Tíz nyelvtani csapda, amelyek valamelyikébe gyakran beleesünk, 100%-ig meggyőződve arról, hogy biztosan nem hibáztunk.

Top 10 des fautes de français qu'on fait tout le temps en étant convaincu que c'est juste

Soha nem voltatok nagyon tehetségesek a helyesírásban, de nagyon ügyetlenek se (être une brêle = brêle nul, incompétent), mondjuk inkább azt, hogy átlagosak vagytok, boldogultok és olykor improvizáltok egy kicsit a participe passé átkozott egyeztetésével vagy egyszerűen megkerülitek a problémát egy másik mondatot kreálva. Kivéve persze, amikor nem tudjátok, és ráadásul nem is hiszitek, mekkora hibát követtek el. A bizonyítékot, a tíz csúnya hibát - amit nap mint nap könnyedén elkövettek -, most együtt fogjuk kijavítani.

Vous n'avez jamais été une flèche en orthographe, mais pas totalement une brêle non plus. Disons que vous êtes dans la moyenne: vous vous débrouillez, et parfois vous improvisez un peu avec ces fichus accords du participe passé, ou bien vous contournez le problème en tournant la phrase autrement. Sauf que ce que vous ne savez pas, c'est que même quand vous croyez vous en sortir haut la main, vous faites des erreurs, sans même vous en douter. La preuve en 10 fautes très moches, que vous commettez allègrement tous les jours, et qu'on va corriger ensemble.

1. - Sose írjuk "quelque soit". Ne, soha! Írhatjuk "quel(s) que soi(en)t", "quelle(s) que soi(en)t", a befejezéstől függően, ami követi. De semmiképp sem "quelque soit" , még akkor sem, ha hivatali levelezésben olykor előfordul, ez akkor sem mentség számunkra.

1. On n'écrit jamais "quelque soit". Non, jamais.
On peut écrire "quel(s) que soi(en)t", "quelle(s) que soi(en)t", en fonction du terme qui suit. Mais pas "quelque soit": même si ça se fait dans les courriers administratifs, ce n'est pas une excuse.

2. Soha nem szabad írni "autant pour moi", mert helytelen, nagyon helytelen. Azt kell írni "au temps pour moi". Látjuk, nem hisztek nekünk, kételkedtek? Tessék, utána lehet járni. Nos? Ugye igazunk van?

2. On ne devrait jamais écrire "autant pour moi", c'est mal.
Il faut écrire "au temps pour moi". On vous voit venir, vous ne nous croyez pas, vous doutez? Allez vérifier. Alors ? Et oui, on a raison. Cherchez pas.

3. Itt van a "quelquefois", igen kevés kivétellel, mindig egybe kell írni. Vajon, megtörtént már quelquefois, hogy helyesen írtátok a "quelquefois"-t ?

3. "Quelquefois", à de très rares exceptions, s'écrit toujours en un seul mot.
Est ce qu'il vous est déjà arrivé quelquefois d'écrire correctement "quelquefois"?

4. A "les reines se sont succédé" így helyes, ahogyan most látjátok! Még akkor is, ha rémesnek tűnik. A succéder ige participe passé-ját nem kell egyeztetni női többes-számban. Persze, igazatok van, a "les reines" tárgy és az "être" segédige megköveteli az egyeztetést. De nem itt! Ha azt mondanánk nektek, hogy mindez azért, mert a "se" ott van és ez egy COI, akkor sem lenne világos, ugye? De mégis, ez mindent megmagyaráz.

4. La phrase "les reines se sont succédé" est correcte.
Même si ça fait moche.. Le participe passé du verbe "succéder" ne doit pas s'accorder au féminin pluriel. Alors oui, vous avez raison, "les reines" est sujet et l'auxiliaire "être" impose normalement qu'on accorde avec le sujet, mais pas là. Si on vous dit que c'est parce que le pronom "se" est ici un COI, ça ne vous éclaire pas, n'est-ce pas? Et bien pourtant, ici, c'est ce qui explique tout.

5. Sose biggyesszetek "s"-t a parmi és a malgré mögé. Ne tegyétek rossz szándékkal egyszer sem,no persze könnyen mondjuk nektek, hogy "jamais". Emlékezzetek erre és így ez így jó. Ellenben a "toujours" végén mindig ott az "s". Toujours. És a "jamais"-ban szintén. Juj, de ez most már össze fog zavarni benneteket.

5. "Parmi" et "malgré" ne prennent jamais de "s".
Ne mettez pas de mauvaise volonté, pour une fois c'est facile quand même, on vous dit: JAMAIS. Donc vous le retenez une fois et c'est bon. Par contre, "toujours" en a toujours un. Toujours. Et "jamais" aussi. Mais ça va vous embrouiller.

6. Bezzeg a "cent" és a "vingt" nem veszi fel az "s"-t , amikor megsokszorozódik és egy másik számnév követi. Tehát "cent Z euros", ez borzasztó. Ugyanígy "vingt Z euros". Na ne játszátok az eminens diákot, aki még sosem követte el ezt a hibát, láttunk mi már falon pókot! Jó, ez nem volt valami kedves, bocsika.

6. "Cent" et "vingt" ne prennent un "s" que s'ils sont multipliés et non suivis par un autre adjectif numéral.

Donc "cent Z euros", c'est affreux. Idem pour "vingt Z euros". Ne faites pas les bons élèves qui n'ont jamais fait cette faute à 'al, on vous a entendu. Et c'était pas joli joli.

7. És akkor jön ez a rémes "appeler" ige. Egyszer két "l"-lel, máskor egy "l"-lel írjuk. Miért "j'appelle" , de miért nous "appelons" ? Próbáljuk összefoglalni: jelenidőben csak "nous" és "vous" esetén vesz vesz egyetlen "l" betűt. Ellenben mindig két "p"-vel irandó. Hej, lesz ez még cifrább is, vajon?

7. Le verbe « appeler » est sacrément chiant. Certes.
Un coup il prend 2 « l » , un coup il n'en prend qu'un... Pourquoi « j'appelle » mais nous « appelons »? Résumons: au présent, il n'y a qu'avec « nous » et « vous » qu'il ne prend qu'un « l ». Par contre il prend toujours deux "p". C'est bon là, ça va mieux?

8. Ne kövessétek el azt a szörnyű hibát, hogy két "m"-mel írjátok az "omettre"-t, mint a "commettre" -t, mert az előbbiben csak egy "m" irandó.

Ugye nem veszitek sértésnek, ha emlékeztetünk benneteket, hogy az "apercevoir"-t viszont csak egy "p"-vel írjuk, hisz abban jó "apercevoir"-ral boldogultok.

8. Ne commettez pas l'erreur effroyable d'omettre que « commettre » et « omettre » n'ont pas le même nombre de « m » !
Nous ne vous ferons pas l'injure par contre de vous rappeler que « apercevoir » ne prend que un « p », vous vous en serez bien aperçu par vous-même...

9. Sose írjuk "elle s'est permise" vagy "je me suis permise", még akkor sem, ha nő vagyok. Ez egy nagyon csúnya hiba, amit már elmagyaráztunk nektek, hasonló ok kapcsán a negyedik pontnál, mely annyira felbőszített benneteket, hogy most bizonytalankodunk, mert nem akarunk túl fárasztóak lenni.

9. Il ne faut jamais écrire "elle s'est permise" ou "je me suis permise" (même quand on est une femme.)
C'est une faute très moche qu'on vous expliquerait bien, mais la raison étant semblable à celle du point n°4 qui vous a peu emballé, on hésite, on ne voudrait pas être trop rébarbatifs.

10. Az igék harmadik csoportjának végződése nem olyan rettentően bonyolult.

Mégis gyakran azt írjátok szemrebbenés nélkül "il résoud" (il résout) közben szívetek a "je peins" (ez a helyes) és a "je peinds" között himbálózik, amikor "tu vend" (tu vends a helyes) már egyáltalán nem oszt vagy nem szoroz.

Azonban ezek a borzalmak kétvállra fektetnek minden valamire való francia tanárt.

10. Les terminaisons des verbes du troisième groupe, ce n'est pas (si) compliqué.
Vous écrivez "il résoud" sans broncher, votre coeur balance entre "je peins" et "je peinds", "tu vend" ne vous fait ni chaud ni froid. Pourtant, ce sont des horreurs qui rendraient malade le premier prof de français venu. Ici par contre, à part vous réconcilier avec votre Bescherelle, peu d'issues possibles...

Source: topito