1. A hangsúlytalan személyes névmások alakjai

2. A személyes névmások helye egyenes szórendû mondatokban

Mindenki már tudja biztosan, hogy a franciában az alanyesetû személyes névmást (je, tu, il stb.) kötelezõ kitenni a kijelentõ mondatokban és kerdésekben egyaránt.

Például:

a. Je suis malade.

b. Tu es malade?

A kerdésekben az ige elé vagy után is lehet helyezeni az személyes névmást. Ehhez kapcsolódóan nézd meg a "Feltenni egy kerdést franciául" címû nyelvtani részt itt a Sulineten.

A tárgyesetû névmást általában az ige elé kell helyezni.

Például:

a. Il mange une pomme = il la mange. Itt "pomme" tárgyeset, nõnémû, egyes szám 

b. Je parle à Pierre = je lui parle. Itt a "Pierre" részes esetben áll.

A tárgyesetû személyes névmások közül csak a harmadik személyûekkel (le, la, les) állhatnak együtt részes esetû alakok, ez utóbbiak közül az elsõ és második személyûek (me, te, nous, vous) megelõzik a tárgyesetû személyes névmást, a harmadik személyûek (lui, leur) viszont nem. Hogy egy kicsit egyszerûbb legyen megérteni ezt a bonyolultnak tûnõ szabályt, nézzük meg az egészet néhány táblázatban.

a. Je donne la pomme à Pierre = Je la lui donne.

Je	donne	la pomme	à Pierre
Je	la	lui	donne

b. Je dis la vérité à mes parents = Je la leur dis.

Je	dis	la vérité	à mes parents
Je	la	leur	dis

c. Ma soeur me dit son secret = Ma soeur me le dit.

Ma soeur	me	dit	son secret
Ma soeur	me	le	dit

 

3. Kivételek

3.1. Az avoir és az être segédige, valamint a faire és a laisser félsegédige használata esetén a hangsúlytalan személyes névmások a segédigék, illetve félsegédigék elõtt állnak.

Például:

a. Marie a donné le cadeau à son amie = Marie le lui a donné.

Marie	a donné	le cadeau	à son amie
Marie	le	lui	a donné

 

b. Christine a donné une orange à Patrick = Christine la lui a donnée. Itt ne fejletsük, hogy egyeztetni kell a participe passé-t a tárgyal ("orange", nõnémû, egyesszám).

3.2. Az aller, venir, devoir, pouvoir, vouloir félsegédigék használata esetén az alanyesetû személyes névmás a félsegédige elõtt, a tárgy- és részes esetû pedig a fõnévi igenév elõtt áll.

Például:

a. Sandrine peut réciter à sa mère sa leçon de géographie = Sandrine peut la lui réciter.

b. Séverine va nous dire son âge = Séverine va nous le dire.

4. A személyes névmások helye felszólító mondatokban

4.1. Felszólító mondatokban az alanyesetû személyes névmás elmarad, a tárgy- és részes esetû pedig az ige után áll, s írásban kötõjellel kapcsolodik hozzá.

Például:

a. Parle-lui! (beszélj neki!)

b. Parle-leur! (beszélj nekik!)

4.2. Mind a tárgyesetû, mind a részes esetû me helyett moi-t kell használni.

Például:

a. Ecoute-moi! b. Embrasse-moi!

4.3. A harmadik személyû, tárgyesetû alakok (le, la, les), amelyek részes esetûekkel együtt is használhatók, a felszólító mondatokban minden részes esetû alakot megelõznek.

Például:

a. Prends-le lui!

b. Donne-la leur!

4.4.Tiltó mondatokban az alanyesetû személyes névmás elmarad, a tárgy- és részes esetû pedig ugyanott áll, ahol az egyenes szórendû kijelentõ mondatokban.

Például:

a. Ne me la donne pas!

b. Ne le leur dis pas!

 

5. Most pedig egy kis feladat következik. AFordítsd le franciára az alábbi mondatokat

a. Untatsz. ____________________________

b. A rendõr kikérdezett minket. ____________________________

c. Nem akarom látni õket. ____________________________

d. Bemutattam neki a lánytestvéremet. ____________________________

e. Ölelj meg engem! ____________________________

f. Mennyit adtál neki?____________________________

g. Rámosolyogott. ____________________________

h. Add oda neki! (a könyvet). ______________________________

Megoldások

a. Tu m'ennuies. b. La police nous a interrogé(e)s. c. Je ne veux pas les voir. d. Je lui ai présenté ma soeur. e. Embrasse-moi! f. Combien tu lui as donné? / Combien lui as-tu donné? g. Il m'a souri. h. Donne-le lui!