Nyelvtanulás közben, olykor különös jelekkel találkozunk. Bizonyos jelöléseket már ismerünk, másokat még nem vagy bizonytalanok vagyunk értelmezésében. Ehhez kíván segítséget adni ez az írás.
[a] – Hangszíne megegyezik a magyar á hangszínével, de röviden ejtik: la, papa
[ã] – Orrhang. Úgy hangzik, mintha orrunkat befogva próbálnánk an-t ejteni: an, pendant
[ɛ] – A magyar zárt e hanghoz hasonlóan hangzik: fer, vers.
[ɛ̃] – Orrhang. Úgy hangzik, mintha orrunkat befogva próbálnánk azt mondani, hogy en:
fin, Tintin.
[e] – Hangszíne megegyezik a magyar é hangszínével, de röviden ejtik: clé, téléphone
[ə] – Nagyon röviden ejtett, teljesen hangsúlytalan ö: secret, appartement.
[ɔ] – Nyílt magánhangzó. Úgy hangzik, mintha a magyar o hangot nyitottabb szájjal
ejtenénk: code, molle.
[ɔ̃] – Orrhang. Úgy hangzik, mintha orrunkat befogva próbálnánk nyílt o-t és n-et ejteni:
bon, montons.
[ø] – A magyar ö hangnak felel meg: feu, curieux
[œ] – Nyílt magánhangzó. Úgy hangzik, mintha a magyar ö hangot nyitottabb szájjal
ejtenénk: coeur, moteur.
[œ̃] – Orrhang. Úgy hangzik, mintha orrunkat befogva próbálnánk nyílt ö-t és n-et ejteni:
un, brun.
[ɥ] – A magyar ü hangnak felel meg: une, brune
[w] – Félmagánhangzó. Nagyon röviden ejtett magyar u hangnak felel meg: moi, oui.
[ɥ] – Félmagánhangzó. Nagyon röviden ejtett magyar ü hangnak felel meg: lui, circuit
[s] – A magyar sz hangnak felel meg: cent, souci.
[ʃ] – A magyar s hangnak felel meg: biche, cloche
[ʒ] – A magyar zs hangnak felel meg: je, janvier.
[η] – A magyar ny hangnak felel meg: peigne, gagner
[ʀ] – A magyar r hangtól eltérően, nem a nyelv
hegyével, hanem az ínycsappal (az uvulával) képzett, ún. "uvuláris" r: grand, rire.
Forrás: Karakai Imre – Francia nyelvtan magyaroknak