Bienvenu sur www.francianyelv.hu   A kijelölt francia nyelvű szöveg felolvasásához kattints a hangszóróra! Bienvenu sur www.francianyelv.hu GSpeech

A francia katolikus egyház hagyományosan eltér a Vatikán irányvonalától, és ez a különállás felerõsödött VII. Károly (1435-1461) és XIV. Lajos (1643-1715) idején, a francia forradalomtól (1789) kezdve Napóleon uralmán (1799-1814) át egyes köztársasági kormányzatok idejéig, miután a központosított francia állam sokszor próbált nyomást gyakorolni a helyi egyházra.

Vita a misék nyelvérõl

Most viszont nem közvetlen állami beavatkozás miatt bontakozott ki vita, hanem arról térnek el a vélemények, milyen nyelven misézzenek a francia papok. A pápa ugyanis a francia püspöki kar tudomása szerint arra készül, hogy kiterjessze a papok jogosultságát a latin nyelvû misézésre. Ez a döntés (motu proprio) amúgy nemcsak Franciaországra, hanem természetesen az egész katolikus egyházra vonatkozna.

 Magyarországon ebbõl nem lesz vita

A Magyar Katolikus Püspöki Konferenciától az Index úgy értesült, hogy itthon nem okoz problémát az, hogy a papok milyen nyelven misézzenek. A magyar katolikusok nem megosztottak ebben a kérdésben, és a konferencia tudomása szerint sem döntött még a pápa az ügyben, vagyis a motu proprio még nem született meg a latin misézésrõl.

A motu propriónak nevezett "személyes pápai döntés" konzultáció nélkül is megtörténhet, ám a francia püspöki konferencia elnöke, Jean-Pierre Ricard, Bordeaux érseke október 26-án felkereste XVI. Benedeket, és többek között a misézés nyelvérõl is tárgyalt az egyházfõvel.

{mospagebreak}

Még nincs pápai döntés

Ricard ezután úgy nyilatkozott, hogy még semmi sem végleges, a motu propriót még nem írta alá a pápa, bár errõl már érkeztek korábban jelentések. A tervezetre Ricard szerint további egyeztetések várnak, és ezekben a tárgyalásokban a francia püspöki kar is részt vehet. Így a franciák panaszai és kérései is meghallgatásra találnak - hangsúlyozta a bordeaux-i érsek.

Megfigyelõk szerint mindez azt jelenti, hogy a pápa egyelõre nem változtat a II. Vatikáni Zsinat (1962-65) által meghatározott kereteken, és továbbra is a helyi nyelvek, illetve az anyanyelv szerepét hangsúlyozza a katolikus egyház. A latin nyelv, illetve az anyanyelv használatáról egyébként a konzervatív, tradicionalista egyházfelfogás és a modern irányzatok képviselõi vitatkoznak a párizsi lap szerint.

A franciák maguk is megosztottak

Az Indexnek nyilatkozó egyik szakértõ szerint egyébként nem is csupán a pápa és a francia egyház között van vita ebben az ügyben, hanem a franciák között is megoszlanak a nézetek a latin nyelvû misézésrõl.

A Le Monde által idézett Ricard érsek szerint a II. Vatikáni Zsinat meghatározta, hogy mi tartozik a hivatalos, "rendes" liturgiába, mi felel meg a Római Rítusnak. Ha valaki latin nyelven misézik azóta, az inkább rendkívülinek számít, amit az adott egyházkerület püspökének kell engedélyeznie.

A francia fõpapok szerint, ha az egyes papok jogait kiterjesztik, és akár latinul is misézhetnének, akkor az komoly zavarokat okozhat a hívekben. Ricard ugyanakkor utalt az egyházon belüli eltérõ megközelítésekre is, így például az integristákra, akiknek a nézetei a francia papság egyes köreiben népszerûek.

{mospagebreak}

A vatikáni zsinat konstitúciója

A hatvanas években a II. Vatikáni Zsinat Sacrosanctum Concilium kezdetû konstitúciója a szent liturgiáról is döntött. Ebben szabályozzák a latin nyelv és az anyanyelv használatát is, kimondva, hogy az utóbbinak "nagyobb teret kell biztosítani".

A konstitúció szerint "a latin nyelv használatát, a részleges jog érvényben maradása mellett a latin szertartásokban meg kell tartani". Ám a dokumentum így folytatódik: "Mivel azonban mind a szentmisében, mind a szentségek kiszolgáltatásában, mind a liturgia más területein gyakran nagyon hasznos lehet a nép számára anyanyelvének használata, nagyobb teret kell számára biztosítani. Ez elsõsorban az olvasmányokra és a felszólításokra, bizonyos könyörgésekre és énekekre érvényes".

Megfelelõ helyet lehet adni az anyanyelvnek

A konstitúció egy másik pontja kimondja: "A néppel együtt végzett szentmisékben megfelelõ helyet lehet adni az anyanyelvnek, elsõsorban az olvasmányokban és az 'egyetemes könyörgésekben', és a helyi viszonyoknak megfelelõen, mindazokban a részekben, melyek a népre tartoznak". "De gondoskodni kell róla, hogy a hívek a szentmise ordináriumának azon részeit, amelyek rájuk tartoznak, tudják együtt mondani vagy énekelni latinul is" - szól a vatikáni zsinat határozata.

A konstitúció szerint "a Római Rituálé új kiadása alapján a területileg illetékes egyházi hatóság (...) mielõbb készítse el az egyes területek igényeihez alkalmazott és honi nyelven megalkotott saját rituálékat. Az Apostoli Szentszék jóváhagyása után a szóban forgó területeken ezeket kell használni". (Forrás: index, Szegõ Iván Miklós)

A felolvasó használata

A honlapon található francia nyelvű szövegeket a beépített program felolvassa, ha kijelölöd a szöveget az egérrel. Ha nem tudod hogyan kell, nézd meg ezt a videót: 

Állásajánlatok
Bíró Ádám könyvei

Vive la langue française!

Oublie ton passé,
qu`il soit simple ou composé,
Participe à ton Présent
pour que ton Futur
soit Plus-que-Parfait !

A kijelölt francia nyelvű szöveg felolvasásához kattints a hangszóróra! Francianyelv.hu felolvasó