Az elmúlt években számos bevándorló vett részt Montréal városának átalakításában. Habár emlékszünk arra, hogy már a huszadik század folyamán ez a város egy kínai és egy olasz negyeddel gazdagodott, hogy a Park sétány és környéke a görög ételek vagy a zsidó sütemények kóstolásának kiváltságos helye lett, megállapíthatjuk, hogy a nagyváros szerkezete csak a közelmúltban változott.

Tous ceux qui vivent à Montréal ont maintenant l’habitude de cette hétérogénéité et beaucoup apprécient cet apport culturel. Il n’est pas rare de voir jouer ensemble dans un parc des enfants de multiples nationalités. Dans une même rue, en toute tranquillité, un groupe de voisins de différentes ethnies échangent des commentaires sur les nouvelles décisions prises par l’Hôtel de Ville, ou encore, sujet typiquement québécois, sur les aléas de notre capricieux climat.

Mindazok, akik Montréalban élnek már megszokták ezt a különbözőséget és nagyra értékelik ezt a kulturális hozzájárulást. Nem ritka, hogy több nemzet gyerekei együtt játszanak egy parkban. Ugyanabban az utcában, teljes nyugalomban, különböző nemzetiségű szomszédok csoportjai megbeszélik a városháza döntéseit, vagy – és ez tipikusan québec-i szokás –  szeszélyes éghajlatunk váratlan fordulatairól diskurálnak.

Bien sûr, certains, quelque peu réticents devant le changement, n’acceptent pas le nouveau visage de leur cité. Il est vrai également que naissent parfois des conflits entre les groupes ethniques, surtout chez les jeunes qui, vu la difficulté qu’ils éprouvent à s’intégrer à un marché du travail saturé, sont souvent désoeuvrés.

Il est toutefois permis d’espérer que ces problèmes s’estomperont avec les années.

Természetesen egyesek kissé vonakodva fogadják a város új arculatát. Az is igaz, hogy olykor vannak konfliktusok az etnikai csoportok között, különösen a fiatalok körében, akik a telített munkaerőpiacra való bejutás nehézségei miatt gyakran dologtalanok.

Reméljük azonban, hogy ezek a problémák az évek során elhalványulnak.

Source : ladictée