Hatvan ... hatvan meg tíz ... négyszer húsz ... négyszer húsz meg tíz ... száz...
Nem, nem találós kérdés, nem is egy furcsa matekpélda, hanem francia hatvan, hetven, nyolcvan, kilencven, száz számok. De hogy vajon miért bonyolítják az életüket ilyen kacifántos megnevezésekkel ahelyett, hogy nyolcvan, vagy kilencven?
Úgy tűnik, hogy a számok világában a franciák mindent másképp csinálnak. A franciában – az angol 11-hez és 12-höz hasonlóan – 11-től 16-ig nem tudjuk egy számra és egy tízesre utaló részre bontani a számokat. (Vagyis 16-ig be kell vágni, mint a magyarban 10-ig. 17-től 19-ig azonban megjelenik ez a fajta összetétel: dix-sept, dix-huit, dix-neuf. Az egyesekre vannak önálló számneveink és a 10 és 20 közötti számok egy részére is, de a többség az említett elv szerint épül fel.
Na de nézzük a további tízeseket 20, 30, 40, 50, 60: vingt, trente, quarante, cinquante, soixante – eddig rendben is van, de ami utána következik, több mint furcsa: soixante-dix ('hatvan-tíz' a 'hetven'), quatre-vingts ('négy-húsz', azaz 'nyolcvan'), quatre-vingt-dix ('négy-húsz-tíz', azaz 'kilencven').
Matematikailag persze kijön, ha nem jönne ki az lenne az igazi ciki :
Természetesen 60+10 valóban 70, a 4x20 valóban 80, és 4x20+10 tényleg 90. De miért kell ezt ilyen kacifántosan mondani? Vagy ebben is van logika?
A húszas alapú számolási rendszer nyomaival a francia nincs egyedül az európai nyelvek között. Az említett francia számok a kelták (gallok) által használt húszas alapú számolás nyomait őrzik.
De létezik a „logikus, a sorba illő" septante ('hetven'), octante/huitante ('nyolcvan'), nonante ('kilencven') is. Belgiumban, Svájcban és néhány kelet-francia megyében máig a septante a hetven és a nonante a kilencven. Néhány területen Svájcban is az huitante-tal találkozhatunk. Ezek a változatok sokáig párhuzamosan léteztek (Molière-nél, sőt még Voltaire-nél is találkozunk a septante-tal és nonante-tal), de a Francia Akadémia a 17. században a ma is leggyakrabban használt, húszas alapú alakokat „tartotta jónak" (soixante-dix, quatre-vingts, quatre-vingt-dix).
Beszéljünk egy kicsit az évfordulókról is
20 - vingtième anniversaire - vingtenaire [rare]
30 - trentième anniversaire - trentenaire
40 - quarantième anniversaire - quarantenaire
50 - cinquantième anniversaire - cinquantenaire, jubilé, jubilaire [Belgique]
60 - soixantième anniversaire - soixantenaire
70 - soixante-dixième anniversaire - septantenaire [Belgique, Suisse]
80 - quatre-vingtième anniversaire - huitantenaire [Suisse], octantenaire [rare]
90 - quatre-vingt-dixième anniversaire - nonantenaire [Belgique, Suisse]
100 - centième anniversaire - centenaire
150 - cent-cinquantième anniversaire - sesquicentenaire [rare], cent-cinquantenaire
200 - deux-centième anniversaire - bicentenaire, deuxième centenaire
300 - trois-centième anniversaire - tricentenaire, troisième centenaire
400 - quatre-centième anniversaire - quadricentenaire, quatrième centenaire
1000 - millième anniversaire - millénaire
2000 - deux-millième anniversaire - bimillénaire, deuxième millénaire
3000 - trois-millième anniversaire - trimillénaire, troisième millénaire
Folytassuk az életkor kifejezéseivel
de 20 à 29 ans - vingtenaire
de 30 à 39 ans - trentenaire
de 40 à 49 ans - quadragénaire
de 50 à 59 ans - quinquagénaire
de 60 à 69 ans - sexagénaire
de 70 à 79 ans - septuagénaire
de 80 à 89 ans - octogénaire
de 90 à 99 ans - nonagénaire
100 ans et plus - centenaire
110 ans et plus – supercentenaire
Végül, tekintsük át a leggyakrabban előforduló számok helyesírását:
Forrás: Dr. Kertész János – A nyelvek világa egy végtelen tenger
és P.E. gyűjteménye
