A tarte Tatin [ejtsd: tárt táten], vagyis a Tatin kisasszonyok tortája, vékony ropogós tésztájú almatorta édes és ragacsos karamellel a tetején.

A torta története a századfordulóig nyúlik vissza. Caroline et Stéphanie Tatin testvérek voltak, együtt vezették Lamotte-Beuvron-ban (Franciaország középső részén, Orléans-tól nem messze található kisváros) a mai napig is működő jónevű fogadójukat. A fáma szerint egy nap az egyik gáláns vendég bőbeszédűségével feltartotta Stéphaniet, aki közben teljesen megfeledkezett a desszertről.

Ijedtében a konyhába rohant, ahol megpillantotta, a meghámozott almákat. Ezeket gyorsan vajjal és cukorral együtt bedobta egy vas serpenyőbe és a kemencébe tette. Mikor szórakozottságából magához tért, rádöbbent, hogy amibe belefogott, az se nem torta, se nem sült gyümölcs lesz. Mi mást tehetett volna; a gyümölcs ekkor már javában sült, az illatok terjengeni kezdtek és a kiszolgálás gyorsan haladt, desszert pedig sehol… Nem volt visszaút, a vészhelyzetben tészta került a gyümölcsre. Sütés közben a gyümölcs omlósra puhult, míg a cukor karamellizálódot. Majd, jött az újabb rémület: hogyan is lehetne ezt - az első pillantásra „sütiszörnyet” - tálalni?! Hát fordítva! És megszületett a tarte Tatin.{nomultithumb}

A hír úgy járja, hogy ez a fejenálló almatorta a francia gasztronauták megkülönböztetett kedvence. Az eredeti recept almával készült, de akiben kicsit is hajlam van az újításra, megpróbálhatja körtével, sárgabarackkal, birsalmával, de akár fügével is. Egzotikusabb verzióban egyaránt ízletes mangóval, ananásszal, vagy banánnal.

A „Tatin kisasszonyok tortája” elnevezést 1926-ban Curnonsky-tól, a híres francia író, novellista és gasztronómustól, kapta.

Főszabály az alapanyagok minőségének respektálása. Ezen már nem is szabad meglepődnünk, hiszen franciákról van szó! Ebben a receptben illetlenség margarint használni vaj helyett, és több mint jótanács, hogy közepesen érett gyümölcsöket válasszunk. Ha a gyümölcsök éretlenek, több cukorra lesz szükség, ami nem éppen válik a végső ízhatás előnyére. Ha túlságosan érettek, akkor pedig félő, hogy egy „lekváros süti” lesz a végeredmény.

A „Tatin kisasszonyok tortája” elnevezést 1926-ban Curnonsky-tól, a híres francia író, novellista és gasztronómustól, kapta. Ezt a közkedvelt édességet Ő ruházta fel nemesi címmel és ajándékozta meg világraszóló gasztronómiai útlevéllel.

Igazi klasszikus és nagyon mutatós! Az élvezeti élmény kevés fahéjjal vagy egy gombóc vanília fagylalttal növelhető.

A hozzávalókért és az elkészítést módjáért látogasd meg partnerünket, a LaCuisine.hu-t!