Karácsony Franciaországban is csupa hagyomány, bár az évszázados francia tradíciók és a különböző kultúrák szokásai között húzódó éles határvonalak mára már elmosódni látszanak. Ahogy a világ más országaiban, úgy a gallok hazájában is családi és keresztény ünnep a Karácsony, bár vallásos fénye egyre jobban megkopni látszik. Ennek hátterében nem csupán a társadalom szekularizációja áll, hanem az államot és egyházat, a hétköznapi életet és vallást szétválasztani akaró republikánus eszmék is meghúzódnak.
Nem is a franciákról beszélnénk, ha nem lennének regionális különbségek. A karácsonyi hagyományok sokszínűségét tekintve a kelet-franciaországi Lorraine (Lotharingia) és Alsace (Elzász) vidékei a legváltozatosabbak. Karácsonyi vásáraik világhírűek: Lorraine tartományban - Nancy városában - rendezik meg a Szent Miklós karácsonyi parádét, míg a Vogézek hegyei közt rejlő Metz karácsonyi vására a második legnagyobb az országban. Ezeknek a karácsonyi „mulatságoknak” elmaradhatatlan kelléke a tűzijáték.
A díszkivilágítás meghatározza Franciaország karácsonyi képét. Párizs, a fényűző város, ilyenkor díszbe öltözik, több mint 400 ezer lámpa kelti életre az ünnepi hangulatot. Nemcsak az áruházak, az utcai fasorok is aranyszínű égősoroktól csillognak, a Champs-Elysée fényárban úszik több mint egy hónapon át.
De hogyan is ünnepelnek a franciák otthonaikban? A magyar hagyományoktól eltérően Franciaországban nem minden család büszkélkedik karácsonyfával. Ennek leginkább Elzászban - a karácsonyfa hazájában - van kultúrája. Akik bármilyen fantáziát is látnak a feldíszített fenyőfában - velünk, magyarokkal ellentétben - nem 24-én, hanem már jóval korábban felállítják azt, viszont Vízkeresztkor szigorúan le is bontják. A fákra szinte soha nem kerül ehető dísz, alias szaloncukor.
A hagyományőrző családok apraja-nagyja 24-én este közösen vacsorázik. Az ajándékokat szigorúan éjfél után lehet csak kibontani, vagyis a korán nyugovóra térők kizárólag másnap fedezhetik fel a Télapó (Père Noël) által becsempészett ajándékokat.
Franciaországban csak 25-e hivatalos ünnepnap, ekkor van az igazi ünnepi ebéd, melynek hagyományos „napirendi pontjai” az előétel, főétel, sajt, desszert, bor, majd kávé.
Az előétel rendszerint füstölt lazac, libamájpástétom vagy kagyló. Főfogásként rendszerint szárnyast fogyasztanak; gesztenyével töltött csirke, pulyka, vagy liba kerül a terítékre. A francia palettáról nem hiányozhat a sajt, melyet végül a desszert követ. Az édesség szinte mindig egy kávés-csokoládés krémmel töltött piskótatekercs, melyet fatörzsnek álcáznak. Külsejét fatörzsszerűen mintázzák, fenyőfákkal díszítik, a havat pedig porcukor szimbolizálja. Ez a különleges karácsonyi fatörzs franciául Bûche de Noël névre hallgat. Egyes családok tartják a 13 féle desszert hagyományát, mellyel az Utolsó vacsora, a 12 apostol és Jézus emlékét idézik. Végül a minőségi bor és az ízletes kávé zárja a két napig tartó kulináris dőzsölést.
Franciaországban étellel búcsúznak a Karácsonytól is. Január 6-án a pékségekben megjelenik a Galette des Rois, azaz a királyok kalácsa, mely az evés és a játék adta mulatozás örömeit fonja össze. A keresztények ekkor a három királyok Jézusnál tett látogatását ünneplik. A játék lényege, hogy a leveles tésztájú süteménybe porcelán figurát sütnek, melynek szerencsés megtalálója papírkoronát kap (ezt a süteményhez adják) és hivatalos királlyá koronáztatik.
További - főleg gasztro - érdekességek parnterünk, a LaCuisine.hu oldalán!
