Comment est-on arrivé du françois au français ? - Hogyan jutottunk el a françois-tól français-ig?

Le français est une langue romane. Sa grammaire et la plus grande partie de son vocabulaire sont issues des formes orales et populaires du latin, telles que l’usage les a transformées depuis l’époque de la Gaule romaine. Les Serments de Strasbourg, qui scellent en 842 l’alliance entre Charles le Chauve et Louis le Germanique, rédigés en langue romane et en langue germanique, sont considérés comme le plus ancien document écrit en français.

• A francia nyelv a galloromán nyelvcsoporthoz tartozó nyelv. Nyelvtanának és szókincsének legnagyobb része a beszélt hétköznapi latin nyelvből származik. A strasbourgi eskü (Les Serments de Strasbourg), amely 842-ben pecsélte meg Károly (Charles le Chauve) és Lajos (Louis le Germanique) szövetségét - amely galloromán és latin nyelven íródott -, tekintjük a legrégebbi francia nyelven írt dokumentumnak.

Au Moyen Âge, la langue française est faite d’une multitude de dialectes qui varient considérablement d’une région à une autre. On distingue principalement les parlers d’oïl (au Nord) et les parlers d’oc (au Sud). Avec l’établissement et l’affermissement de la monarchie capétienne, c’est la langue d’oïl qui s’impose progressivement.

• A középkorban a francia nyelv számos nyelvjárásból tevődött össze, amelyek jelentősen eltértek az egyes régiókban. Alapvetően északi (d’oïl) és déli (d'oc) nyelvjárást különböztetünk meg. A Capeting-monarchia létrehozásával és konszolidációjával, a "langue d’oïl" fokozatosan tért hódított.

Mais on peut dire que la France est, comme tous les autres pays d’Europe à cette époque, un pays bilingue : d’une part, la grande masse de la population parle la langue vulgaire (ou vernaculaire), qui est aussi celle des chefs-d’œuvre de la littérature ancienne (la Chanson de Roland, le Roman de la rose...) ; d’autre part, le latin est la langue de l’Église, des clercs, des savants, de l’enseignement, et c’est aussi l’idiome commun qui permet la communication entre des peuples aux dialectes plus ou moins bien individualisés.

• Elmondhatjuk, hogy ebben az időszakban Franciaország, mint Európa más országai is, kétnyelvű ország volt: az egyik a köznyelv (vagy népnyelv), amelyet a lakosság nagy tömegei beszéltek - ez az ősi irodalom remekműveiben is fellehető - ; a másik a latin, amely az egyház, a papság, a tudósok, az oktatás közös nyelve volt, és amely lehetővé tette a többé-kevésbé egyedi dialektusú személyek közötti kommunikációt.

Malgré la progression continue du français, cette coexistence se prolonge jusqu’au XVIIe siècle, et même bien plus tard dans le monde de l’Université et dans celui de l’Église.

• Annak ellenére, hogy a francia nyelv folyamatosan fejlődött, ez az egyidejű létezés (farncia és latin) elhúzódott egészen a XVII. századig, sőt, később az egyetemeken és a egyházi világban is fennmaradt.

On doit les premières normes de l’orthographe de la langue française à l’Académie française, créée en 1635 par Richelieu. Ses 40 membres devaient fixer la langue et les règles d’orthographe selon l’étymologie ou la prononciation des mots. Comme l’alphabet latin ne suffisait pas à transcrire toutes les sonorités de la langue, de nouvelles lettres sont nées comme le v ou le j. En 1740, les consonnes inutiles disparaissent. Puis certaines terminaisons en « ois » comme dans « françois » sont remplacées par « ais ».
Ainsi, le françois est devenu français, comme ça.

• A francia nyelv első helyesírási normáit az 1635-ben Richelieu bíboros által létrehozott Francia Akadémiának köszönhetjük. Az Akadémia 40 tagja alkotta meg a nyelv etimológia szerinti helyesírási szabályait vagy a szavak kiejtésének módját. Mivel a latin ABC nem volt elegendő ahhoz, hogy leírják a nyelv hangjait, új betűk születtek, mint a "v" vagy a "j". 1740-ben, eltűntek a felesleges mássalhangzók. Majd néhány szóvégződésben, mint az ősi "françois" szóban az "ois" -t felváltotta az "ais".
  Így lett a françois-ból français.

* françois – a francia nyelv elnevezése a középkorban és a Dictionnaire du Moyen Français szótárban

Source : academie-francaise
Image : Getty / Catherine Falls Commercial