A rendkívül gyakori, más nyelvekre szó szerint nem lefordítható, bizonyos szituációkban rutinszerûen ismételhetõ, a francia nyelv sava-borsát adó szókészletbeli gallicizmusok, melyeket frazeológiai egységeknek is szoktak nevezni.
Pl.: prendre la mouche - felkapni a vizet
sortir de ses gonds - kijönni a sodrából
casser du sucre sur le dos de qqn. - valakit a háta mögött fúrni
avoir une araignée au plafond - valaki kissé bogaras
fier comme Artaban - büszke, mint a páva
parler francais comme une vache espagnole - (kerékbe) törni a franciát
de pied en cap - tetõtõl talpig
une tête de Turc - pofozógép, bûnbak
une conversation à bâtons rompus - kötetlen társalgás
à la bonne heure - na végre!Nyelvtani, úgynevezett szintaktikai gallicizmusok, melyekben egy, a nem francia anyanyelvûek számára feleslegesnek tûnõ, nem a megszokott jelentésében vagy funkciójában elõforduló formai elem eredményezi a szerkezet furcsaságát, jellegzetességét.
Néhány példa erre a típusra (a 'fölösleges elemet' aláhúzással jelöltük)
Il aime à venir ici. - Szeret ide jönni.
C'est à l'instant qu'il est sorti. - Épp most ment el.
Ce que je déteste, c'est le mensonge. - A hazugságot gyûlölöm.
Je le considère comme naif. - Naívnak tekintem.
La ville de Paris. - Párizs. Párizs városa.
Il s'en est pris à moi. - Rám támadott.
Qu'est-ce que tu fais ? - Mit csinálsz?
Il fait chaud. - Meleg van.
Il le prend de haut. - Gõgösen viselkedik.
Je crains qu'il ne pleuve. - Félek, hogy esni fog.
Ce fut un grand poète que Verlaine. - Verlaine nagy költõ volt.
Si j'étais que de vous. - Ha az Ön helyében lennék.
Voilà qu'un rire retentit. - Nevetés hangzott fel.
Il y va de sa tete. - A fejét kockáztatja.
(Forrás: Bárdosi-Karakai: A francia nyelv lexikona)