Bienvenu sur www.francianyelv.hu   A kijelölt francia nyelvű szöveg felolvasásához kattints a hangszóróra! Bienvenu sur www.francianyelv.hu GSpeech
…ahogy Jean d'Ormesson látja

Jean d'Ormesson 1973-tól a néhai Jules Romains 12-es számú székének tulajdonosa a Francia Akadémián, valamint a Becsületrend Lovagja. Hivatalos nevén gróf Jean Lefévre d´Ormesson (teljes neve kétszer ilyen hosszú), régi nemesi családban született 1925-ben. Apja – aki a népfront tagjaként Leon Blum jó barátja volt – nagykövetként szolgált, Jean d'Ormesson így jórészt külföldön nevelkedett. A legkiválóbb iskolákat végezte, és hamar az UNESCO egyik magas posztjának várományosa lett. Késõbb a konzervatív Le Figaro címû napilap igazgatója. Könnyed stílusú regényeivel ekkor már íróként is ismert volt a neve: elsõ könyve, A szerelem gyönyörûség (L'amour est un plaisir) 1956-ban jelent meg. 1971-ben A birodalom dicsõsége (La Gloire de l'Empire) címû történelmi regényéért akadémiai díjjal jutalmazták. Jean d'Ormesson stílusát az „elegáns”, „lassú” és „klasszikus” jelzõkkel illetik, regényeinek rendszerint az idõ múlása a fõ témája. Számos híres mondás és aforizma fûzõdik a nevéhez („Gyûlölöm a társadalmi különbségeket, de nem szükségképpen kell erkölcsileg is elítélnem azt, amit gyûlölök.”) Eddigi pályáját egyszer így foglalta össze: „Tanulmányok, utazások, szerelmek. Kísérletek és hibák. Munkák és alkalmi hivatalok. Tudós társaságok és díjak.”

Franciaország dióhéjban

Államforma: Köztársaság.
Államfõ: Jacques Chirac (1995. május 17-tõl).
Terület: 549 090 km2.
Népesség: 59,7 millió, a lakosság 7 százaléka bevándorló.
Fõváros: Párizs (9,8 millió lakos az elõvárosokkal együtt).
Nyelv: Francia.
Vallás: 81,4% katolikus, 6,9% mozlim.
Történelem: 1946-tól 1958-ig, a negyedik köztársaság idején sorra veszítette el gyarmatait Indokínában, majd Észak-Afrikában, ahol 1954-tõl véres háborút vívott a függetlenségéért küzdõ Algériával. Ez utóbbi Charles de Gaulle tábornok visszatéréséhez vezetett, aki az 1958-ban megalakult ötödik köztársaság elsõ elnöke lett, 1969-ig, amikor végleg visszavonult a politikától. 1968 májusában Franciaországot diáklázadások sora rázta meg, mely fontos politikai reformokhoz vezetett. 1966-ban kilépett a NATO-ból, és csak 1995-ben tért vissza a szervezetbe. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja. 1958-ban csatlakozott az Európai Közösséghez. Gazdaság: Európa második legnagyobb ipari országa. Vezetõ ágazat a gépipar (repülõgépek, autók, elektrotechnikai berendezések). Az élelmiszer-elõállításában a világ egyik vezetõ állama, a világ második legnagyobb bortermelõje. Földrajz: Az országot átszelõ három legnagyobb folyó az Atlanti-óceánba torkollik, melynek partvidéke többnyire homokos alföld jellegû. Határai mentén magashegységek húzódnak, a Francia-Alpokban van Nyugat-Európa legmagasabb hegycsúcsa, a 4807 méter magas Mont Blanc.

Tudta-e?: A bruttó nemzeti össztermék alapján a világ negyedik legnagyobb gazdasági hatalma. A népesség 75%-a városokban él. A lakosság 14%-a rendszeresen jár misére. A munkanélküliség aránya magas, 8,5%. A munkásoknak csak 8%-a tagja valamilyen szakszervezetnek. Párizst évente 25 millió turista keresi fel. Egy átlagos francia 56 liter bort iszik évente. A lakosság 30%-a egyedül él.

Festmény: Chardin „zöld lámpaernyõs” önarcképe

Chardin „zöld lámpaernyõs” önarcképe számomra a francia szellem igazi kifejezõje: elegáns, bájos, egyszerre sugároz valami polgári és népies kellemet, ugyanakkor mélyen ironikus és önreflexív is.

Fotó: A Francia Intézet kupolája

Semmiképpen sem akartam az Eiffel-tornyot választani, mely a külföldiek számára talán a legközhelyesebb módon idézi fel Franciaországot és annak fõvárosát. Ezért inkább a Louvre-ral szemben, a Szajna-parton álló Francia Intézet kupoláját választottam. Az intézet ma a Francia Akadémia központja, kupolája pedig a klasszicizmus kezdetének egyik legcsodálatosabb építészeti példája.

Személy: Charles de Gaulle tábornok

Azt hiszem, ma a legtöbb franciának egybõl De Gaulle tábornok jutna az eszébe. Õ az utolsó azoknak a nagy francia történelmi személyiségeknek a sorában, akik közé olyanok tartoztak, mint Jeanne d’Arc, XIV. Lajos vagy éppen Bonaparte Napóleon.

Tárgy: A TGV-vasút

A hihetetlen sebességgel (300 km/h) száguldó TGV-vasút (Train a Grande Vitesse) a mai Franciaország képességeinek és tehetségének legékesebb bizonyítéka, mely továbbra is egyfajta technikai modellként szolgál szinte az egész világ számára.

Szöveg: Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata (1789)

I. Minden ember szabadnak és jogokban egyenlõnek születik és marad; a társadalmi különbségek csakis a közösség szempontjából való hasznosságon alapulnak.
II. Minden politikai társulás célja az ember természetes és elévülhetetlen jogainak megõrzése. E jogok: a szabadság, a tulajdon, a biztonság s az elnyomással szemben való ellenállás.
III. Minden szuverenitás elve természeténél fogva a nemzetben lakozik; sem testület, sem egyén nem gyakorolhat hatalmat, ha (az) nem határozottan tõle ered.
(Mika Sándor fordítása)

Descartes-tól Marcel Prouston át Chateaubriand Síron túli emlékiratok címû mûvéig sok-sok prózai mûvet ismerek, mely megérdemelte volna, hogy a francia szellemet reprezentálja. Ám kétségtelen, hogy Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata az a szöveg, mely a legnagyobb történelmi jelentõségû, ugyanakkor mérhetetlenül fontos következményei és hatásai is voltak.

Zene: A vadak tánca Rameau A gáláns Indiák címû operájából

A vadak tánca, mely Rameau operájának vége felé hangzik el, igazán elragadó pillanatképe a franciákra annyira jellemzõ ironikus, könynyed, mégis alapvetõ bájnak, mely mindig nyitott a világra, és mindig idegen helyekrõl álmodozik.

Vers: Louis Aragon: A vörös plakát

Dicsfényt nem kértetek, de omló
könnyeket sem
Se orgonazenét, tömjénes gyászmisét
Tizenegy éve múlt - tizenegy fürge év!
Nem bíztatok ti, csak a hûvös fegyverekben
Halál sem oltja ki a Harcosok szemét

Arckép a tûzfalon: láttunk megannyi szörnyû
Torzonborz tincset és koromsötét szakállt
Az írás, mint a vér: plakátra nyomva állt
Megannyi név, melyet kiejteni se könnyû
Olvasva egyet is, a mersz inunkba szállt
Ki látta arcotok, és szemlesütve áttért
A túloldalra, nem szólt: "Franciák ezek"
De elsötétítés után kóbor kezek
A kép alá fölírták: MEGHALTAK A HAZÁÉRT

És mások voltak a szomorkás reggelek
A dér csípõs színét öltötték föl magukra
Míg telt a február, s ti búcsút vettetek
És egyikõtök így szólt: Üdv mindenkinek
A túlélõknek üdv és üdvözlet hazulra
A németek iránt nincs bennem gyûlölet

Ég veled, kín, gyönyör, ég veletek, ti rózsák
Nagylétünk, ég veled, fény és szél, ég veled
Válassz férjet, s ígérd meg: "Mindig gondolok rád,
Amíg peregnek a földön a boldog órák"
Jereván városát s békédet megleled
Gyönyörû téli nap ragyog a domb lapályán
Oly tágas a világ, hogy szívem meghasad
Az igazság dicsõ léptünk nyomán halad
Szerelmem, Mélinée, ó én egyetlen árvám
Azt mondom, élj, legyen lányod, legyen fiad

Huszonhárman voltak, mikor puskák ropogtak
Huszonhármat a messzi táj szült Franciahonnak
Huszonhárom testvérszív többé nem doboghat
Huszonhárman halálig szerelmesek a létbe
Zeng huszonhárom éljen, amikor földre rogynak
(Térey János fordítása)

Lehetett volna Racine vagy Victor Hugo, esetleg Baudelaire vagy Verlaine is, akit Borges egyszer minden költõnk közül a „legfranciább” költõnek nevezett. Én mégis Louis Aragont választottam, ezt a hatalmas modern költõt, aki valóságos forradalmat vitt véghez a hagyományok nagy tárházában. A vörös plakát címû verse a második világháború alatti francia ellenállás egyik eseményét idézi fel.

Étel: Marhaszelet krumplival

A francia konyha olyan gazdag, hogy – szemben más országokkal – nehéz volna egyetlen ételt kiragadni belõle. Lehetett volna csirke IV. Henrik módra, a confit de canard (saját zsírjában sült kacsa) vagy épp a cassoulet. És akkor a helyi specialitásokat még meg sem említettük. A közismert bifsztek ugyanakkor sokat elárul egy átlagos francia ízlésérõl.

Hely: A versailles-i kastély

A versailles-i kastély szinte magától értetõdõ választás volt. Nemcsak a monarchia fényûzésének, de a nagy francia forradalom törekvéseinek is ez volt a szimbóluma. Egy sor történelmi eseménynek szolgált díszletéül, és látogatók millióinak még ma is ez jelenti Franciaországot.

Esemény: A verduni szerzõdés (843)

A Strasbourgi Eskü 842-es szövege után a Kopasz Károly, Német Lajos és Lothar által megkötött verduni szerzõdés volt az elsõ francia nyelven született írásos dokumentum, így Nagy Károly birodalmának felosztása egyúttal egy nemzet születését is jelöli.

A felolvasó használata

A honlapon található francia nyelvű szövegeket a beépített program felolvassa, ha kijelölöd a szöveget az egérrel. Ha nem tudod hogyan kell, nézd meg ezt a videót: 

Bíró Ádám könyvei

Vive la langue française!

Oublie ton passé,
qu`il soit simple ou composé,
Participe à ton Présent
pour que ton Futur
soit Plus-que-Parfait !

A kijelölt francia nyelvű szöveg felolvasásához kattints a hangszóróra! Francianyelv.hu felolvasó