Bienvenu sur www.francianyelv.hu   A kijelölt francia nyelvű szöveg felolvasásához kattints a hangszóróra! Bienvenu sur www.francianyelv.hu GSpeech

– Ötven éve indult az integráció. Milyenné lett mára, és milyen idõszakát éli ma Európa? Hanyatlik, stagnál, vagy felívelõ korszakban van?

– Ha nem is egyenletesen, de növekszik, és küszködik a növekedés szülte zavarokkal, túlkapásokkal és problémákkal. Úgy tûnik most számomra, hogy e bõvüléssel és célkitûzéseivel – persze, ha megvalósítják azt – magasabb szintre juthatnak az Európában élõ emberek. Esetleg a demokrácia magasabb fokára is. Az alapítók ötven évvel ezelõtt nem gondoltak arra, hogy egy egységes alkotmányt adjanak a naggyá épülõ kontinensnek. S arra sem, hogy egy elnöke legyen, közös külügyminisztere és hadügyminisztere.

– Nincs még alkotmánya Európának. Sok különbözõség, ellentét, és sok egymásnak feszülõ érdek szabdalja keresztül-kasul a kontinenst. Gondolok arra, hogy nagy ország és kicsi, észak és dél, szegény és gazdag, vagy katolikus és protestáns. Összhangba, egy nevezõre lehet-e majd hozni ezeket az erõket?

– Nem vagyok jós, de azt mondhatom, hogy a földi paradicsomot nem fogja az unió megvalósítani. Európa, az emberiség idáig csak azt mutatta meg, hogyan tudja ezt a darab földet pokollá változtatni. De arra nem vállalkozik, hogy megmutassa, a pokolból hogyan lehet paradicsomot csinálni. Biztos vagyok benne, hogy komoly krízisek és konfliktusok várnak ránk. De a már eddig is sok válságot átélt Európa hatalmas zökkenõkkel ugyan, de mindig továbbhaladt. És volt, amikor pozitív értelemben. Ami a vallási különbözõséget illeti: az a tény például, hogy körülbelül harmincmillió muzulmán él a huszonöt tagú Európában, is bizonyítja, hogy a katolikusok és a protestánsok nem igényelhetnek maguknak az alkotmányban semmiféle elsõbbséget. Az alkotmányban minden belépõ nemzet állampolgára egyenlõ. Ez vonatkozik mindazokra a konfliktust okozható tényezõkre is, amelyeket az imént említett. Az egységes Európa szociálpolitikájában benne van az a célkitûzés, az a törekvés, hogy a kirívó egyenlõtlenségeket fokozatosan csökkentse, felszámolja.

– Valóban úgy gondolja, hogy például a szegény–gazdag ellentét idõvel megszûnhet az unióban?

– Inkább csak annyit mondok, hogy meg lehet gyorsítani e konfliktusok kezeléséhez vezetõ utat, ha végérvényesen nem is lehet kiküszöbölni. Pár ország ezt kitûnõen teszi. Vannak országok, melyek lassabban, vannak, amelyek gyorsabban érnek el olyan jólétet, ahol már kellemes élni. Az elmúlt napokban csodálatosan tört rá Párizsra az áprilisi tavasz. Optimista kedvemben talált a kérdéseivel. Ezek a napsugarak mindig reménységgel töltenek el, bár a túlzott optimizmusomra néhányszor már ráfáztam. Mégis azt kívánom az olvasóknak, gondolják meg: mégis jobb mosolyogni, mint sírni, jobb reménykedni, mint keserûnek lenni. Visszatérve Magyarországra, talán a mezõgazdaság, a vidék számára lesz igazán nagy próbatétel a csatlakozás. Ha a magyarok figyelembe veszik azokat a tapasztalatokat, amelyekkel a régebbi uniós országok rendelkeznek, ha gyorsak lesznek, és ha valóban kihasználnak minden lehetõséget, akkor jobb helyzetbe hozható a magyar mezõgazdaság, mint amilyenben most van. Itt van például Franciaország, aki annak idején igazán haszonélvezõje volt az európai mezõgazdasági politikának. És mára ott tart, hogy a kezdeti sikerektõl, a túl sok pénztõl megszédült és pazarlóvá lett. Ma sok esetben nem azok kapják a pénzt, akik valóban tudnának vele termelni, hanem azok, akik nem is szorulnak rá. A Le Monde egyik múlt heti õszinte, tényfeltáró vezércikke errõl szól, és arról, hogy a mezõgazdaság rossz és korrupt pénzelosztó politikáján változtatni kell.

– Ezekben a napokban zajlik Berlinben egy, az európai antiszemitizmus újjáéledésével foglalkozó világkonferencia. De mindenféle gyûlölet (Amerika-ellenesség, kisebbségellenesség, Izrael-ellenesség) újra megerõsödni látszik. Lát esélyt arra, hogy Európa ebbõl valaha kikeveredjen, és élhetõbb, nyugodtabb irányba mozduljon?

– A gyûlölet, hogy is mondjam, nem kreatív. De mivel nem vagyunk angyalok, és bármilyen szépen deklarálja is az egyesült Európa, hogy a békére, szeretetre, türelemre épít, az ember gyarlóságára, aljasságára és gyûlöletére bizton számíthatunk. Most jött el az a pillanata Európának, amikor talán okul a múltból. Gondolok például Mádl elnök úr és a miniszterelnök úr Páva utcai beszédére, de gondolok arra is, hogy Ausztriában nem egy Haiderrel cimboráló, hanem egy szociáldemokrata politikus lett a köztársasági elnök. De ilyen irányba látszik elmozdulni Olaszország is. Én hiszek a demokrácia jövõjében, mert hiszek az emberiség jövõjében. De mondom, tavasz van, gyönyörû, és lehet, hogy szebben látom az uniós jövõt. Egy viszont biztos, aki a gyûlölet szításán fáradozik, aki ebben látja élete célját, aki ebben látja a jövõt, az a halálra spekulál. Nem csak saját és társai halálára. Nemzete halálára is. (Forrás: Hetek)

A felolvasó használata

A honlapon található francia nyelvű szövegeket a beépített program felolvassa, ha kijelölöd a szöveget az egérrel. Ha nem tudod hogyan kell, nézd meg ezt a videót: 

Állásajánlatok
Bíró Ádám könyvei

Vive la langue française!

Oublie ton passé,
qu`il soit simple ou composé,
Participe à ton Présent
pour que ton Futur
soit Plus-que-Parfait !

A kijelölt francia nyelvű szöveg felolvasásához kattints a hangszóróra! Francianyelv.hu felolvasó