Azonos alakúság. Az a jelenség, amikor egy nyelvben ugyanahhoz a hangsorhoz két vagy több, egymástól független jelentés kapcsolódik. Az európai nyelvek közül a franciában található a legtöbb, fõleg a latin eredetû szavak erõs hangsorvadása folytán, fonetikai véletlenszerûségnek köszönhetõen kialakult, azonos hangzású és a megértést szövegkörnyezet híján igen megnehezítõ szó.
1. Amint azt az alábbi mondat is illusztrálja: « J'ai rencontré cinq capucins, sains de corps et d'esprit, qui, ceints du cordon de saint Fran~ois, portaient dans leur sein un blanc-seing du Saint-Pére. » 'Találkoztam öt, testileg-lelkileg egészséges kapucinus baráttal, akik derekukon Szent Ferenc kötelét viselték, keblükön pedig a Szentatya felhatalmazó írását.'
2. A homonimákat több szempontból is osztályozhatjuk:
a) Azonos hangzású, de különbözõ helyesírású szavak ('mots homophones'). A kiejtésben [vER]-nek hangzó alakhoz például az alábbi etimológiák, írásképek és jelentések kapcsolódhatnak: vert 'zöld', ver 'féreg', verre 'üveg, pohár', vers 'verssor, vers', vers 'felé', ’vair 'szürke mókusprém'.
b) Egyszerre azonos hangzású és írású szavak ('mots homophones et homographes'), melyek az elõzõ kategóriánál kissé ritkábbak. Pl.: LAUDARE louer 'dicsérni', LOCARE - louer 'bérbe adni vagy venni'.
c) Különbözõ szófajokhoz tartozó szavak, amelyek esetében az írott alakok azonosak, a kiejtés azonban eltérõ. Pl.: les poules du couvent [kuvan] couvent [kuv] 'a kolostor tyúkjai kotlanak', (la) portion 'adag' - nous portions 'vittünk', (je) sens 'érzem' - (le) sens 'érzés' stb.
d) Szintaktikai homonimák. Akkor beszélünk errõl, ha egy mondat vagy egy szintagma szerkezete kétértelmû. A J'ai re~u un vase de Chine mondat jelentheti azt, hogy 'kínai vázát kaptam', vagy hogy 'Kínából kaptam egy vázát', a la digestion du canard szerkezet pedig kifejezheti azt is, hogy 'a kacsa emésztett meg valamit', vagy hogy 'valaki megemésztette a kacsát'.
e) Végül pedig említsük meg, hogy a családnevek között is találunk homonimákat. Pl.: Giraud, Girault, Gireau, Girod, Girot. Gyakran egy második tag megjelenése oldja a homonímiát: Lévi-Strauss (etnológus), Lévi-Civita (matematikus), Lévis Mirepoix (történész), Lévi-Bruhl (szociológus).
3. A homonimák kialakulásának fõbb okai:
a) Amint láttuk, a francia homonimák leggyakrabban az eredetileg különbözõ latin szavak konvergens hangfejlõdésének, tehát egyfajta fonetikai „balesetnekn köszönhetõen keletkeztek. Megiigyelhetõ egyébként, hogy minél rövidebb egy szó alakja, annál nagyobb a valószínûsége a homonímia létrejöttének. Pl.: ou 'vagy', où 'hol', août 'augusztus' - [u].
b) Homonímia keletkezhet az eredetileg azonos tõrõl fakadó szavak eltérõ szemantikai fejlõdése által is, melynek során azok olyannyira eltávolodnak egymástól, hogy a mai nyelvhasználó számára már nincs közöttük összefüggés. Ekkor tehát a poliszémián keresztül alakul ki a homonímia. Ilyen például a voler 'repülni' - voler 'lopni', vagy a pas 'lépés' - pas 'szoros' - pas 'nem' szavak esete, melyeket a szótárok külön címszó alatt szerepeltetnek. Az elsõ példa történetét illetõen a 'lopás' jelentés a 'repülés' jelentésbõl fejlõdött ki a solymászok nyelvében az alábbi kifejezésekbõl: le faucon vole la perdrix 'a sólyom rárepül a fogolyra, a sólyom foglyot ûz'.
A XVII. században nagyon figyeltek az azonos hangzású szavak helyesírás általi megkülönböztetésére. Ekkor választották szét például az egyébként közös eredetû dessein 'terv, szándék' és dessin 'rajz' (DISIGNARE), vagy a compter 'számolni' és a conter 'mesélni' (COMPUTARE) szavakat. Ez is egyik oka a sok nehézséget okozó, archaizáló francia helyesírásnak.
A poliszémia és a homonímia szétválasztása nem mindig egyszerû feladat. Nem nyelvészek számára semmi összefüggés nincs a la gréve 'kavicsos, köves part' és a la gréve 'sztrájk' szavak között. A francia egynyelvû szótárok egyébként külön címszavakban, azaz homonimaként tárgyalják a két szót, jóllehet az etimológiai összefüggés kimutatható közöttük. Párizsban a Szajna partjának egyik köves, kavicsos partszakaszát - a mai Hôtel de Ville elõtti teret - hívták egykor place de Grève-nek. Késõbb a tér a munkanélküli párizsiak gyülekezõhelyévé vált, majd a szó fokozatosan felvette a 'munkabeszüntetés, sztrájk' jelentést.
4. Természetesen a fentiek a szótári homonímia esetei. Konkrét beszédhelyzetekben a szövegkörnyezeten kívül az alábbi nyelvi eszközökkel szüntethetõk meg azok a zavarok, amelyeket a homonímia okozhatna:
a) Eltérõ írásmóddal: sans 'nélkül' - cent 'száz' - (je) sens 'érzem' - sang 'vér' stb.
b) A szópár egyikének némi fonetikai módosításával: (je) lts (li] 'olvasok' - (le) lis [lis] 'liliom', (il) fait [fE] 'tesz, csinál' - (le) fait [fet] 'tény' stb.
c) A nemkülönbséggel: le foie 'máj' - la foi 'hit', le livre 'könyv' - la livre 'font' , le page 'apród' - la page 'oldal', le vase 'váza' - la vase 'iszap' stb.
e) Egy kiegészítõ, magyarázó elem beszúrásával: ou 'vagy' - où 'hol' - août 'augusztus' ~ le mois d'août 'augusztus hava', saut 'ugrás' - sceau 'pecsét' - seau 'vödör' - sot 'ostoba' – c’est un sot en trois lettres 'ostoba fráter' stb.
f) A nyelv története folyamán az is többször elõfordult, hogy az alakilag egybeesõ szavak közül az egyik helyét egy ún. tudós, latinos forma vette át. A latin AMARE és AESTIMARE szavakból a normál hangfejlõdés során egyaránt [eme] lett (aimer 'szeretni' és e(s)mer 'tisztelni'). A félreértés elkerülése végett ez utóbbi helyett került vissza a nyelvbe a latinos estimer alak.
5. A homonímiában rejlõ stilisztikai, szójátékbeli lehetõségeket a nyelvhasználók - legyenek bár írók, költõk vagy az utca viccfaragó embere - alaposan kihasználják. a) Irodalmi mûvekben szép számmal találunk példákat a homonimán alapuló szójátékokra. François Villon a serf 'szolga, jobbágy' - cerf 'szarvas' szavakkal játszik, amikor a Le Testament második strófájában így ír: « Mon seigneur n’est, ne mon evesque... / Je ne suis son serf ne sa biche. » 'Nem püspököm és nem uram... / Jobbágya? Barma? Azt sem érzem.' (Ford. Szabó Lõrinc). A XV. század végi retorikus költõk ('les grands rhétoriqueurs') szinte költõi doktrinájuk alapkövének tekintették - mintegy a szürrealisták korai elõfutáraként - a nyelvi normák szójátékkal való megbontását. Közülük is kiemelkedik Jean Molinet (1435-1507), akitõl az alábbi, szinte lefordíthatatlan szójátékon alapuló idézet is való: « Molinet n'est sans bruit ni sans nom, non. / Il a son son, et, comme tu vois, voix; / Son doux plaid plaft mieux que ne fait ton ton. » kb. 'Molinet-rõl sokan beszélnek, névtelennek nem mondhatod. / Szava van és hangja is hozzá, amint hallhatod; / Szelíd beszédje tetszetõsebb, mint a modorod.'
A XVII. században a nagyszámú, azonos hangzású szón alapuló szójátékot már igen közönségesnek tekintették, magát a mûfajt pedig turlupinade-nak hívták. Az ebben a jelentésében mára már elavult szó az olcsó szójátékokkal élõ vásári bohóc, Turlupin nevébõl származott. Molière La critique de l'école des femmes címû komédiájának elsõ jelenetében maga is elítélte az ilyen nyelvi eszközzel élõ udvaroncokat, szereplõinek jellemzésére - pl. a Femmes savantes, második felvonásának, hatodik jelenetében - azonban õ is gyakran használt szójátékot: « Veux-tu toute ta vie offenser la grammaire ? - Qui parle d'offenser grand-mère ni grandpère ? » 'Léptenként rátapos-sz, te! - a grammatikára! - Hun tiprok bárkinek csibéjire, tikára?' (Ford. Illyés Gyula). Molière korában ez még tökéletes szójátékot adott, mert a grammaire 'nyelvtan' ejtése orrhangú magánhangzóval történt. Edmond Rostand Chantecler (1910) címû darabja bukásának egyik oka pedig épp az volt, hogy visszaélt e nyelvi eszköz adta lehetõségekkel. Manapság is vannak olyan szerzõk, humoristák, akik kifejezetten a homonímiára és a poliszémiára alapítják mondanivalójukat. Közülük talán legismertebb Raymond Devos Matiére à rire. L'intégrale címû humoros jelenet-gyûjteménye (1991).
b) A mindennapi életben számos vicc, tréfás találós kérdés nyelvi humora is sokszor fakad az azonos hangalak mögött megbúvó kétféle jelentésbõl.
Az alábbi példában a kulcsszó a bière szó két különbözõ jelentése: 'sör' és 'koporsó': « Un garçon de café s’approche de quatre joueurs de bridge : - Le garçon: La biére, c'est pour qui ? - Un joueur approfondi dans le jeu : „Pour le mort". » 'A pincér a presszóban odalép a négy bridzsezõ vendéghez: - Pincér: „A sör kinek lesz?" - Egy a játékban elmerült vendég: „A halottnak".'
« Comment fait-on les petits-suisses ? 'Hogy készülnek a krémsajtok / a kis svájciak?' - Comme les petits Français. » 'Mint a kis franciák.'
(Forrás: Bárdosi-Karakai: A francia nyelv lexikona)
