Képzése:
• infintif présent: az ige szótári alakja
• infinitif passé : avoir / être (szótári alakban) + paritcipe passé
• tagadása: ne pas + inifinitif
• ! a fõnévi igenév nem fejezi ki az alany számát, személyét, nemét (kivéve az infintif passé être-rel ragozott alakját, amire ugyanazok az egyeztetési szabályok vonatkoznak, mint a passé composéra). Önállóan nem fejez ki módot és igeidõt sem.
Használata:
A fõnévi igenévnek számos szerepe lehet a mondatban. A legfontosabb esetek a következõk, amelyekben a fõnévi igenév lehet:
1. az ige bõvítménye: segédigés vagy prepozíciós szerkezetekben
a. segédigés szerkezetek: future proche (aller + infinitif), passér récent (venir de + infinitif), être sur le point de + inf (elõkészület kifejezésére), avoir failli + infinitif (meghiúsult elõkészület kifejezésére), être en train de + infinitif (folyamatban lévõ kifejezésére), pouvoir, devoir, il faut, avoir à, vouloir után
Pl: Je suis en train d’écrire. // J’aime lire.
b. prepozíciós szerkezetekben: ha egy vonzatos igét egy másik ige követ, a második igét fõnévi igenév alakban használjuk.
Pl: Je commece à préparer le dîner. // J’apprends à chanter.
2. a melléknév bõvítménye: bizonyos mellékneveknek van vonzatuk. (digne de, amoureux de, fier de, fidèle à, stb.) Ha ezeket ige követi, azt fõnévi igenév alakban használjuk.
Pl: Il est digne d’être ici. - Méltó arra, hogy itt legyen.
3. jelzõ: néhány elvont fõnév (l’âge, la chance, le courage, la force, l’occasion, la possibileté, le temps, stb.) után a de + fõnévi igenév szerkezetet hasznájuk, ha a fõmondat és a mellékmondat alanya megegyezik.
Pl: Je n’ai pas le temps de bavarder. - Nincs idõm, hogy fecsegjek. // J’ai passé l’âge de m’intéresser à tout cela. - Már kinõttem abból a korból, hogy ilyesmi érdekeljen.
4. alany:
Pl.: Ecrire cet article est très important. - Ezt a szerkezetet azonban az esetek túlnyomó többségében személytelenítjük: Il est très important d’écrire cet article. = Nagyon fontos megírni ezt a cikket.
5. A fõnévi igenevet használjuk továbbá mellékmondatok egyszerûsítére:
a. kötelezõ a fõnévi igenevesítés, ha a fõmondat és a mellékmondat alanya azonos, és a mellékmondatban a fõmondat igei szerkezete miatt egyébként subjonctif-ot kellene használni.
Pl.: Il est content qu’il puisse rester. Il est content de pouvoir rester.
b. kötelezõ, ha a mellékmondat alanya a fõmondat tárgyával, és az állítmány késztetést vagy akadályoztatást fejez ki (obliger, empêcher)
Pl.: Je t’obligerai que tu partes. Je t’obligerai à partir.
c. elõidejû idõhatározói mellékmondatokban lehetséges, de nem kötelezõ az átalakítás, a két tagmondat alanya megegyezik.
Pl.: Quand il a bu son thé, il s’est mis à lire. → Après avoir bu son thé, il s’est mis à lire.
d. utóidejûség esetén, ha a két tagmondat alanya azonos, az avant que-vel és az en attendant que-vel bevezetett mondatokat átalakíthatjuk:
Pl.: Avant qu’il ne parte, il me téléphone. → Avant de partir il me téléphone.
e. okhatározói mellékmondatok igeneves átalakítása lehetséges, ha a mellékmondat elõidejû a pour + infinitif passé szerkezettel:
Il a été arrêté pour avoir cambrioler une maison. - Letartóztatták, amiért betört egy házba.
f. célhatározói mellékmondatokban is az igeneves szerkezet használandó, ha a két tagmondat alanya azonos:
Pl.: Je travaille bien pour gagner une meilleure position. - Keményen dolgozok, hogy jobb pozícióhoz jussak.
! helyváltoztatást kifejezõ igéknél nincs pour.
Je suis venu te dire la vérité. - Azért jöttem, hogy elmondjam neked az igazságot.
6. A fõnévi igeneves szerkezetet használjuk még felszólítás, tiltás kifejezésére formális környezetben:
Pl.: Agiter avant l’usage. - Használat elõtt felrázandó. // Ne pas se pencher en dehors. - Kihajolni tilos.
7. Kérdésekben informális környezetben:
Pl.: Comment dire? - Hogy is mondjam? // Que faire? - Mit tegyünk?
(Forrás: fn)