Gallia romanizációja a római politikai, gazdasági és kulturális befolyást, valamint egy új nyelv kialakulását hozta magával. Már a IV. század végétõl kezdve azonban a népvándorlás hatásaként erõsödött a szomszédos „barbár" germán törzsek (frankok, alemannok, vízigótok, burgundok stb.) nyomása.
Julius Caesar Bellum Gallicum 'A gall háború' címû mûvének elsõ fejezetébõl tudjuk, hogy Galliában - a mai Franciaországban - a római hódítás idején (Kr. e. 58-51) több nép és nyelv létezett egymás mellett pl. a nem indoeurópai ligúrok, ibérek, vagy egyesek szerint a baszkok elõdeinek tekinthetõ aquitániaiak.
Franciaország nyelvtérképe igen változatos. Hogy ez hogyan alakult az évszázadok során? Honnan származik a kretén - magyarban is használt - kifejezés? A választ a francia dialektusokról szóló többoldalas dokumentumban a 'Tovább hivatkozásra kattintva olvashatod. Érdekes!
A francia nyelv több országban hivatalos nyelv, de sokan beszélik idegen nyelvként is.
A francia nyelv latin eredetû, amelyet valószínûleg elsõsorban germán frankok nyelve befolyásolt. A nyelv kb. 35 000 szóból álló alapszókincse mintegy 13%-a jövevényszó. 1054 szó az angolból, 707 az olaszból, 550 az ónémetbõl, 481 a gallok nyelvébõl, 215 az arabból, 164 a németbõl, 160 az ókelta nyelvbõl, 159 a spanyolból, 153 a hollandból, 112 a perzsa, illetve szanszkrit nyelvbõl, 101 szó indián nyelvekbõl származik, 89 szó valamilyen ázsiai, 56 szó valamilyen afrikai eredetû, 55 szláv szót tartalmaz a francia, illetve 144 egyéb helyrõl származó lexémát.
Tout en douceur ou toute en douceur ?
On écrit « tout en douceur » et non « toute en douceur ». C’est vrai. Et c’est un réel piège de la langue française.
Helyesen így írjuk: la plupart sont / la plupart ont
Olykor fejtörést okoz annak eldöntése, hogy az "après-midi" hímnemű vagy nőnemű. Ebben az írásban ennek járunk utána.
Ez a remek sorozat az M5-ön már lassan két éve tart, mégis csak most fedeztük fel. Pótoljuk a hiányosságot!
A vonatkozó névmás egy nevet helyettesít, ami az előző mondatban szerepel, és amit antécédent-nak, azaz utalószónak vagy előzménynek nevezünk.
Általában a főnevet követi. Kivéve, ha a jelzők rövidek vagy a következők...
A melléknévi jelző a magyarban mindig a jelzett szó előtt, a franciában azonban legtöbbször a jelzett szó után áll.
Ebben az írásban a sorszámokról, képzésükről, többszöröseikről és néhány érdekességről beszélünk.
A francia nyelvben kétféle mutató névmást különböztetünk meg. Az egyik csoportba az úgynevezett semleges (azaz nemben és számban nem egyeztethetőek), a másik csoportba pedig azok a névmások tartoznak, amelyeket egyeztetnünk kell. Ebben az írásban az előbbiekről esik szó.
Számos esetben előfordul nyelvtanulásunk során - főként a kezdeti időszakban -, hogy nehezen tudjuk eldönteni, melyik múltidőt használjuk : a passé composé-t vagy az imparfait-t. E költői kérdés megválaszolásának könnyítése céljából született meg ez a – nem teljeskörű – segédanyag.
Gyakran beleesünk abba a hibába - nem csak a francia nyelvet tanulók, de a született franciák és a francia média is -, hogy nem figyelünk egy alapvető nyelvtani szabályra. Erre igyekszünk felhívni a figyelmet.
| A felolvasó használata |
|---|
|
A honlapon található francia nyelvű szövegeket a beépített program felolvassa, ha kijelölöd a szöveget az egérrel. Ha nem tudod hogyan kell, nézd meg ezt a videót: |
| Állásajánlatok |
|---|
| Blogok |
|---|
| Bíró Ádám könyvei |
|---|
|
|
| Vive la langue française! |
|---|
|
Oublie ton passé, |