keresik, aki egy tölgyfa alatt talál menedéket.
Micsoda meglepetés! A fiút, kitárt szárnyakkal egy hatalmas sas védi az esőtől.
Une autre légende
Médard est né vers 460 à Salency, près de Saint-Quentin. Un jour, enfant, il garde dans un pré les chevaux de son père, quand un homme passe portant une selle. "Mon cheval est mort", dit-il. Médard, tout ému, lui offre un des chevaux dont il a la garde.
C'est alors que la pluie se met à tomber.
On vient chercher Médard, abrité sous un chêne.
Etonnement ! Un grand aigle aux ailes déployées, protège le garçon de la pluie.
És egy másik legenda szerint, Medárd esernyőkereskedő volt. Egyik évben, amikor csodálatos idő volt, szent Medárd - akinek rosszul ment az üzlet -, Istenhez imádkozott, hogy legalább negyven napon keresztül essen az eső. A kérés teljesült és minden évben, ebben az időben, sok esernyőt adott el.
Et une autre légende affirme que saint Médard était marchand de parapluies. Une année où il fit très beau, saint Médard, qui avait fait de mauvaises affaires, pria Dieu de faire tomber la pluie pendant au moins quarante jours. Il fut exaucé et chaque année, à l'époque de sa fête, il vendait beaucoup de parapluies.
