Párducz Erzsébet

Nyelvtan

Az « on » határozatlan névmás gyakran kifog a kezdőkön, olykor nehézséget okoz, hogyan értelmezzük a szóban forgó mondatot.

Párducz Erzsébet

Nyelvtan

Nem olyan egyszerű, de nem is annyira bonyolult e két elöljáró használata. Csupán végig kell gondolni, milyen funkciót töltenek be az adott mondat értelmezésében. Ehhez szeretnék segítséget adni, példamondatokkal megtűzdelve.

Párducz Erzsébet

Nyelvtan

E két vonatkozó névmás helyes megválasztása, néha fejtörést okoz a nem francia anyanyelvűeknek. Reméljük, ez a kis szösszenet segítséget nyújt megfelelő alkalmazásukhoz.

Topito

Nyelvtan

Top 10 des fautes de français qu'on fait tout le temps en étant convaincu que c'est juste. Tíz nyelvtani csapda, amelyek valamelyikébe gyakran beleesünk, 100%-ig meggyőződve arról, hogy biztosan nem hibáztunk.

Párducz Erzsébet

Nyelvtan

A franciák előszeretettel használják ezt a kifejezést a magyar "hiába" vagy "annak ellenére" megfelelőjeként.

Párducz Erzsébet

Nyelvtan

Öt ilyen melléknevet ismerünk, amelyek egyeztetése gyakran nehézséget okozhat.

Párducz Erzsébet

Nyelvtan

Van-e szabály arra, hová kerüljön a melléknév vagy a jelző? Mikor írjuk előre és mikor hátra? Csapjunk a hasunkra, ahogy esik úgy puffan vagy szigorú szabályok adják meg a helyét?

Párducz Erzsébet

Nyelvtan

Oly sok szó esik a passé composé-ról, mégis hajlamosak vagyunk a bakizásra. Ebben a közel sem teljes összefoglalóban igyekeztünk rámutatni a lehetséges hibaforrásokra.

Párducz Erzsébet

Nyelvtan

Akik gyakorta olvasnak francia nyelvű regényeket, krimiket, szépirodalmat már messziről felismerik a múltidőnek ezt a formáját. Akik viszont csak ezután szeretnének belevágni, mondjuk egy Maupassant novellába vagy Victor Hugo regénybe, nem árt, ha megtanulják ennek a múlt időnek a ragozását.

Párducz Erzsébet

Nyelvtan

A tout, toute és tous alkalmazása sokszor okoz keveredést. Rakjunk rendet a témában!

Karakai Imre

Nyelvtan

A határozó az állítmánnyal kifejezett cselekvés, történés vagy állapot körülményeit: helyét (helyhatározó), idejét (időhatározó), módját (módhatározó), okát (okhatározó), célját (célhatározó), eszközét (eszközhatározó) stb. jelölő mondatrész: Tout chemin mène à Rome. ’Minden út Rómába vezet.’ L’enfer est pavé de bonnes intentions. ’A pokol útja jó szándékkal van kikövezve.’

Karakai Imre

Nyelvtan

A tárgy azt jelöli, amire az állítmány által kifejezett cselekvés irányul, vagy ami e cselekvés eredményeképpen létrejön. Il regarde son fils. ’A fiát nézi.’ Maman prépare un gâteau. ’Mama tortát süt.’

Karakai Imre

Nyelvtan

Az állítmány a mondatnak az a része, amellyel az alanyról mondunk vagy kérdezünk valamit, illetve amellyel utasítjuk valamire: Pierre vient ici. ’Pierre ide jön.’ Pierre vient ici? ’Pierre ide jön?’ Pierre, viens ici. ’Pierre, gyere ide!’

Karakai Imre

Nyelvtan

Az alany a mondat kiindulópontja; az a szó vagy szócsoport, amelyről a mondatban szólunk, állítunk valamit: Mon père partira pour Paris. ’Apám Párizsba fog utazni.' Le ciel est bleu. ’Az ég kék.'