A gallicizmusok a francia nyelvre jellemző fordulatok. Ezeket általában lehetetlen szó szerint lefordítani.
Les gallicismes, c’est nos idiotismes à nous, qu’ils sont « l’élixir le plus savoureux de notre terroir », notre richesse nationale en quelque sorte, dit Paul Claude. – A gallicizmusok, ezek a mi nyelvsajátosságaink, "szülőföldünk legízesebb elixírjei", egyfajta nemzeti vagyonunk - mondta Paul Claude.
Ces gallicismes, il en existe plusieurs sortes. – Sok fajta gallicizmus létezik.
Il y a tout d’abord les gallicismes de mots ou de vocabulaire.
C’est le cas chaque fois que l’on prend un mot dans une acception spéciale, en tous cas éloignée de sons sens premier.
Beszéljünk először a szavak vagy a szókincs gallicizmusairól.
Ez a helyzet minden egyes alkalommal, amikor egy szónak különleges jelentést szánunk, amely minden estben távol áll eredeti jelentésétől.
Prenons par exemple les expressions suivantes – Vegyük például a következő kifejezéseket
- monter sur les grands chevaux – dühöng, felbőszül
être sur les dents – ideges, feszült
se mettre en quatre ou en six – minden tőle telhetőt megtesz
faire du lèche-vitrines – kirakatokat bámul
casser les pieds à quelqu’un– untatni valakit - avoir quelqu’un dans le nez – nem kedvel, nem tud elviselni valakit
manger sur le pouce – gyorsan enni
faire faux bond à quelqu’un – nem felel me gaz elvárásoknek ; nem megy el egy randevúra
poser un lapin – megváratni valakit
prendre la mouche – mérgelődik, feldühödik gyakran jelentéktelen ok miatt
donner un coup de téléphone à quelqu’un [cela pourrait faire mal, sur la têteg – felhív valakit telefonon [egy ütés bizony fájdalmat okozhat]
prendre la tête (vous vous imaginez un homme sans tête ?) – fejét veszi (megszid, korhol) [el tudtok képzelni egy embert fej nélkül ?]
une voiture qui marche bien [avec des jambes humaines ?] – jól működő autó [emberi lábakkal járó autó ?]
sortir d’une maladie [comme on dirait d’un tunnel ou d’une boîte de nuit ?] – kilábal egy betegségből [mint egy alagútból vagy egy éjszakai bárból ?]
Heureusement que personne ne songe à les prendre au pied de la lettre ! – Szerencsére senki sem gondolja, hogy szó szerint vegye őket!
Viennent ensuite les gallicismes de construction, les plus typiques de cette rubrique :
« On ne me la fait pas ! »
Chacun comprend ce qui se dit là : je ne suis pas du genre à me laisser duper !
- Jöjjenek ezek után a szerkesztett gallicizmusok, a legjellemzőbbek ebben a részben:
"Ne tegyék azt velem!"
Mindenki érti, mit mondanak itt: nem az a fajta vagyok, aki hagyja magát lóvá tenni!
Mot à mot, cependant, le sens échappe. Qui est cet on ? Qui fait quoi ? C’est donc cela un gallicisme syntaxique. Une expression presque incompréhensible si on cherche à analyser dans le détail, alors que le sens général est passé dans l’usage.
- Szóról szóra fordítva azonban a jelentés eltűnik. Ki az az "on"? Ki csinál mit? Ez a szintaktikai (a szintaktikai szó olyan nyelvi szerkezet, mely a mondat számára megbonthatatlan, azaz mondattani szabály nem változtathatja meg belső szerkezetét) gallicizmus. Egy kifejezés - amit, ha részletesen akarunk elemezni - szinte érthetetlen, míg általános jelentése használatban van.
C’est … qui / c’est … que – Ez ő … aki / ez az … ami
La tournure présentative « c’est … qui / c’est … que » est sans aucun doute le gallicisme le plus répendu :
« C’est mon trésor que l’on m’a pris. »
La valeur essentielle de cette construction est de mettre en relief un mot de la phrase, ici la cassette d’Harpagnon, en attirant l’attention sur lui / elle.
- A jellegzetes "c’est … qui / c’est … que" szófordulat kétségtelenül a legelterjedtebb.
"Ez az én kincsem, amit elvettek tőlem."
Ennek a szerkezetnek z alapvető értéke abban rejlik, hogy kiemel egy szót a mondatból - itt Harpagnon kincsesládáját -, hogy felhívja arra a figyelmet.
Par ce procédé, on peut mettre en lumière n’import quel mot d’une phrase. – Ezzel a módszerrel a mondat bármely szavát ki tudjuk emelni.
- * un sujet : C’est mon père qui a perdu ici son portefeuille. – alany: Az apám, aki itt vesztette el a péztárcáját.
* un COD : C’est son portefeuille que mon père a perdu ici. – tárgy: A pénztárca, amit apám itt veszített el.
* un complément de temps : C’est la semaine dernière que mon père a perdu ici son portefeuille. – idővel kiegészítve: Az elmúlt hét volt, amikor apám itt veszítette el pénztárcáját.
Nos grands auteurs ne se sont pas privés de mettre la tournure à l’honneur . – Nagyszerű szerzőink nem haboztak reflektorfénybe tenni az állandósult szókapcsolatot.
- C’est là que régnait le vieux Alceste. (Fénelon)
C’est l’essaim des djinns qui passe. (Victor Hugo)
Ce sont devant ces cendres sacrées que les âmes pieuses viendront se recueillir. (Claudel)
Ce ne sont pas sur les gens modestes […] que fait quelque effet le grand seigneur. (Proust)
Végezetül néhány példa a híres gallicizmusra :
- Jeter son bonnet par dessus les moulins – Kirúg a hámból
Mentir comme un arracheur du dent – Hazudik, mint a vízfolyás
Donner une réponse de Normand – Kétértelmű válaszokat ad
sortir de ses gonds – kikel magából
Ce n'est pas catholique. – Ez gyanús, bizarr.
Un ange a passé. – Ezt akkor mondják, amikor a beszélgetés közben egy váratlan, hosszú csönd áll be.
donner la chair de poule – libabőrössé tesz
être mal luné – rosszkedvű
être aux anges – végtelenül boldog, a hetedik mennyországban érzi magát
poser un lapin à q – ígéretet nem tart meg, nem jelenik meg egy találkozón
bâtir des châteaux en Espagne – légvárakat épít, ábrándozik
couper les cheveux en quatre – szőrszálhasogató, kicsinyes
avoir un poil dans la main – lusta
passer une nuit blanche – álmatlanul tölti az éjszakát
être tiré à quatre épingles – jól kicsípte magát, kiöltözött
Ce n'est pas catholique. – Ez gyanús, bizarr.
Un ange a passé. – (Ezt akkor mondják, amikor a beszélgetés közben egy váratlan, hosszú csönd áll be.)
Folytatjuk.
Source : Les expressions idiomatiques
