Bienvenu sur www.francianyelv.hu   A kijelölt francia nyelvű szöveg felolvasásához kattints a hangszóróra! Bienvenu sur www.francianyelv.hu GSpeech
Akik örültek... (Párizs, Concorde tér)

Akik örültek... (Párizs, Concorde tér)

Sarkozy elsõ úti célja várhatóan Berlin és Brüsszel lesz, jelezve, hogy vezetésével Franciaország újra az európai politikai élet egyik meghatározó szereplõjévé kíván válni. A kampány során is õ volt az egyetlen jelölt, aki Nyíltan támogatta az Európai Unió 50. születésnapja alkalmából kiadott Berlini Nyilatkozatot, amely – a francia és a holland népszavazás elutasítását figyelmen kívül hagyva – azt a célt tûzte ki, hogy 2009-ig megszülessen az európai alkotmány. A tervnek, amelyet elsõsorban Angela Merkel német kancellár szorgalmaz, a szakértõk többsége szerint nem sok realitása van. Sarkozy a válság feloldására egy miniszerzõdést javasol, amely kizárólag az intézményi reformra koncentrálna, és amelyet a kockázatos referendumok helyett az egyes parlamentek fogadnának el. Elképzelései azonban több helyen is ellenállásba ütközhetnek. Sarkozy a többsebességes Európa híve, melyet szerinte a nagyok hatosfogatának kellene vezetnie, amirõl például Lengyelország hallani sem akar. Spanyolország nyíltan Ségoléne Royalt támogatta, és Gordon Brown leendõ brit miniszterelnök euroszkepticizmusa sem kedvez Sarkozy tervének. Így nem nagyon marad más, mint a hagyományos német–francia tengely tovább erõsítése – gratuláló üzenetében Merkel a már „bizonyított német–francia barátság” fontosságára hívta fel újdonsült kollégája figyelmét, és arra kérte, ezt az unió alapjainak megerõsítésére használják fel –, amelyet azonban a Törökország csatlakozásával kapcsolatos ellentétes álláspontok torpedózhatnak meg. Míg ugyanis Merkel kifejezetten támogatja Törökország csatlakozását, addig Sarkozy annak határozottan ellene van. Véleménye szerint ugyanis Törökország földrajzilag nem Európában, hanem Ázsiában található. 2008 júliusától Franciaország veszi át az unió soros elnöki tisztségét, így a Merkel–Sarkozy-terv esetleges sikere nagyban növelhetné Párizs szerepét az Egyesült Európában. Kudarc esetén azonban Sarkozy könnyen válhat a brüsszeli elit bûnbakjává, mint ahogy történt az Berlusconi esetében is.

Ezeket a dilemmákat Franciországon kívül is jól látják. Mit jelent Nicolas Sarkozy megválasztása Franciaország, az Európai Unió és a világ egésze számára? – teszi fel a kérdést vezércikkében a londoni Financial Times: „Egy európai Franciaországot? Egy francia Európát? Vagy Európa ellenében fellépõ Franciaországot? Bár az elsõ változat a kívánatos, mindhárom változat lehetséges. A végeredmény Sarkozy valódi személyiségétõl függ.” Az új elnök mindenesetre optimista: „Együtt Franciaország történetének egy új fejezetét fogjuk megírni. Ez a fejezet pedig, kedves barátaim, nagyszerû lesz” – ígérte gyõzelmi beszédében.


…és voltak, akik dühöngtek a választás éjszakáján (Párizs, Bastille tér)

A kampány során gyakran „francia útlevéllel rendelkezõ amerikai neo-konzervatívnak” titulált új elnök – aki még jelöltként látogatást tett a Fehér Házban – beszédében üzent „amerikai barátainak” is, akiket biztosított afelõl, hogy „számíthatnak Franciaországra, aki mindig az Egyesült Államok mellett fog állni, ha támogatásra van szüksége” mint jóbarát. (Sarkozy korábban hibásnak ítélte, hogy Jacques Chirac francia elnök annak idején nem támogatta az iraki háborút, igaz Iránnal kapcsolatban nem helyesli a katonai fellépést.) Ugyanakkor kijelentette, hogy „barátok között elõfordulhat nézeteltérés”, azaz Franciaország egyenrangú félként kíván partnere lenni az amerikai nagyhatalomnak. Ennek jegyében máris felszólította az Egyesült Államokat, hogy az eddigieknél sokkal aktívabban vegyen részt a globális felmelegedés elleni küzdelemben.
Talán ennél is nagyobb változást jelenthet az, hogy Sarkozy már most bejelentette: szakítva az évtizedes francia arabbarát külpolitikával, Izrael aktív támogatója kíván lenni a jövõben.

Sarkozy telefonon biztosította Ehud Olmert izraeli miniszterelnököt arról, hogy „Izrael barátja vagyok, és Izrael mindig számíthat a barátságomra”. Izraeli és arab sajtóreakciók azonban egyaránt figyelmeztettek arra, hogy Franciaországnak olyan érdekeltségei vannak arab – és egyéb fejlõdõ – országokban, amelyeket elnökként Sarkozynek is figyelembe kell majd vennie.

Arab partnereinek megnyugtatására azonban már vasárnap esti beszédében bejelentette, hogy az Európai Unió mintájára egy Mediterrán Uniót szeretne létrehozni, amely „híd lehetne Európa és Afrika között”. Mint mondta, minden ebben a térségben fog eldõlni, ezért félre kell tenni a gyûlöletet, hogy a béke és a „civilizáció” nagy álma megvalósulhasson. A javaslat pozitív visszhangra talált a mediterrán térség – úgy izraeli, mint észak-afrikai – sajtóorgánumaiban. A londoni kiadású al-Al-Quds Al-Arabi arab nyelvû lap szerint azonban Oszama bin Laden most nevet a markába, mivel Nicolas Sarkozy agresszív, bevándorlásellenes politikájával fiatal muzulmánok millióit kergeti a radikalizmus és a terrorizmus hálójába Franciaországban.

Sarkozy már a beiktatása elõtt ízelítõt kapott abból, amire elnökként számíthat. Arra készült, hogy a hivatalba lépése elõtti napokat csendes visszavonultságban pihenéssel töltheti (egyes hírek szerint a gyakorló katolikus új elnök máltai vakációját követõen egy apátságban keresett volna lelki feltöltõdést), a megválasztását követõ franciaországi zavargások és sajtókritikák miatt azonban úgy döntött, megszakítja pihenését, és visszatért Párizsba.

Az elsõ próbák

 

A változás mellett voksoltak a franciák vasárnap, amikor 85 százalékos rekordrészvétel mellett 53 százalékuk adott bizalmat a francia jobboldal jelöltjének. Sarkozy gyors és radikális változásokat ígér, elnökségének elsõ száz napja igen sûrûnek ígérkezik. Elemzõk már most arra figyelmeztetnek, hogy elõdeinek korábbi reformkísérletei egytõl egyik elvéreztek az utcán, olyan tömegdemonstrációkat, sztrájkokat váltottak ki, amelyek miatt a kormány mindig visszakozni kényszerült (1995 decemberében például egy hónapon át sztrájkolt a párizsi „BKV”, így kényszerítve az akkor elnökké választott Chiracot, hogy vonja vissza a közalkalmazottak juttatásainak megnyirbálására irányuló törvénytervezetét). Kérdés tehát, hogy a tárgyalópartnerként pragmatikus, de „kemény diónak” titulált Sarkozy (akinél elõfordult, hogy a vitázó feleket étlen-szomjan bezáratta a tárgyalóterembe, és addig nem engedte ki õket, míg meg nem egyeztek) elnökként dûlõre jut-e a rettegett francia szakszervezetekkel, vagy neki is beletörik majd a bicskája.

A felolvasó használata

A honlapon található francia nyelvű szövegeket a beépített program felolvassa, ha kijelölöd a szöveget az egérrel. Ha nem tudod hogyan kell, nézd meg ezt a videót: 

Bíró Ádám könyvei

Vive la langue française!

Oublie ton passé,
qu`il soit simple ou composé,
Participe à ton Présent
pour que ton Futur
soit Plus-que-Parfait !

A kijelölt francia nyelvű szöveg felolvasásához kattints a hangszóróra! Francianyelv.hu felolvasó