Az obeliszkek Egyiptomban i.e. 1300 körül épültek, Ámon istenség dicsőítésére. A két hatalmas monstrum a luxori templom bejáratát őrizte.

1830-ban, Mehemet Ali ajánlotta fel köszönetképpen Franciaországnak, amiért Champollion egyiptológus megfejtette a hieroglifákat. Franciaország egy órát ajándékozott cserében, amiről azt állítják, sosem működött.

Látva az obeliszkek nagyságát, az egyiptológus a kisebbet választotta, ám a francia mérnököknek ennek szállítása is hatalmas kihívást jelentett. A kisebb obeliszk is 23 m magas és 227 tonna súlyú volt. A hajónak, amelyen szállították, ki kellett bírnia nemcsak a Nilus és Földközi-tenger szeszélyeit, hanem a Szajnáét is.

A hajó 43 m hosszú volt, el kellett bírnia az obeliszk súlyát, de szélessége nem haladhatta meg a 9 m-t, hogy a Szajna hídjai alatt elférjen. A hajó 1831-ben indult Toulon-ból és 1831. augusztus 16-án érkezett Louxor-ba. Rosette-ben vesztegelni kényszerült, mert a Nílus vize túl alacsony volt. Meg kellett várni az áradásokat. A hatalmas obeliszk utazása 1833. december 23-án ért véget, több, mint 12 000 km viszontagságos út megtétele után, végre elérte Párizst. Ma a Concorde-téren (Place de la Concorde) látható.