I. A függõ beszéd jelen idõben

A. Kötõszó- és személyváltozások

1. Közvetlen beszéd > közvetett beszéd > que
Jean dit : «J’arrive à 10 heures.» > Jean dit qu’il arrive à 10 heures. - J. azt mondja: „10 órakor érkezem." > J. azt mondja, hogy 10 órakor érkezik.

2. Közvetlen kérdés > közvetett kérdés
a: eldöntendõ kérdés > A kötõszó szerepét a si tölti be.
Tu viens avec nous? >> Il demande si tu viens avec nous. - Jössz velünk? >> Azt kérdezi, hogy jössz-e velünk.
Veux-tu manger? >> Il demande si tu veux manger. - Kérsz enni? >> Azt kérdezi, hogy kérsz-e enni?
Est-ce que vous voulez allez au cinéma? >> Il demande si vous voulez allez au cinéma. Akartok moziba menni? >> Azt kérdezi, hogy akartok-e moziba menni.
b: kiegészítendõ kérdés: a kötõszó szerepét a kérdõszó tölti be.
quand, comment, où,… >> megmarad (ha est-ce que-szerkezettel kérdezünk> est-ce que elmarad)
Où allez-vous? >> Il demande où vous allez.  - Hova megy? >> Azt kérdezi hogy hova megy.
Où est-ce que vous allez? > Il demande où vous allez. (uaz.)
Que, qu’est-ce que >> ce que
Qu’est ce que vous voulez? Il demande ce que vous voulez. - Mit akar? >> Azt kérdezi, hogy mit akar?
Qu’est-ce qui >> ce qui
Qu’est-ce qui t’arrive? Il demande ce qui t’arrive. - Mi van veled? >> Azt kérdezi, hogy mi van veled.
Qui, qui est-ce qui > qui
Qui est-ce qui a vu ce film? Il demande qui a vu ce film. - Ki látta ezt a filmet? >> Azt kérdezi, hogy ki látta ezt a filmet.

3. Felszólító mód
• A felszólító módot függõ beszédben de + infinitif szerkezettel fejezzük ki:
Range ta chambre. >> Il lui dit de ranger sa chambre. - Rakd rendbe a szobádat! >> Azt mondja neki, hogy rakja rendbe a szobáját.

• Tiltó mondatok elmesélésekor a tagadószerkezet megelõzi a fõnévi igenevet:
Ne pleure pas! >> Il lui dit de ne pas pleurer. - Ne sírj! >> Azt mondja neki, hogy ne sírjon.

4. Megjegyzések:
• Ha több mondatrészbõl áll a mondat, közvetett beszédben ismételjük az összekötõ elemeket:
J’arrive en juin et je repars en août . >> Il dit qu’il arrive en juin et qu’il repart en août. - Júniusban érkezem és augusztusban megyek el. >> Azt mondja, hogy júniusban érkezik és (hogy) augusztusban megy el.

• Oui et non válaszok esetén, a közvetett beszédben que kerül eléjük.
Jean : -Tu veux rester ici? Jeanne: -Oui. >> Il lui demande si elle veut rester et elle répond que oui. - Jean: - Itt akarsz maradni? Jeanne: -Igen. >> Azt kérdezi tõle, hogy itt akar-e maradni és õ (Jeanne) azt válaszolja, hogy igen.

• Ha a közvetett kérdés alanya személyes névmás vagy ce, egyenes szórendet használunk. Ha fõnév vagy más névmás, lehet egyenes vagy fordított szórend is.

5. Személyváltozások
• Ha a közvetett beszéd beszélõje nem azonos a közvetlen beszéd beszélõjével, a névmások, illetve a birtokos dereminánsok személye értelemszerûen megváltozik.
«Je suis heureux.» >> Il dit qu’il est heureux. - „Boldog vagyok." >> Azt mondja, hogy boldog.

• Ha a közvetett beszéd címzettje nem azonos a közvetlen beszéd címzettjével szintén személyváltásra kerül sor:
«Je t’aime.» >> Il dit qu’il m’aime.  - „Szeretlek." >> Azt mondja, hogy szeret (engem).

{mospagebreak}

II. Függõ beszéd a múlt idõben - igeidõ-egyeztetés

A múlt idejû függõ beszédre is érvényesek a fenti szabályok. Azonban e szabályokon kívül az igeidõ-egyeztetés szabályait is alkalmaznunk kell múlt idejû függõ beszédben. Amikor tehát függõ beszédben a fõmondat állítmánya múlt idõben van (közvetlen múlt nem számít ebbõl a szempontból múlt idõnek), az alábbiak szerint változik a mellékmondat állítmánya:

6. Határozók változása:
ici →là
ceci → cela
-ci → là
aujourd’hui → ce jour-là
demain → le lendemain
maintenant → à ce moment-là
la semaine prochain → la semaine d’après
l’année dernière → l’année d’avant

Megjegyzések:
Általános érvényû igazságok kifejezésekor nem egyezetünk:
Le professeur a dit que la Terre tourne autour du Soleil. - A tanár azt mondta, hogy a Föld a Nap körül forog.

(Forrás: fn)