Jean Henry Dunant, svájci közéleti személyiség, üzletember, a Nemzetközi Vöröskereszt alapítója. Az 1859. évi solferinoi ütközet alapján felismerte, hogy az osztrák és francia áldozatok jelentős része azon sebesült katonák közül kerül ki, akik nem jutottak időben megfelelő elsősegélyhez illetve orvosi ellátáshoz.

Az írás a videó teljes anyagát tartalmazza.

Solferino, Észak-Olaszország, 1859. június 24.

A francia és az osztrák hadsereg véres csatát vívott. A nap végére több mint 40 000 katona feküdt holtan vagy sebesülten a harcmezőn. Az egészségügyi szolgálatok nem tudtak megbirkózni a feladattal, és különleges védettséggel sem rendelkeztek.

Henry Dunant egy svájci üzletember utazott át a vidéken és pár órával a csata után érkezett Solferinóba. Megdöbbentette az elé táruló látvány.
Dunant megszervezte az elsősegélynyújtást. Meggyőzte a helyi lakosokat, hogy gondoskodjanak mind a francia, mind az osztrák sebesültekről.
- Mindnyájan testvérek vagyunk a szenvedésben - mondotta.
- Mi győztünk és az ellenfél katonáit ápolja. Ez árulás, uram.
- Hadd magyarázzam meg, ezredes.
És Dunant elmagyarázta az ezredesnek.
- És hogyan szándékozik ideszállítani a ruhákat, az orvosságokat és mindent, amire szükség van? - kérdezte az ezredes.
- Kész vagyok saját magam kifizetni azokat. De van itt valami, amit Ön is megtehetne.
_ Mondja, mire van szüksége.
- Engedje szabadon az osztrák orvosokat, szanitéceket és sebészeket, akiket fogjul ejtett és küldje hozzám őket.
- Oh, ennyi az egész?! Vakmerő az Ön kérése Dunant! Nem rossz ötlet, meglátom, mit tehetek.
- Köszönöm ezredes! Minden törődés a sebesültekért van.

Visszatért szülővárosába, Genfbe. Dunant nem felejtette el a látottakat. 1862-ben kiadta a Solferinói Emléket. A könyv két fő ötletet tartalmazott:
- Egyesületeket kell létrehozni békeidőben, amelyek felkészítik az önkénteseket, hogy háborús időkben el tudják látni a sebesülteket.
- Létre kell hozni egy nemzetközi szervezetet, amely felügyeli és irányítja ezeket a társaságokat.

Ebből alakultak ki a Nemzeti Vöröskereszt és Vörös Félhold társaságok.
1863-ban, Dunant és másik 4 genfi polgár megalapította a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságát (ICRC).

1901-ben a legelső Nobel békedíjat Henry Durantnak ítélték oda.
Ezt követően kezdenek megjelenni az írott szabályok, amelyek a háborút szabályozzák. Az 1907-es Hágai Egyezmény megtiltotta a mérgező fegyverek használatát és azon katonák kivégzését, akik megadták magukat.
42 Nemzeti Társaság tevékenykedett az első világháború alatt.

Az első világháború alatt a modern hadviselés következtében olyan tömegpusztító fegyverek születtek, amelyek milliók halálát okozták, mind katonákét, mind civilekét. Harci gázt is széles körben bevetettek.

Jó pár önkéntes dolgozott a fronton. Mások ruha, élelmiszer, dohány, üvegek vagy az orvosság összegyűjtését végezték.
Az ICRC milliónyi levelet és csomagot szállított a hadifoglyoknak, dacára a blokádoknak és frontoknak.
A háború 1918-ban befejeződött, de az egészségügyi katasztrófa folytatódott: A spanyolnátha több embert ölt meg, mint a négy évig tartó háború.
1919-ben a Nemzeti Társaságok megalapították a Ligát, hogy koordinálják a munkát.
- Gondoskodni kell a hontalanná vált személyekről!
- ...éhínség elleni küzdelem...
- ...és járványok.
- az egészségügyi ellátások újjáépítése.

A mozgalom egyre inkább egyetemessé vált.
Új konfliktusok törtek ki Spanyolországban, Etiópiában és Kínában. A civil lakosságot rendszeresen támadás érte. Ezek a konfliktusok előrevetítették a második világháború (1939-45) tömeges pusztításait.

A hadifoglyok több mint 36 millió csomagot és 120 millió levelet kaptak. Az ICRC delegáltjai látogatták a hadifoglyokat, hogy biztosítsák a fogvatartottak 1929-es Genfi Egyezményben leírt jogait. De senki nem akadályozta meg a milliónyi ember, különösen a zsidók legyilkolását a háború alatt. A világ a barbarizmus új szintjével lett gazdagabb.

1949-ben az államok felülvizsgálták az érvényben lévő humanitárius jogot és egy újjal bővítették, amely a civil lakosságot védelmezi háborús időben. Ez a Genfi Egyezmény mind a mai napig érvényes.
- Minden háborúnak legyenek határai.
AA Nemzetközi Humanitárius Jog két alapelven nyugszik:
1. A nem harcolók védettséget élveznek.
2. A fegyverek alkalmazása és a harci eljárások korlátozottak.

A Genfi Egyezmények 1977-es két kiegészítő jegyzőkönyve két protokoll emblémát határozott meg. A 3 protokoll emblémát 2005-ben fogadták el mint egyéb válaszható emblémát: A vörös kristályt.

Az ICRC védi és segíti a háború áldozatait és ismerteti az összes harcoló féllel a szabályokat, amelyeknek engedelmeskedniük kell. Ha ez egyik harcos megadja magát, akkor tisztességesen kell vele bánni.
"Hallottuk, hogy néhány harcosotok felégetett egy falut.
Utána nézünk, ki a felelős."

A háború áldozatainak biztosítani kell az ételt é minden egyebet, amely szükséges a túléléshez.
"Ez elegendő mindenkinek!"

Az egészségügyi csapatok operálják a sebesülteket a fronton.
A delegáltak kutat ásnak...
...beoltják a haszonállatokat

Orthopédiai központok gondoskodnak azokról, akik elvesztették végtagjaikat főként taposó aknák miatt.
"Nézd, meg tudod csinálni!"
A Háború által szétszakított családok műholdas telefonnal vagy vöröskeresztes üzenetekkel tudják tartani a kapcsolatot. Az ICRC felkutatja az eltűnt személyeket és újra egyesíti a családjukkal.

Egy konfliktus alatt az ICRC biztosítja a fizikai és pszichológiai jólétet a foglyok és a fogva tartott civilek számára a tisztességes bánásmódot.
"Emlékeztetnem kell, a kínzás és az embertelen bánásmód tilos."
Ahol szükséges, a delegáltak megpróbálják a fogvatartottak fizikai körülményeit javítani.
"Így szándékozunk felújítani a cellákat."

Semleges közvetítőként dolgozva az ICRC képes hazatelepíteni a hadifoglyokat és a civil internáltakat a háborús konfliktus végén.

Az ICRC-ért a Nemzeti Társaságok önkéntesei az alapvető szabályoknak megfelelően viselkednek, mivel tudják, hogy az adott helyzetben, mikor a zavargások a legsúlyosabbak, ők tudják a legtöbbet tenni az áldozatokért.
De többről van itt szó, mint a háború,, a természeti katasztrófák, amelyek milliókat sújtanak minden évben...különösen a földrengések.
A klímaváltozás súlyosbítja a szárazság, a hurrikánok és az árvizek következményeit.
Sok ember nincs tisztában az alapvető higiéniai szabályokkal, számukra nehezen elérhető a tiszta víz és az egészségügyi ellátás, amely amúgy sem kielégítő.

A Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Föderációja, amely a Ligából alakult, koordinálja a Nemzeti Társaságok munkáját. Segít nekik felkészülni a járványokra és a katasztrófákra, legyen az akár természeti, akár ember által okozott.
Terjed az AIDS szerte a világon...egész közösségeket elpusztítva. Az élet látszólag jelentéktelen betegségek által van fenyegetve.
"Jöjjenek vissza a partra! Cunami közeledik!"

A nemzeti Társaságok elsősegély tanfolyamokat tartanak. Vészhelyzet esetén egy szimpla cselekedet életet menthet.
A Mozgalom követi az alapelveket, mivel kiérdemelték a bizalmat és a tiszteletet.

Egyik fontos alapelv a semlegesség, mert az akadályozza meg a különböző oldalakra történő szakadást...ezáltal a tagok a szükségben mindenki számára elérhetőek lesznek.

A Mozgalom független, sem a közvélemény, sem polotikai nyomás nem befolyásolja.
Páratlan. Ez azt jelenti, hogy megpróbál segíteni mindenkinek, de elsősorban azoknak, akik a leginkább rászorulnak.
És nem diszkriminál faji, vallási, politikai hovatartozás vagy szociális helyzet szerint.

Ahhoz, hogy mindenki számára elérhető legyen a segítség, minden egyes országban egyetlenNemzeti Társaságra van szükség.
Ahhoz, hogy mindenki számára nyitva legyen, a Nemzeti Társaságnak el kell kerülnie, minden olyan kísértést, hogy csak egy csoportnak segítsen.

Önkéntesek milliói, nagy részben fiatalok, alkotják a világ legnagyobb humanitárius mozgalmát. Nem a profit motiválja őket, de azt szeretné elérni, hogy könnyítsenek a szenvedőkön azáltal, hogy biztosítják, amire azoknak szüksége van.
A nemzeti Társaságoknak kötelességük segíteni egymást.

A mozgalom célja, hogy védelmet biztosítson az életnek és az egészségnek, és elősegítse az egyének számára a tisztelet megadását...a kölcsönös megértést, a barátságot, együttműködést és az emberek békés együttélését.

A Mozgalmat az ICRC, IFRC és a 186 Nemzeti Társaság alkotják.

/Forrás: redcross/