Nyelvtanulás közben, olykor különös jelekkel találkozunk. Bizonyos jelöléseket már ismerünk, másokat még nem vagy bizonytalanok vagyunk értelmezésében. Ehhez kíván segítséget adni ez az írás.

[a] – Hangszíne megegyezik a magyar á hangszínével, de röviden ejtik: la, papa

[ã] – Orrhang. Úgy hangzik, mintha orrunkat befogva próbálnánk an-t ejteni: an, pendant

[ɛ] – A magyar zárt e hanghoz hasonlóan hangzik: fer, vers.

[ɛ̃] – Orrhang. Úgy hangzik, mintha orrunkat befogva próbálnánk azt mondani, hogy en:
         fin, Tintin.
[e] – Hangszíne megegyezik a magyar é hangszínével, de röviden ejtik: clé, téléphone

[ə] – Nagyon röviden ejtett, teljesen hangsúlytalan ö: secret, appartement.

[ɔ] – Nyílt magánhangzó. Úgy hangzik, mintha a magyar o hangot nyitottabb szájjal
         ejtenénk: code, molle.

[ɔ̃] – Orrhang. Úgy hangzik, mintha orrunkat befogva próbálnánk nyílt o-t és n-et ejteni:
         bon, montons.

[ø] – A magyar ö hangnak felel meg: feu, curieux

[œ] – Nyílt magánhangzó. Úgy hangzik, mintha a magyar ö hangot nyitottabb szájjal
           ejtenénk: coeur, moteur.

[œ̃] – Orrhang. Úgy hangzik, mintha orrunkat befogva próbálnánk nyílt ö-t és n-et ejteni:
           un, brun.

[ɥ] – A magyar ü hangnak felel meg: une, brune

[w] – Félmagánhangzó. Nagyon röviden ejtett magyar u hangnak felel meg: moi, oui.

[ɥ] – Félmagánhangzó. Nagyon röviden ejtett magyar ü hangnak felel meg: lui, circuit

[s] – A magyar sz hangnak felel meg: cent, souci.

[ʃ] – A magyar s hangnak felel meg: biche, cloche

[ʒ] – A magyar zs hangnak felel meg: je, janvier.

[η] – A magyar ny hangnak felel meg: peigne, gagner

[ʀ] – A magyar r hangtól eltérően, nem a nyelv
         hegyével, hanem az ínycsappal (az uvulával) képzett, ún. "uvuláris" r: grand, rire.

Forrás: Karakai Imre – Francia nyelvtan magyaroknak