La confidente – A bizalmas
Compréhension écrite – Szövegértés
Chaque dimanche, je me rends rue des Bouleaux pour entendre ma grand-mère paternelle me raconter de nouvelles histoires. Ses souvenirs d’une époque socioculturelle révolue me fascinent et m’enchantent.
Minden vasárnap elmegyek a Bouleaux utcába, hogy meghallgassam apai nagyanyám új történeteit. Egy elavult szociokulturális korszakról szóló emlékei lenyűgöznek, elbűvölnek engem.
Ma grand-mère a vécu, durant sa jeunesse, un fol amour dont elle ne s’est jamais complètement remise. Souvent, confortablement installées dans son boudoir rempli d’objets rococo, accoudées sur un mol oreiller et dégustant des boissons aigres-douces, nous laissons l’après-midi filer par les fenêtres grandes ouvertes alors qu’elle me raconte ses anciennes amours avec un bel officier de la marine. Seuls les beaux instants sont évoqués ; les événements désagréables sont tabous.
Nagymamám, fiatalkorában olyan őrült szerelemben élt, amelyből sohasem tudta magát teljesen visszaállítani. Választékos ízlésű rokokó tárgyakkal berendezett szobájában, gyakran puha párnára támaszkodva, kesernyés italokat kóstolgatva a szélesre nyitott ablak mellett töltöttük a délutánt, miközben egy jóképű tengerésztiszt hajdanvolt szerelméről mesélt nekem. Mindig csak a szép pillanatokról mesélte, a kellemetlen események tabunak számítottak.
J’aime, à ces moments-là, l’imaginer, svelte et élégante, ses cheveux auburn flottant au vent, courant au ralenti vers son nouvel amoureux, portée par les liens tout-puissants qui l’unissaient à lui, malgré ses contemporains bien-pensants qui s’en scandalisaient sans doute.
Ezekben a pillanatokban szerettem magam elé képzelni ezt a karcsú és elegáns nőt, szélben szálló rozsdabarna haját, amint új szeretője felé fut, viselve a mindenható kötelékeket, amelyek hozzá kapcsolták, annak ellenére, hogy jóindulatú kortársai kétségtelenül megbotránkoztak.
Cependant, l’histoire passionnante de ce vieil amour se complique à présent d’épisodes de plus en plus confus... Ces signes avant-coureurs de la fin prochaine de nos charmants après-midi dominicaux m’inquiètent beaucoup. Je crois bien que grand-maman perd, peu à peu, sa merveilleuse mémoire. Cela me cause une peine aiguë. Ces heures de pur ravissement passées avec elle resteront à jamais parmi les plus haut placées dans mon échelle du bonheur.
A régmúlt szerelem izgalmas történetét azonban egyre homályosabb epizódok bonyolították... Kellemes vasárnap délutánjaink eme figyelmeztető jelei egyre jobban aggasztottak. Azt hiszem, nagymamám apránként elveszítette csodálatos emlékezetét. Ez a tény nagy fájdalmat okozott nekem. Ezek a vele töltött puritán öröm órái örökre boldogság mércém első helyére kerülnek.
Source : ladictée
